KEZDŐLAP
Előszó. »
Tartalomjegyzék
Előszó
A szerző előszava.
1. A honfoglalás
I. A magyarok eredete.
II. Az ősmagyar hazák.
1. A legrégibb őshazák.
2. Lebedia.
3. Etelköz.
III. Az új hon elfoglalása.
1. Krónikáink egymással ellentétes adatai az új honfoglalás lefolyásáról.
2. A kievi események.
3. A költözködés folytatása Lodomér és Halicson át.
4. Az út folytatása a Vereckei szorosig. Pannónia leírása.
5. Európai viszonyok és államalakulások a honfoglalás idején.
6. Magyarország képe a honfoglalás idején.
7. Bevonulás az új hazába. A Sajó-Tisza-Szamosig terjedő terület elfoglalása.
8. A Marót és Gyeló elleni hadjárat. Erdély északi részének elfoglalása.
9. Terjeszkedés a Zagyváig. A morva hadjárat és a Tátra vidékének megszállása.
10. Végleges leszámolás Szalánnal.
11. Az Erdélyen át benyomult oszlop műveletei.
12. A pusztaszeri törvényszerzés Anonymus szerint.
13. A belgrádi csata. Kalandozás Szerbián és Horvátországon át és a Száva-Dráva közének meghódítása.
14. Árpád a sereg zömével a Csepel-szigetre vonul.
15. A Duna-Tisza-Maros közének meghódítása.
16. A Balkán bekalandozása.
17. Pannónia megszállása. Betörés a muramelléki karantánok földjére.
18. A Maros-Körös-köz meghódítása. Megegyezés Maróttal.
19. Berendezkedés a meghódított területeken.
IV. A hadügy állapota a honfoglalás korában.
1. A germánok hadügye.
2. A byzanciak hadügye.
3. A szlávok hadügye.
4. Az avarok hadügye
5. A magyarok hadügye.
Források
Mellékletek
2. Külföldi kalandozások a vezérek korában (898-970-ig)
a) Külföldi kalandozások Árpád idején.
1. Balkáni kalandozás és a muramelléki karantánok földjére való betörések.
2. A 898. évi kémszemle és a 899. évi olasz hadjárat.
3. A 900. évi bajor hadjárat.
4. A 901. évi stíriai és karantániai hadjárat.
5. A 920-960. évi morva hadjáratok.
6. A 903. és 904. évi bajor hadjáratok.
7. A 906. évi szászországi hadjárat.
b) Külföldi kalandozások Zsolt alatt.
8. A 907. évi német támadás.
9. A 908. és 909. évi németországi kalandozások.
10. A 910. évi bajor hadjárat és a 911-912. évi Rajna-menti portyázás.
11. A 913. évi bajor hadjárat.
12. Németországi kalandozások 915-től 919-ig.
13. A 921. és 922. évi olasz hadjárat.
14. A 924. évi lombard, burgundi és franciaországi hadjárat.
15. A 924. évi szászországi kalandozás.
16. A 926. évi középolaszországi hadjárat.
17. A 926. évi frankhon-lotharingiai és sváb-burgundi hadjárat.
18. A 927. évi bolgár hadjárat.
19. A 933. évi szászországi hadjárat
20. A 934. évi bizanci hadjárat.
21. A 935. évi kisebb felső-burgundi portyázás.
22. A 937. évi német- és franciaországi hadjárat.
23. A 937. évi olasz portyázás.
24. A 938. évi szász hadjárat.
25. A 940. évi olasz hadjárat és a cordovai (spanyolországi) kaland.
26. A 943. évi bajor hadjárat.
27. A 943. évi bizánci hadjárat.
28. A 946. évi olasz hadjárat.
c) Külföldi kalandozások Taksony alatt.
29. A 948. évi bizánci látogatás.
30. A 948. és 949. évi bajor hadjáratok.
31. A 950. évi bajor betörés.
32. A 951. évi franciaországi kalandozás.
33. A 954. évi lotharingiai és franciaországi kalandozás.
34. A 955. évi németországi hadjárat.
35. A 958-970. évi balkáni és bizanci kalandozások.
36. Az országhatárok meghatározása és védelme.
Források
Mellékletek
3. A királyság megalapítása. Harcok az ország függetlenségéért (972–1074-ig)
A) Hadiesemények Géza és István uralkodása alatt (972–1038).
1. A 984. évi mölki összecsapás.
2. Koppány (máskép Kupa) lázadása István ellen 998-ban.
3. Gyula erdélyi vajda és Kean besenyő fejedelem leverése 1002-ben, illetve 1003-ban.
4. Az Ajtony elleni hadjárat 1018-ban.
5. Események északnyugaton. István harcai II. Micziszláv lengyel herceg. II. Konrád német császár, ennek fia Henrik bajor herceg és Bretiszláv cseh herceg ellen az 1026., 1028. és 1030. években.
6. A honvédelem és hadiszervezet ügye István király idején.
B) Belviszályok. Szent István utódainak harcai az ország integritásáért. 1038–1077-ig.
a) Események Péter alatt. 1038–1041.
b) Aba Sámuel hadjáratai. (1041–1044.)
c) Események Péter második királysága idején. Vatha pogány lázadása. (1044–1046).
d) I. Endre háborúi a németek ellen. (1046–1060-ig)
e) Béla helyreállítja a belső nyugalmat. IV. Henrik hadjárata Béla ellen Salamon visszahelyezésére. (1060–1064.)
f) Salamon és a hercegek hadjáratai a külellenségek ellen. (1067–1072.)
g) Salamon háborúja a hercegek ellen 1074-ben.
h) IV. Henrik második hadjárata Salamon visszahelyezésére 1074-ben.
Források
Mellékletek
4. A hódító hadjáratok és a keleti háborúk időszaka (1077–1235-ig)
1. László király hadjáratai. (1079–1094-ig.)
a) IV. Henrik hadjárata László ellen 1079-ben.
b) László hadjárata a kúnok ellen 1085-ben.
c) Horvátország meghódítása 1091-ben.
d) László második hadjárata a kúnok ellen 1091-ben.
e) Az 1092. évi orosz hadjárat.
f) Az 1094. évi lengyel hadjárat.
g) Az 1095. évi cseh hadjárat. László halála.
2. Kálmán király hadjáratai (1095–1116.)
a) Az 1095. évi horvátországi és apuliai hadjárat.
b) A keresztes hadak átvonulása Magyarországon 1096-ban.
c) A dalmát kérdés. Bjelograd (Ó-Zára) meghódítása 1096-ban.
d) Az 1099. évi orosz hadjárat.
e) Dalmácia meghódítása 1102–1105-ig.
f) Az 1107. évi apuliai hadjárat.
g) Kálmán küzdelmei Álmossal. V. Henrik 1108. évi hadjárata Magyarország ellen.
h) Kálmán műveletei Szvatopluk ellen 1108–1109-ben.
i) A viszálykodások folytatása és vége Kálmán és Álmos között.
k) A hadművészet állapota és fejlődése Kálmán király idején.
3. II. István király háborúi.
a) Az 1115–1117. évi dalmát háború.
b) Az 1116. évi cseh háború.
c) Az 1117–1119. évi cseh és osztrák határvillongások.
d) Az 1123. évi orosz háború.
e) Az 1172–1130. évi görög háború.
f) Belviszályok. II. István halála.
4. II. vagy vak Béla háborúi.
a) Az aradi vérengzés. Borics hadjáratai II. Béla ellen lengyel és orosz segítséggel.
b) Dalmácia újólagos meghódolása 1136-ban. Ráma megszerzése 1137-ben.
5. II. Géza háborúi.
a) Az 1146. évi osztrák háború és a második keresztes hadjárat seregeinek átvonulása Magyarországon 1147-ben.
b) Az orosz háborúk.
c) A görög háborúk.
6. Trónviszályok és külföldi háborúk III. István, II. László és IV. István alatt.
a) Trónviszályok. Mánuel második támadása Magyarország ellen 1163-ban.
b) Mánuel harmadik támadása 1164-ben.
c) Az 1165. évi hadjárat. Mánuel negyedik támadása.
d) Az 1166. évi hadjárat. Mánuel ötödik támadása.
e) Az 1167. évi hadjárat. Mánuel hatodik támadása.
f) További események III. István haláláig.
7. III. Béla király háborúi.
a) Bonyodalmak a trón betöltése körül. Kisebb hadjáratok.
b) A Szerémség és Dalmácia visszacsatolása.
c) A görögországi támadóhadjárat 1182–1183-ban.
d) Halics elfoglalása. 1188-ban.
e) Halics elvesztése 1190-ben.
f) A harmadik keresztes háború hadainak átvonúlása Magyarországon 1189-ben.
g) Az 1190–1194. évi dalmát háború.
8. Imre király háborúi.
a) Testvérharc Imre és Endre között. Az 1197. évi macseki és az 1199. évi rádi csata.
b) Az 1202. évi szerb háború.
c) 1202. évi bolgár háború.
d) Velence és a keresztesek 1202–1203. évi hadjárata Dalmácia ellen.
e) Az 1203. és 1204. évi thüringiai hadjárat.
f) A viszály kiújulása Imre és Endre között.
g) A bolgár ügy bonyodalmai. Imre halála 1204-ben, III. Lászlóé 1205-ben.
9. II. Endre háborúi.
a) Általános helyzet II. Endre trónralépése idején. Események a dalmát és bolgár fronton 1208-ig.
b) Az 1206–1216. évi hadjáratok Halics megszerzésére.
c) II. Endre keresztes hadjárata 1217–1218-ban.
d) Az 1219. évi halicsi hadjárat.
e) Általános elégedetlenség az országban. Viszálykodás Endre és fia, Béla között. Az 1222. évi aranybulla és annak megújítása 1231-ben. A bogomilok és szászok megrendszabályozása és a Szörényi bánságnak az országhoz való csatolása.
f) Az 1226. évi halicsi hadjárat.
g) Az 1228. évi bolgár hadjárat.
h) Az 1229. évi halicsi hadjárat.
i) Az 1231. évi halicsi hadjárat.
k) Az 1233–1235. évi határvillongások az osztrákok és a magyarok közt.
Források
Mellékletek
5. A tatárjárás (1236–1242.)
1. Az ország belállapota IV. Béla trónralépése idején.
2. Külviszonyok IV. Béla uralkodásának elején.
3. Az ázsiai testvérek keresése.
4. A mongol világbirodalom keletkezése és terjeszkedése Ázsiában és Európában. Batu khán előnyomulása a Dnjeperig.
5. A mongol vagy tatár nép; seregük és hadügyük rövid jellemzése.
6. Külső és belső viszonyok a tatárok közeledésekor. A kúnok betelepítése az országba.
7. IV. Béla országvédelmi intézkedései.
8. A IV. Béla korabeli hadiszervezet és hadviselési mód jellemzése.
9. A mongolok Magyarország elleni hadműveletei a sajómelléki (mohi) csatáig.
10. A magyarok tevékenysége a sajómelléki (mohi) csatáig.
11. A sajómelléki (mohi) csata 1241 április 11-én.
12. Események a mohi csata után a tatárok elvonulásáig.
13. IV. Béla és a megmaradt magyarság menekülése a tengerpartra. A tatárok előnyomulása a Dunántúlra, majd a tengerpartig és végleges kitakarodásuk az országból.
14. IV. Béla ujra felépíti az elpusztult országot. Uj országvédelmi rendszer kialakulása.
Források
Mellékletek
6. A tatárjárás utáni hadjáratok az Árpádház kihaltáig (1242–1300.)
I. IV. Béla háborúi (1242-1266.)
1. Az 1242. évi osztrák hadjárat.
2. 1243-ban IV. Béla segítő hadat küld veje, Boleszláv támogatására.
3. Az 1243. évi dalmát háború
4. Az 1244. évi dalmát háború.
5. Az 1245. évi przemysli hadjárat.
6. Az 1246. évi osztrák hadjárat.
7. IV. Béla 1247. évi intézkedései az ország délkeleti határainak biztosítására.
8. Az 1249. évi halicsi háboru.
9. IV. Béla háborui Ausztria birtokáért.
10. Az 1260. és 1261. évi bolgár hadjárat.
11. Állítólagos összeütközés a tatárokkal 1260-ban vagy 1261-ben.
12. IV. Béla viszálykodása és küzdelmei István fiával 1261-től 1263-ig.
13. Az 1263. évi bolgár hadjárat.
14. IV. Béla 1264. és 1265. évi háborúskodása István fiával.
15. Az 1266. évi bolgár hadjárat.
16. Az 1268. évi szerb hadjárat.
II. V. István háborui II. Ottokár cseh király ellen.
a) Az 1270. évi hadjárat
b) Az 1271. évi hadjárat.
III. IV. vagy Kún László háborúi.
a) Belviszályok. Béla herceg megöletése. Uj bonyodalmak II. Ottokár cseh királlyal.
b) A fellázadt Lythen oláh vajda leverése 1272-ben.
c) Az 1273. évi tavaszi magyar-cseh határvillongások. A belső forrongások és pártviszályok folytatása.
d) II. Ottokár 1273. évi hadjárata Magyarország ellen.
e) Folytatólagos pártharcok és belvillongások.
f) IV. László szövetséget köt Habsburgi Rudolffal. 1267. évi közös akciójuk II. Ottokár cseh király ellen.
g) Folytatólagos belvillongások és zavargások 1277-ben.
h) Újabb bonyodalmak IV. László illetve Habsburgi Rudolf és II. Ottokár között.
i) A belvillongások és belháborúk folytatása 1278-ban.
j) Habsburgi Rudolf és IV. László 1278. évi hadjárata II. Ottokár cseh király ellen
k) Belső zavarok és a kúnok okozta kellemetlenségek.
l) A kúnok ellen viselt 1280. évi hadjárat; a hódmezei csata 1280. augusztus elején.
m) Az 1280. évi havasföldi és bolgár hadjárat és a rend helyreállítása a Szörényi, Kucsói és Barancsi bánságban.
n) A rend helyreállítása Szlavóniában; újabb expedició a Barancsi bánságba 1281-ben.
o) Aba Finta nádor megrendszabályozása 1281-ben és a németujvári grófok elleni hadjárat 1284-ben.
p) A tatárok betörése 1285-ben.
q) György mester 1285. évi lengyelországi hadműveletei.
r) Határharcok Albrecht osztrák herceg és Henrikfia Iván bán között 1285-ben.
s) A Szepesség megrendszabályozása 1285 őszén.
t) IV. László újabb hadjárata a Henrikfiak ellen 1286-1287-ben. Ujabb tatár betörés veszedelme. Az ország többsége IV. László ellen fordul.
u) Az 1288. és 1289. évi osztrák támadás.
IV. III. Endre háborúi.
a) Kül- és belpolitikai viszonyok IV. László halálakor. Trónpretendesek.
b) Az Albrecht osztrák herceg elleni 1291. évi hadjárat.
c) Ujabb belső és külső bonyodalmak. III. Endre 1292. évi hadjárata Martell Károly hívei, főkép a Henrikfiak ellen; fogságba jutása.
d) Zavargások országszerte. III. Endre újabb hadműveletei a Brebiriek és Henrikfiak megfékezésére 1295. és 1296-ban.
e) Kisebb hadműveletek 1297-ben.
f) Egy kisebb magyar had részvétele az 1298. évi göllheimi csatában.
g) Folytatólagos belső zavarok. Készülődések az Anjoukkal való leszámolásra 1300-ban.
Források
Mellékletek
7. Harcok és küzdelmek az Árpádház kihalta után a trón birtokáért és a királyi hatalom helyreállításáért • Vencel, Ottó, Károly Róbert korszaka (1301–1342)
A) Károly Róbert, Vencel és Ottó ellenkirályok. (1301–1308)
a) Károly Róbert küzdelmei Vencel ellen, amíg utóbbi Magyarországot el nem hagyta. (1301–1304.)
b) A Vencel elleni 1304. évi hadjárat.
c) Károly Róbert és bajor Ottó ellenkirályok. 1305– 1308-ig.
B) I. Károly (Károly Róbert) egyedüli királysága. E korszaknak háborúi. (1308–1342.)
1. Folytatólagos küzdelmek a királyi hatalom elnyerése és megszilárdítása érdekében.
2. A Csák Máté, illetve az Amadé-fiak elleni 1312. évi hadjárat. A rozgonyi csata 1312 június 15-én.
3. Szerb–bolgár–tatár bandák betörése az ország délkeleti részébe.
4. Csák Máté 1315. évi morvaországi hadjárata.
5. Károly király 1317. évi hadjárata Csák Máté ellen.
6. Kopasz nádor lázadásának leverése 1317.-ben.
7. Az erdélyi lázadás leverése 1318.-ban.
8. Az Amadéfiak újabb felkelésének leverése.
9. A Németujváriak megrendszabályozása.
10. A papság mozgalma Károly király ellen; utóbbinak családi körülményei és bajai. Zách Felicián merénylete 1330 április 17.-én.
11. Az 1319. évi szerb hadjárat.
12. A Szlavóniában, Horvátországban és Dalmáciában támadt zavarok és bonyodalmak.
13. Az 1322. évi németországi hadjárat.
14. Az 1324. évi lengyel–litván hadjárat és Lokietek Ulászló támogatása 1326-ban a német lovagrend, 1327-ben pedig János cseh király ellen.
15. Az 1328. évi osztrák hadjárat.
16. Az 1330. évi havasalföldi hadjárat.
17. Lokietek Ulászló megsegítése és egy tatár had visszaverése 1330-ban. Károly király aspirációi a lengyel és a nápolyi trónra.
18. Az 1331–1332. évi cseh hadjárat.
19. Lokietek Ulászló 1332. évi kisegítése.
20. Károly király folytatólagos külpolitikai tevékenysége, nagyszabású tervei és az 1335. évi visegrádi nagy napok és fontos határozatok.
21. Az 1336–1337. évi osztrák hadjárat.
22. A hadügy állapota és fejlődése Károly Róbert, illetve I. Károly király alatt. Utóbbinak fontosabb intézkedései és alkotásai.
Források
Mellékletek
8. I. (Nagy) Lajos korszaka (1342–1382)
I. Az első hadjáratok. A nápolyi bonyodalmak kezdete.
1. Lajos trónralépése. Az erdélyi szászok lecsendesítése és Bazaráb Sándor havasalföldi vajda meghódolása 1342-ben.
2. A nápolyi bonyodalmak kezdete.
3. Az 1344–1345. évi litván hadjárat.
4. Az 1345. évi lengyel hadjárat.
5. Az 1344. évi horvát–dalmát hadjárat.
6. Az 1345. évi horvát–dalmát hadjárat.
7. A tatárok elleni hadjárat 1345–1346-ban.
8. Zára 1345. évi ostroma a velenceiek által.
9. Zára ostromának folytatása 1346-ban. Lajos királynak a vár felmentését és Dalmácia visszafoglalását célzó első velencei hadjárata.
II. A nápolyi hadjáratok.
1. Endre meggyilkoltatása.
2. Az első nápolyi hadjárat 1347–1348-ban.
3. Fegyverszünet megkötése Velencével.
4. A nápolyi királyságban visszamaradt magyarok és az utóbb oda visszaküldött Laczkfi István küzdelmei 1348–1349-ben.
5. Folytatólagos tárgyalások a szentszékkel.
6. Lajos király második nápolyi hadjárata 1350-ben.
III. A litván háborúk.
1. Az első litván hadjárat 1351-ben.
2. A második litván hadjárat 1352-ben.
3. Az 1353. év fontosabb eseményei.
4. A harmadik litván hadjárat 1354-ben.
IV. Az első szerb háború 1353–1355-ben.
V. A második velencei háború; Dalmácia visszafoglalása.
1. Az 1356. évi hadjárat.
2. Az 1357. évi hadjárat.
VI. A pápai hadak kisegítése.
VII. A IV. Károly német császárral és az osztrák hercegekkel támadt viszályok és bonyodalmak elintézése.
VIII. A délvidéki háborúk.
1. Bosnyák–szerb hadjáratok 1358-tól 1367-ig.
2. A törökök fellépése és terjeszkedése Európában. Lajos király 1365–1377 évi bolgár–török hadjáratai.
3. A Mármarosból Moldvába kivonult oláhok elleni hadjárat 1358-ban. Moldva meghódítása.
4. Az 1369. évi havasalföldi hadjárat.
IX. Nagy Lajos lengyel királysága.
X. Nagy Lajos harmadik velencei háborúja.
1. Az 1372–1373. évi padovai hadjárat.
2. Az 1378. évi hadjárat.
3. Az 1379. évi hadjárat.
4. Az 1380. évi hadjárat.
5. Az 1381. évi hadjárat.
XI. VI. Orbán és VII. Kelemen ellenpápák viszálykodása. Durazzói Károly megsegítése a nápolyi trón elnyerésében. Johanna nápolyi királynő végzete.
XII. A hadművészet állapota és fejlődése Nagy Lajos alatt.
Források
Mellékletek
9. I. Mária, II. (Kis) Károly és Zsigmond kora (1382–1437)
I. Lázadások, forrongások, pártharcok és hadjáratok Mária királynő uralkodásának kezdetén, 1383–1385-ig.
1. Zavarok és bonyodalmak Mária királynő trónralépése után.
2. A halicsi és lengyelországi bonyodalmak. Zsigmond 1383. és 1384. évi lengyel hadjáratai. Szakítás Zsigmonddal.
3. Az 1383–1385. évi délvidéki bonyodalmak.
II. (Kis) Károly pártkirály szereplése.
III. Újabb viszálykodás és megegyezés Zsigmonddal.
IV. A délvidéki lázongások folytatása 1386. és 1387-ben Erzsébet királyné haláláig.
V. Hadjáratok Mária és Zsigmond együttes uralkodása alatt 1387-től 1395-ig.
1. Az ország állapota a garai vérfürdő után. Zsigmondnak mint az ország főkapitányának 1387. évi első hadjárata a fölkelők ellen.
2. A királlyá megválasztott Zsigmond 1387. évi második hadjárata a fölkelők ellen.
3. Az 1387–1394. évi küzdelmek és hadjáratok a nápolyi udvar magyarországi pártja, valamint Tvartko és Dabisa bosnyák királyok ellen.
4. Az első összeütközések a törökökkel 1390–1392-ben. Előkészületek a döntő mérkőzésre.
5. Ellentétek a lengyel királyi párral Galicia, Lodoméria, a Havasalföld és Moldva miatt.
6. Az 1394–1395. évi moldvai hadjárat. Megállapodás Mircse oláh vajdával.
7. Az 1395. évi török hadjárat.
VI. Hadjáratok Zsigmond egyedüli királysága alatt 1396-tól 1437-ig.
1. Az 1396. évi nikápolyi hadjárat.
2. A Zsigmond hazatérése és elfogatása között történt események: belzavarok; kisebb jelentőségű hadi események 1396-tól 1401-ig.
3. Zsigmond legközelebbi tervei és tevékenysége fogságából való kiszabadulása után. Beavatkozása a német birodalmi és a cseh ügyek intézésébe.
4. Nápolyi László fellépése és kiűzése az országból 1402–1403-ban.
5. Az 1403. és 1404. évi boszniai hadjárat.
6. Az 1404. évi cseh hadjárat. Meghasonlás Ulászló lengyel királlyal és az osztrák hercegekkel.
7. Az 1405–1410. évi boszniai hadjáratok.
8. Külügyi bonyodalmak; Zsigmond megválasztása német császárrá, illetve római királlyá.
9. Az 1411–1413. évi velencei hadjárat.
10. Zsigmond külföldi agitációs körútja. A konstanzi zsinat és az aacheni koronázás. Családi bajok.
11. Az 1413–1419. évi bosnyák-török háború és az 1416. évi havasalföldi hadjárat.
12. Az 1418–1420. évi velencei háború.
13. Az első huszita háborúk 1420–1424-ben.
14. A törökök terjeszkedése. Az 1420–1431. évi erdélyi és aldunai hadjáratok.
15. A husziták betörései 1428–1433-ban.
16. Zsigmond olaszországi ügyei és tevékenysége. Milanói és római megkoronáztatása 1431-ben, illetve 1433-ban.
17. Török-oláh hadak becsapása a Szörényi bánságba és Erdélybe 1432-ben.
18. A törökök 1432. és 1436. évi betörése Szerbiába.
19. A boszniai ügyek további fejlődése.
20. Az 1437. évi szendrői hadjárat.
21. Az 1437. évi erdélyi parasztlázadás.
22. Zsigmond utolsó tevékenysége és halála.
23. A hadművészet állapota és fejlődése Zsigmond korában.
Források
Mellékletek
10. A Hunyadiak kora • Hunyadi János (1437–1456)
I. Hadjáratok Albert uralkodása alatt.
1. Bel- és külpolitikai állapotok Albert és Erzsébet trónralépése idején.
2. A husziták és lengyelek elleni 1438. évi hadjárat.
3. A törökök 1438. évi betörése.
4. Az 1439. évi szendrői hadjárat.
II. Pártküzdelmek és harcok Erzsébet és I. Ulászló között a trón birtokáért.
III. Nándorfehérvár ostroma a törökök által 1440-ben.
IV. Az 1440. évi első küzdelmek és harcok Erzsébet és I. Ulászló között.
1. Erzsébet és I. Ulászló fáradozásai a trón birtokáért. A győri harcok.
2. A küzdelmek folytatása. Hadműveleti tervek. A felvidéki harcok.
3. A szegszárdi csata 1440. szeptember 10-ike táján.
4. I. Ulászló hadműveletei Szécsy Tamás és a zalai fölkelők ellen.
5. A pozsonyi hadműveletek.
V. I. Ulászló 1441–1442. évi hadműveletei Erzsébet és a Cilleiek ellen.
VI. Hunyadi János hadjáratai I. Ulászló haláláig. 1441-től 1444-ig.
1. Az 1441. évi török támadás Nándorfehérvár ellen.
2. Az 1442. évi török hadjáratok.
3. Hunyadi János hosszú hadjárata 1443-ban.
4. A várnai hadjárat 1444-ben.
VII. Hadjáratok Hunyadi János főkapitánysága alatt. 1445-től 1446-ig.
1. A bel- és külpolitikai viszonyok alakulása a várnai csata után.
2. Az 1445. évi alsó-szávai hadjárat.
3. Az 1445. évi aldunai hadjárat.
4. Az 1445. évi oláhországi hadjárat.
5. Az 1446. évi hadjárat a Cillei grófok ellen.
VIII. Hadjáratok Hunyadi János kormányzósága alatt 1446-tól 1451-ig.
1. Az 1446. évi oláhországi hadjárat.
2. A Frigyes elleni 1446. évi hadjárat.
3. Az 1447. évi moldvai és a második oláhországi hadjárat.
4. Folytatólagos tárgyalások és fegyverszünet létrejötte Frigyessel. Az 1447. évi országgyülés fontosabb katonai és egyéb vonatkozású végzései. Hunyadi nagyarányú fáradozásai és erőfeszítései az újabb török háború előkészítése érdekében.
5. Az 1448. évi rigómezei hadjárat.
6. Az 1449. évi országgyűlés főbb határozatai. A Giskra elleni első hadjárat 1449-ben. Szakolczai és szentmiklósi Pongrácz megrendszabályozása.
7. Az 1450. évi országgyűlés főbb határozatai és az ez évi szerb hadjárat. Békekötés Frigyessel.
8. A Hunyadi-ház ellenségeinek aknamunkája. Hunyadi újabb fellépése Brankoviccsal szemben; 1451. évi második hadjárata Giskra ellen. Három évi fegyverszünet a törökkel.
IX. Az 1452–53. évi kül- és belpolitikai események. László király első uralkodói tevékenysége és alapvető intézkedései Ausztriában, Magyarországon és Csehországban.
X. Hadjáratok V. László királysága alatt 1452-től 1457-ig.
1. Hunyadi László hadműveletei Axamit ellen 1453-ban.
2. Az 1454. évi török háború. A Cilleiek betörése Horvátországba.
3. Az 1455. év eseményei. Cillei ismét uralmon; áskálódásai Hunyadi ellen. A király, Cillei és Garai Hunyadival színleges egyességet kötnek.
4. Az 1456. évi nándorfehérvári hadjárat.
5. Események a Hunyadi János és V. László halála közötti időben.
XI. A hadművészet állapota és fejlődése Hunyadi János alatt.
Források
Mellékletek
11. A Hunyadiak kora • Hunyadi Mátyás (1458–1490)
I. (Hunyadi, máskép Hollós) Mátyás király hadjáratai 1458-tól 1488-ig.
1. Hunyadi Mátyás királlyá választása. Az 1458. évi országgyűlés határozatai.
2. A kül- és belpolitikai állapotok Mátyás trónraléptekor.
3. A Giskráék elleni első hadjárat 1458-ban.
4. Az 1458. évi pesti és szegedi országgyűlések főbb határozatai. Szilágyi, Garai, Ujlaki elmozdítása: szövetkezésük Mátyás király ellen.
5. Az 1459. évi első trónbiztosító hadjárat Frigyes császár és a magyar pártütők ellen.
6. Az 1459. évi második trónbiztosító hadjárat Frigyes császár és a magyar pártütők ellen.
7. Az 1459/1460. évi második felvidéki hadjárat a cseh kapitányok rablócsapatai ellen.
8. A bosnyák, szerb és török ügyek további fejlődése Mátyás uralkodásának első éveiben. Szilágyi Mihály kiszabadulása, török fogságba jutása és lefejeztetése.
9. A cseh rablók elleni harmadik hadjárat 1461–1462-ben. Megegyezés Giskrával és Frigyes császárral. Az 1462. évi májusi budai országgyűlés főbb határozatai.
10. Az 1462. évi oláhországi hadjárat. Ali bég szerémi betörése.
11. Az 1463. évi délvidéki és boszniai hadjárat. Az ugyanezen évi tolnai országgyűlés határozatai.
12. Az 1464. évi boszniai hadjárat.
13. Az 1465. év fontosabb eseményei. Az 1465–1466. évi hadjárat a zsebrákok (cseh rablók) kiirtására.
14. Az 1466. év fontosabb eseményei. Vak lárma újabb török támadásról. A Podiebrad cseh királlyal támadt bonyodalmak kezdete. Az 1466. évi budai országgyűlés főbb határozatai.
15. Az 1467. évi forrongások az új adók kivetése miatt. Az ugyanezen évi erdélyi hadjárat.
16. Az 1467. évi moldvai hadjárat.
17. Az 1468–1470. évi cseh háború.
18. A törökök 1469. és 1470. évi betörése Horvátországon és Szlavónián át Karinthiába és Stájerországba.
19. Bonyodalmak a cseh trón körül. Összeesküvés Mátyás ellen. Az 1471. évi budai országgyűlés. Kázmér lengyel herceg 1471. évi trónkövetelő hadjárata.
20. Az 1472–1474. évi főbb események. Béketárgyalások Kázmérral és Frigyes császárral.
21. Folytatólagos török betörések 1472–1474-ben. István moldvai vajda 1473. évi hadjárata Radul oláhországi vajda ellen.
22. Az 1474. évi sziléziai háború.
23. Magyar Balázs 1474–1475 évi moldvai kisegítő hadjárata.
24. Az 1475. évi budai országgyűlés főbb határozatai. Mátyás 1475–1476 évi szabácsi hadjárata.
25. A törökök 1476. évi moldvai hadjárata és betörése a Temesi bánságba, Erdélybe és az osztrák tartományokba. Báthori István ez évi moldvai hadjárata.
26. Az 1477. évi osztrák háború. Békekötés Frigyes császárral, Ulászlóval és Kázmér lengyel királlyal. Az 1478. évi budai országgyűlés főbb határozatai.
27. Mátyás 1479. évi boszniai hadjárata.
28. Báthory István 1479. évi erdélyi hadjárata. A kenyérmezei diadal 1479. október 13-án.
29. Magyar hadak 1480. évi betörése Stájerországba Frigyes császár magyarországi betörésének megbosszulására. A törökök elfoglalják Otrantót. Fegyverszünet Frigyessel.
30. Magyar Balázs 1480–1481. évi otrantói hadjárata.
31. Az alkudozások és a kis háborúskodás folytatása Frigyes császárral. Kinizsi 1481–1482. évi délvidéki hadjáratai. Békekötés Bajezid szultánnal.
32. Az 1481–1489. évi osztrák háború.
II. A hadművészet állapota és fejlődése Mátyás király idején.
Források
Mellékletek
12. Az ország süllyedése a Jagellók alatt • A mohácsi katasztrófa (1490–1526)
A) II. Ulászló királlyá választása és háborúi. 1490–1516.
1. Trónöröklési és királyválasztási viszályok Mátyás halála után. A csonthegyi ütközet 1490 július 4-én. Ulászló királlyá választása.
2. Ulászló küzdelmei János Albert lengyel herceggel és Miksa római királlyal. Az 1492. évi budai országgyűlés főbb határozatai.
3. Az 1491. évi török betörés visszaverése. Eredménytelen tárgyalások Bajezid szultánnal a béke, illetve fegyverszünet meghosszabbítása tárgyában. Az 1492. évi török hadjárat.
4. A fekete sereg szétverése és feloszlatása.
5. A törökök 1493. évi erdélyi betörése.
6. A magyar–horvát hadak 1493. évi udbinjei nagy veresége.
7. Kinizsi 1493–94. évi szendrői portyázása.
8. Kinizsi utolsó hadjárata; 1494. évi betörése szerb-bolgár területre.
9. Az 1494/95. évi Újlaki elleni hadjárat. Három évi fegyverszünet a törökkel.
10. Az 1495-től 1500-ig terjedő időszak főbb eseményei; forrongások; folyton fokozódó bajok; országgyűlések.
11. Bonyodalmak és háborúskodások Moldva birtoka miatt. Nagyszabású támadó hadjárat terve a törökök ellen; ennek szánalmasan gyenge, erőtlen végrehajtása. Hétévi fegyverszünet a törökkel. 1497–1503.
12. Kül- és belpolitikai viszonyok az 1503-tól 1512-ig terjedő időszakban. Magyarország nexusa az 1508. évi cambrayi ligához és az 1510. évi szent szövetséghez. Kisebb moldvai és havasalföldi ügyek elintézése. Az 1500. évi budai országgyűlés főbb határozata. Újabb ötévi béke a törökkel.
13. Az 1512–1513. évi török hadjáratok.
14. Az 1514. évi pórlázadás.
15. Ulászló trónörökösödési szerződése Miksa császárral. Szapolyay János 1515. évi szerbiai hadjárata. Ulászló halála.
B) II. Lajos király háborúi 1516-tól 1526-ig.
1. Bel- és külpolitikai állapotok II. Lajos uralkodásának első éveiben. A végvidéki várak veszélyeztetése és ostroma a törökök által 1516-tól 1520-ig. Béketárgyalások és többrendbeli fegyverszünetek megkötése Szelim szultánnal.
2. I. Szulejmán szultán 1521. évi hadjárata Magyarország ellen.
3. Az 1522–1524. évi hadiesemények. Bel- és külföldi rendelkezések a török veszély elhárítására. Az 1524. évi rákosi országgyűlés főbb határozatai.
4. Az 1525. év fontosabb hadieseményei. A rákosi és hatvani országgyűlések főbb határozatai.
5. Szulejmán szultán 1526. évi hadjárata Magyarország ellen.
C) A hadművészet állapota és hanyatlása a Jagellók korában
1. Mátyástól a mohácsi katasztrófáig bezárólag. 1490–1526.
Források
Mellékletek
13. Ferdinánd és Szapolyay János ellenkirályok küzdelme • Az ezt követő nehéz idők • A török hódítások korszaka Szulejmán haláláig (1526–1566).
I. A kettős királyválasztás és az ellenkirályok harcai 1529-ig.
a) A trónpretendensek foglalásai. A kettős királyválasztás; a két ellenkirály diplomáciai tevékenysége.
b) Csernoevics Iván fölkelése és leverése 1526–1527-ben. Ferdinánd bevezető hadműveletei Szapolyai János ellen.
c) Ferdinánd 1527–1528. évi támadása Szapolyay János ellen.
d) János király 1528–1529. évi hadjárata Ferdinánd ellen.
II. Török háborúk Buda elestéig és az ellenkirályok további küzdelmei János király haláláig. 1529–1540.
a) Szulejmán 1529. évi hadjárata. Bécs sikertelen ostroma.
b) Az ellenkirályok 1529–1530. évi hadjárata.
c) Mozgalmak az ország kormányzásának megváltoztatására. Szulejmán 1532. évi hadjárata. Kőszeg sikertelen ostroma.
d) Folytatólagos béketárgyalások. Az ellenkirályok további háborúskodása a nagyváradi békéig. 1532–1538-ig.
e) Szulejmán 1538. évi moldvai hadjárata.
f) Az ellenkirályok között újból feszültté válik a viszony. Majláth István erdélyi lázadása. János király nősülése és halála.
III. Török hódítások I. Ferdinánd egyedüli uralkodása alatt 1540-től 1552-ig.
a) A bel- és külpolitikai helyzet elmérgesedése János király halála után. Fels 1540. évi budai hadjárata.
b) Ferdinánd további erőlködései Buda kézrekerítése érdekében. Roggendorf és Szulejmán 1541. évi budai hadjárata.
c) Brandenburgi Joachim 1542. évi budai hadjárata.
d) Szulejmán hatodik hadjárata Magyarország ellen 1543-ban.
e) Az 1544. év főbb eseményei. Mohammed budai pasa ez évi hódításai. Ferdinánd Esztergom visszavételét célzó sikertelen kisérlete.
f) Az 1544., 1545. és 1546. évi főbb események a kül- és belpolitika terén.
g) Magyar hadak dicsőséges szereplése az 1546/47. évi schmalkaldi háborúban.
h) Ferdinánd 1547-ben öt évi békét köt a törökkel. Az ugyanezen évi nagyszombati országgyűlés lefolyása és főbb határozatai.
i) Az 1548-tól 1551-ig terjedő időszak főbb politikai és hadi eseményei.
k) Az 1551. évi török hadjárat. Szokolli Mehemed ruméliai béglerbég elfoglalja Becsét, Becskereket, Csanádot, Lippát és több kisebb palánkot, a Losonczy István által hősiesen védett Temesvárral azonban nem boldogul. Ezután Losonczy, Martinuzzi, Castaldo és a többi magyar, illetve királyi vezérek Becse és Becskerek kivételével az összes erősségeket visszafoglalják. Martinuzzi megöletése.
l) Az 1552. évi török hadjárat.
IV. A magyarországi és erdélyi háborúk I. Ferdinánd uralkodása végéig. 1553-tól 1564-ig.
a) A felsőtiszai megyék 1552. évi gönczi gyűlése és az 1553. évi soproni országgyűlés főbb határozatai. Ferdinánd folytatólagos békealkudozásai a Portával. Erdélyi viszonyok. Izabella és párthíveinek újabb mozgolódása.
b) Az 1553/54. évi török hadjárat.
c) Ferdinánd folytatólagos békealkudozásai a Portával. Az 1555. és 1556. évi pozsonyi országgyűlések főbb határozatai.
d) Az 1556. évi hadjáratok.
e) Az 1557-től 1562-ig terjedő események és hadműveletek.
V. Az erdélyi és török háborúk Szulejmán haláláig. 1564-től 1566-ig.
a) János Zsigmond 1564. évi hadjárata Miksa ellen.
b) Folytatólagos béketárgyalások. Miksa 1565. évi hadjárata János Zsigmond és a törökök ellen.
c) Miksa folytatólagos béketárgyalásai a szultánnal. Az 1566. évi pozsonyi és tordai országgyűlések. A német birodalmi rendek augsburgi határozata.
d) Szulejmán 1566. évi hadjárata Magyarország ellen.
VI. A hadművészet állapota Szapolyay János és I. Ferdinánd alatt, valamint Miksa uralkodása kezdetén. 1525-től 1566-ig.
a) A seregek nemei és összetétele; végvárrendszer.
b) A seregek szervezése; fegyvernemek; létszámviszonyok, stb.
c) Fegyverzet, ruházat.
d) Fizetés, zsold.
e) Ellátás, élelmezés.
f) Seregek és seregtestek tábora.
g) Hadviselési és harcmód.
VII. A török hadművészet állapota és történeti fejlődése.
Források
Mellékletek
14. A török hatalom hanyatlása. Miksa, Rudolf és a Báthoryak háborúi (1567–1604).
I. Miksa és Báthory István háborúi 1567-től 1576-ig.
1. Miksa békealkudozásai Szelim szultánnal. Az 1567. évi hadjárat.
2. A békealkudozások folytatása és a béke megkötése Szelim szultánnal. Az 1567. évi pozsonyi országgyűlés főbb határozatai.
3. János Zsigmond aknamunkája Miksa ellen. A két fejedelem végleges kibékülése és megegyezése 1570-ben. János Zsigmond halála.
4. Az 1570. évi pórlázadás.
5. Báthory Istvánt erdélyi fejedelemmé választják. Az 1571. évi török foglalások.
6. Az 1572. évi pozsonyi országgyűlések. Rudolf királlyá választása.
7. A horvát pórlázadás és az 1573–1575. évi török foglalások.
8. Békés Gáspár lázadása és bukása.
9. Báthory Istvánt a lengyelek királlyá választják. Miksa halála.
II. Hadi események Rudolf királyságának első felében 1577-től 1592-ig.
1. Rudolf és a trónralépésekor fennálló helyzet általános jellemzése.
2. Az 1577–78. év eseményei. Az 1578. évi pozsonyi országgyűlés.
3. Az 1579. évi hadiesemények.
4. Az 1580. és 1581. évi hadiesemények.
5. Az 1582., 1583. és 1584. évi hadiesemények.
6. Az 1585., 1586. és 1587. évi hadiesemények.
7. Magyarország és Erdély belső állapota. Országgyűlések. Báthory Kristóf és Báthory István halála.
8. Magyar hadak szereplése a lengyel hadseregben Báthory István királysága idején és a halálát követő királyválasztáson.
9. Az 1589. évi hadiesemények.
10. Az 1591. és 1592. évi hadiesemények.
III. A hosszú (15 éves) török háború időszaka. 1593-tól 1604-ig.
1. A királyi Magyarország és Erdély állapota a hosszú (15 éves) török háború küszöbén. Országgyűlések.
2. Az 1593. évi hadjáratok.
3. Az 1594. évi hadjáratok.
4. Az erdélyi ügyek további fejlődése. Báthory Zsigmond szövetkezése Rudolffal és a moldvai és havasalföldi vajdákkal a török ellen.
5. Az 1595. évi hadjáratok.
6. Az 1596. évi hadjárat.
7. Az 1597. év főbb hadi és egyéb eseményei.
8. Az 1598. évi hadjáratok és az ezekkel kapcsolatos főbb események.
9. Az 1599. év főbb hadi és egyéb eseményei.
10. Az 1600. év főbb eseményei és hadjáratai.
11. Az 1601. évi hadjáratok.
12. Az 1602. évi hadjáratok.
13. Az 1603. évi hadjáratok.
14. Az 1604. évi hadjáratok.
Források
Mellékletek
15. Bocskay István, Báthory Gábor és Bethlen Gábor időszaka (1604–1626)
A) Bocskay István háborúja Rudolf ellen 1604–1605-ben.
1. A Bocskay-fölkelés indító okai. Bevezető hadműveletek és események. Az álmosdi ütközet 1604 október 15-én.
2. Belgiojoso visszavonulása és üldözése Bocskay hajdúi által.
3. Basta 1604. évi támadó hadjárata Bocskay ellen.
4. A prágai udvar tehetetlensége a fölkelés rohamos terjedésével szemben. Az 1605. évi hadjáratok.
5. Az 1606. évi bécsi és zsitvatoroki béke. Bocskay halála.
B) Mátyás főherceg támadása Rudolf ellen.
C) Események II. Mátyás uralkodása kezdetén, illetve Báthory Gábor erdélyi fejedelemsége alatt 1608-tól 1613-ig.
1. A viszony további folytatólagos kialakulása II. Mátyás, a szultán és Rudolf császár között. Utóbbinak halála.
2. Az 1609. évi pozsonyi országgyűlés katonailag fontosabb határozatai.
3. Báthory Gábor zsarnoki uralma közelégületlenséget és összeesküvést eredményez. Bonyodalmak és összeütközések Mátyás királlyal, az erdélyi szászokkal és Serbán Radul oláhországi vajdával.
4. Báthory 1612. évi hadjárata a brassóiak, illetve Weiss Mihály ellen.
5. Báthory további küzdelmei 1613-ban bekövetkezett meggyilkolásáig.
D) Bethlen Gábor időszaka 1613-tól 1626-ig.
1. Bethlen Gábor fejedelemségének első évei.
2. Bethlen Gábor első támadása II. Ferdinánd ellen (1619–1621).
3. Bethlen Gábor második támadása II. Ferdinánd ellen 1623-ban.
4. Bethlen Gábor harmadik támadása Ferdinánd ellen 1626-ban.
5. Bethlen Gábor utolsó évei.
E) A hadművészet állapota és fejlődése a XVII. század és a 30 éves háború elején, illetve Bethlen Gábor időszakában.
Források
Mellékletek
16. A Rákóczyak, Zrinyiek és Thököly Imre első küzdelmeinek korszaka (1630–1682)
I. Versengés Bethlen Gábor örökségéért.
II. I. Rákóczy György időszaka. 1630–1648.
a) A fejedelemmé megválasztott I. Rákóczy György küzdelmei fejedelemségének biztosítása érdekében.
b) A harmincéves háború svéd időszakának rövid vázlata. 1630–1635.
c) A hadművészet állapota és fejlődése a 30 éves háború svéd időszakában.
d) I. Rákóczy György külpolitikai magatartása a 30 éves háború svéd időszakában. Bajok és kellemetlenségek a fejedelmi trónra vágyódókkal és a Portával. Császár Péter parasztlázadása.
e) Bethlen István 1636. évi hadjárata I. Rákóczy György ellen.
f) Rákóczy beavatkozása a havasalföldi és moldvai vajdák viszályaiba; a Portával fennálló feszültség fokozódása.
g) A harmincéves háború svéd-francia időszakának rövid vázlata. 1635–1648.
h) I. Rákóczy György 1664. évi hadjárata III. Ferdinánd ellen.
i) Az 1644. évi hadjárat folytatása 1645-ben.
k) További események I. Rákóczy György haláláig.
III. II. Rákóczy György időszaka.
a) II. Rákóczy György uralkodásának első évei. Az 1653. évi moldvai hadjárat.
b) Az 1655. évi havasalföldi hadjárat.
c) Az 1657. évi lengyel hadjárat.
d) Az első török támadás Rákóczy ellen 1658-ban.
e) Az 1659. évi hadjárat.
f) Az 1660. évi hadjárat.
IV. Barcsay Ákos, Kemény János és Apaffy Mihály küzdelmei az erdélyi fejedelemséggel kapcsolatban 1660., 1661. és 1662-ben. Az 1662. évi pozsonyi országgyűlés fontosabb határozatai. Zrinyi Miklós és Montecuccoli szerepe és tevékenysége ebben az időben.
V. Az 1663. évi török hadjárat.
a) Események Érsekújvár ostromáig.
b) Érsekújvár ostroma és meghódolása.
VI. Az 1664. évi háború.
a) A bécsi udvar előkészületei a nagy mérkőzésre és az 1664. évre szóló hadjárati terv.
b) Zrínyi Miklós 1664. évi téli hadjárata.
c) Kanizsa 1664. évi sikertelen ostroma.
d) De Souches tábornagy 1664. évi felsőmagyarországi hadjárata a zsarnócai (szent kereszti) csatáig.
e) Nagyvárad sikertelen megrohanása.
f) De Souches tábornagy 1664. évi felsőmagyarországi hadjáratának folytatása.
g) Montecuccoli tábornagy 1664. évi mura–rábamelléki hadjárata.
VII. A vasvári békét követő nagy összeesküvés.
a) Wesselényi Ferenc nádor a nemzeti mozgalom élére áll.
b) Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc és Nádasdy Ferenc fölkelése 1664-től 1670-ig.
c) I. Rákóczy Ferenc felsőmagyarországi fölkelése.
d) A fölkelés végleges elnyomása. A mozgalom megtorlása; a főbb vezetők kivégzése.
VIII. A bujdosók küzdelmei 1672-től 1678-ig.
a) A bujdosók első támadása 1672-ben.
b) A bujdosók harcai Tököly Imre föllépéséig, 1673-tól 1678-ig.
IX. Thököly Imre hadjáratai a török háború kezdetéig. 1678-tól 1682-ig.
a) Az 1678. évi hadjárat
b) Az 1679. évi hadjárat.
c) Az 1680. évi hadjárat.
d) A török segítséggel viselt 1681. évi hadjárat.
e) A törökkel szövetségben viselt 1682. évi hadjárat.
X. A hadművészet állapota és fejlődése ebben az időszakban. Zrínyi Miklós reformtervei.
Források
Mellékletek
17. Magyarország felszabadítása a török uralom alól (1683–1699).
A.) A Buda visszavételéig terjedő hadjáratok.
1) Az 1683. évi hadjárat.
2) Az 1684. évi hadjárat.
3) Az 1685. évi hadjárat.
4) Az 1686. évi hadjárat.
B) További hadjáratok az erdélyi fejedelemség megszűntetéséig.
1) Az 1687. évi hadjárat.
2) Az 1688. évi hadjárat.
3) Az 1689. évi hadjárat.
4) Az 1690. évi hadjárat.
C) További török háborúk a karlócai békéig.
1) Az 1691. évi hadjárat.
2) Az 1692. évi hadjárat.
3) Az 1693. évi hadjárat.
4) Az 1694. évi hadjárat.
5) Az 1695. évi hadjárat.
6) Az 1696. évi hadjárat.
7) Az 1697. évi hadjárat.
8) Az 1698. évi hadjárat.
9) A karlovici (karlócai) béke.
10) A hadművészet állapota ebben az időben.
Források
Mellékletek
18. II. Rákóczi Ferenc nemzeti fölkelése (1701–1714).
Az 1701–1714. évi spanyol örökösödési háború rövid vázlata.
1. A háború oka és előzményei. Az 1701. évi hadjárat.
2. Az 1702. évi hadjárat.
3. Az 1703. évi hadjárat.
4. Az 1704. évi hadjárat.
5. Az 1705. évi hadjárat.
6. Az 1706. évi hadjárat.
7. Az 1707. évi hadjárat.
8. Az 1708. évi hadjárat.
9. Az 1709. évi hadjárat.
10. Az 1710. évi hadjárat.
11. Az 1711. évi hadjárat.
12. Az 1712. évi hadjárat.
13. Az 1713. évi hadjárat.
Megjegyzések. Elmélkedések.
II. Rákóczi Ferenc nemzeti fölkelése. 1703–1711.
A) A magyarok szabadságharca az ónodi gyűlésig. 1703–1707.
1) Előzmények. A nemzeti fölkelés okai.
2) II. Rákóczi Ferenc ifjúkori pályafutása és bekapcsolódása a nemzeti fölkelésbe.
3) Az 1703. évi hadjárat.
4) Az 1704. évi hadjárat.
5) Az 1705. évi hadjárat.
6) Az 1706. évi hadjárat.
7) Az 1707. évi hadjárat.
B. A magyarok szabadságharca az ónodi gyűléstől a szatmári békéig.
1. Az 1708. évi hadjárat.
2. Az 1709. évi hadjárat.
3. Az 1710. évi hadjárat.
4. Az 1711. évi hadjárat.
5. A hadművészet állapota és fejlődése a spanyol örökösödési háború és II. Rákóczi Ferenc nemzeti fölkelése idején.
Források
Mellékletek
19. III. Károly, Mária Terézia és II. József kora (1716–1790).
III. Károly korszaka.
A) III. Károly első háborúja a törökök ellen. 1716–1718.
1. Az 1716. évi hadjáratok.
2. Az 1717. évi hadjárat.
3. Az 1718. évi hadjárat. A pozsareváci béke.
III. Károly korszaka.
B) Pero 1735. évi lázadása.
III. Károly korszaka.
C) III. Károly második háborúja a törökök ellen. 1737–1739.
1. Az 1737. évi hadjárat.
2. Az 1738. évi hadjárat.
3. Az 1739. évi hadjárat.
Mária Terézia korszaka.
1. Általános helyzet Mária Terézia trónralépése idején.
2. Az első sziléziai háború és az osztrák örökösödési háború első időszaka.
3. A második sziléziai háború 1744/45-ben és az osztrák örökösödési háború további lefolyása 1744-től 1748-ig.
4. A harmadik sziléziai vagy hétéves háború. 1756-tól 1763-ig.
II. József kora.
A) Az új uralkodó reformjai. Az 1784–1785. évi erdélyi oláh lázadás.
II. József kora.
B) II. József török háborúja.
1. Nagy Frigyes halála az európai külpolitikában új konstellációt teremt. A háború okai. Előkészületek. Hadászati felvonulás. Hadjárati tervek. Belgrád sikertelen megrohanása.
2. Az 1788. évi hadjárat.
3. Az 1789. évi hadjárat.
4. Az 1790. évi hadjárat.
A hadművészet állapota és fejlődése Mária Terézia és II. József idején, 1740-től 1792-ig.
1. Általános jellemzés.
2. Az egyes államok hadügyének rövid jellemzése.
Források
Mellékletek
20. A francia háborúk időszaka (1792–1815)
A) Az európai államok ez időszakbeli történetének rövid áttekintése.
a) Franciaország
b) Ausztria.
c) Poroszország.
d) A többi német államok.
e) Oroszország.
f) A többi európai államok.
B) A francia forradalmi háborúk, 1792-től 1795-ig.
a) Az 1792. évi háború.
b) Az 1793. évi háború
c) Az 1794. évi háború.
d) Az 1795. évi háború.
e) Visszapillantás a forradalmi háborúkra.
C) A francia köztársaság elleni háborúk, 1796-tól 1801-ig.
I. Az 1796. évi olaszországi háború.
II. Az 1796. évi németországi háború.
III. Az 1797. évi tirol-karinthiai hadjárat.
IV. Az 1799. évi háború.
V. Az 1800. évi háború.
VI. Visszapillantás a francia köztársasági háborúkra.
D) A Napoleon elleni háborúk. 1805-től 1815-ig.
I. Az 1805. évi háború.
II. Az 1809. évi háború.
III. Az 1812. évi háború.
IV. Az 1813. évi háború.
V. Az 1814. évi háború.
VI. Az 1815. évi háború.
VII. A hadművészet állapota és fejlődése a francia forradalmi, illetve a napoleoni háborúk időszakában.
Források
Mellékletek
21. Magyarország 1848/49. évi függetlenségi harcának katonai története
I. Politikai viszonyok és események Jellacsics bán betöréséig (1847. évi november elejétől 1848. augusztus végéig).
ELSŐ FEJEZET. A pozsonyi országgyülés vivmányai. Surlódás a független felelős magyar és osztrák reakcionárius miniszterium között.
MÁSODIK FEJEZET A nemzetiségek forrongása.
HARMADIK FEJEZET. A magyar honvédelem fejlődése Jellacsics bán betöréséig.
II. A téli hadjárat • Jellacsics bán betörésétől az osztrák támadó hadjárat megindításáig (1848. évi szeptember elejétől december közepéig).
NEGYEDIK FEJEZET. Jellacsics bán betörése az országba, megveretése Pákozd-Sukorónál és eloldalgása Győrön át Bécs felé.
ÖTÖDIK FEJEZET. Az ozorai fegyverletétel. Perczel további műveletei Nugent, továbbá Karger és Vidos műveletei Theodorovics ellen.
HATODIK FEJEZET. A bécsi október 6-iki forradalom s annak következményei. Windischgrätz herceg kinevezése teljhatalmú diktátorrá; a magyar sereg előnyomulása a Lajthához és megveretése Schwechatnál.
HETEDIK FEJEZET. Görgey kinevezése a feldunai hadsereg parancsnokává; seregszervezési munkálatok és események Windischgrätz támadó fellépéséig.
NYOLCADIK FEJEZET. Események az ország északi és északnyugati részeiben.
KILENCEDIK FEJEZET. A bács-bánsági események a magyar csapatok kivonulásáig, 1849. január végéig.
TIZEDIK FEJEZET. Erdélyi események Bem föllépéséig.
III. A téli hadjárat • Az osztrák támadó hadjárat (1848. december elejétől 1849. március közepéig).
TIZENEGYEDIK FEJEZET. A trónváltozás és annak következményei. Seregszervezési munkálatok; erőviszony és hadműveleti tervek.
TIZENKETTEDIK FEJEZET. Hadműveletek a főseregek körletében Buda és Pestnek Windischgrätz által történt megszállásáig. 1848. december közepétől 1849. január 5-ig.
TIZENHARMADIK FEJEZET. Események a mellék hadiszinhelyeken 1848. december közepétől 1849. január elejéig.
TIZENNEGYEDIK FEJEZET. Általános helyzet a fővárosok elvesztése után. Görgey útja a bányavárosokon át a Szepességre; üldöztetése Csorics, később Götz tábornok által (1849. január elejétől február elejéig).
TIZENÖTÖDIK FEJEZET. Schlick műveletei Kalpka ellen (1849. január elejétől végéig).
TIZENHATODIK FEJEZET. Perczel műveletei Ottinger ellen és Dembinski első tevékenysége főparancsnokká történt kinevezése után (1849. január elejétől február elejéig).
TIZENHETEDIK FEJEZET. Görgey egyesülése Klapkával; közös műveleteik Schlick ellen (1849. február elejétől közepéig).
TIZENNYOLCADIK FEJEZET. A magyarok és osztrákok egyidejű támadólagos fellépése; a kápolnai csata és annak közvetlen következményei. 1849. február közepétől március elejéig.
TIZENKILENCEDIK FEJEZET. Bács-bánsági események február hava folyamán.
HUSZADIK FEJEZET. Bem erdélyi hadjárata Dévára történt visszavonulásáig. 1849. január elejétől február elejéig.
IV. A tavaszi hadjárat (A magyar támadó hadjárat)
HUSZONEGYEDIK FEJEZET. Előkészületek a tavaszi támadó hadjárathoz; hadrend, hadműveleti tervek. Bevezető hadműveletek a főseregek körében (1849. március elejétől április elejéig).
HUSZONKETTEDIK FEJEZET. A döntő támadó műveletek megindítása; a magyarok győzelme Isaszegnél (1849. március végétől április elejéig).
HUSZONHARMADIK FEJEZET. A Komárom felmentését célzó hadműveletek (1849. április elejétől végéig).
HUSZONNEGYEDIK FEJEZET. Buda visszavétele (1849. május elejétől végéig).
HUSZONÖTÖDIK FEJEZET. Bem ujbóli támadólagos műveletei Erdélyben (1849. február elejétől április közepéig).
HUSZONHATODIK FEJEZET. A délvidéki események; Perczel Mór támadó műveletei a Bácskában. 1849. március elejétől április közepéig.
HUSZONHETEDIK FEJEZET. Perczel és Bem együttes támadó műveletei a Bánságban. 1849. április közepétől május közepéig.
V. A nyári hadjárat • Az osztrák-orosz szövetséges hadak támadó hadjárata (1849. június elejétől a háború befejezéséig).
HUSZONNYOLCADIK FEJEZET. Általános helyzet Buda bevétele után. Seregszervezési munkálatok; Klapka hadműveleti terve. Görgey hadügyminiszteri tevékenysége és a magyar sereg beosztása a nyári hadjárat kezdetén.
HUSZONKILENCEDIK FEJEZET. Az osztrák fősereg és a déli hadsereg műveletei, valamint az erdélyi események junius hó elejéig. Az összes osztrák seregtestek állása és beosztása a főparancsnokságnak Haynau által történt átvétele idején.
HARMINCADIK FEJEZET. Tárgyalások és megállapodások Oroszországgal a segélynyujtást illetőleg. Hadműveleti tervek és a Magyarország ellen működésbe hozott orosz hadak állása és beosztása a nyári hadjárat kezdetén. Intézkedések az élelmezés biztosítása érdekében. A hadviselő felek hadereje egymással szembeállítva.
HARMINCEGYEDIK FEJEZET. A nyári hadjárat megindítása; bevezető harcok a Felső Duna mentén. A szeredi ütközet 1849. június 9-én; a csornai ütközet június 13-án és a zsigárdi ütközet június 16-án; végül a peredi csata június 20-án és 21-én.
HARMINCKETTEDIK FEJEZET. Az osztrák fősereg összpontosítása a Duna jobb partján. A Győr és Komárom körüli harcok. Nugent hadainak portyázásai a Dunán túl. 1849. június közepétől július közepéig.
HARMINCHARMADIK FEJEZET. Az orosz fősereg betörése és előnyomulása Miskolc-Debrecen vonaláig. 1849. június közepétől július elejéig.
HARMINCNEGYEDIK FEJEZET. A délvidéki események. 1849. május közepétől augusztus elejéig.
HARMINCHATODIK FEJEZET. Az orosz fősereg folytatólagos hadműveletei. Görgey elvonulása Komárom alól; a váci csata. Perczel műveletei az orosz fősereg oldala ellen; a turai ütközet. Végül Görgey seregének további visszavonulása a Felső-Tiszához s innen Nagyváradon át Arad felé; orosz ellenhatás: a Debreceni csata. 1849. július elejétől augusztus közepéig.
HARMINCHETEDIK FEJEZET. Haynau műveletei a Dembinski parancsnoksága alá helyezett középtiszai és déli magyar hadsereg ellen; a szőregi és temesvári döntő csaták. Nugent folytatólagos műveletei a Dunán túl. 1849. július közepétől augusztus elejéig.
HARMINCNYOLCADIK FEJEZET. A világosi fegyverletétel.
HARMINCKILENCEDIK FEJEZET. A többi magyar hadoszlopok fegyverletétele. Munkács, Arad és Pétervárad meghódolása.
NEGYVENEDIK FEJEZET. A komáromi események. 1849. július közepétől október elejéig.
Források
Mellékletek
22. I. Ferenc József háborúi az 1848/49. évi magyar szabadságharcot kivéve (1848-1882).
A) Az 1848. évi osztrák-olasz háború.
I. Az európai politikai viszonyok alakulása Napoleon bukása után.
II. A forradalom kitörése Olaszországban 1848-ban.
III. Az 1848. évi hadjárat.
B) Az 1849. évi osztrák-olasz háború.
I. A háború oka és előzményei.
II. Erőviszonyok. Hadrendek.
III. Hadműveletek és események a fegyverszünet lejártáig. Kölcsönös helyzet a háború kitörésekor. Hadjárati és hadműveleti tervek.
IV. Az 1849. évi hadjárat.
C) Az 1859. évi osztrák-olasz háború.
I. A háború okai és előzményei.
II. A hadseregek főparancsnokai. Hadjárati tervek.
III. A lomellinai hadjárat.
IV. A solferinoi hadjárat.
V. További események a solferinoi csata után.
VI. A mellékhadszintereken lezajlott események rövid vázlata.
D) Az 1864. évi dán háború.
E) Az 1866. évi osztrák-porosz háború.
I. A háború okai.
II. Hadi tervek.
III. Erőviszonyok. Erőcsoportosítás.
IV. Hadászati felvonulás.
V. A königgrätzi hadjárat.
F) Az 1866. évi nyugat-németországi hadjárat.
G) Az 1866. évi osztrák-olasz háború.
I. A háború okai.
II. Előkészületek a háborúra.
III. A hadiszíntér.
IV. A hadakozó felek politikai helyzete és háborús kilátásai.
V. Haditervek.
VI. Mozgósítás.
VII. A velencei hadjárat.
VIII. Tirol védelme.
IX. A tengeri hadműveletek.
H) Az 1869. évi dalmát fölkelés.
I) Bosznia és Hercegovina megszállása 1878-ban.
I. Bosznia és Hercegovina történetének rövid vázlata. A megszállás oka és előzményei.
II. A megszállás hadműveleti terve.
III. Erőcsoportosítás, hadrend, hadászati felvonulás és részletes hadműveleti terv.
IV. A két tartomány török védőrsége.
V. A 6. és 7. hadosztály egyesüléséig terjedő boszniai hadműveletek.
VI. Hercegovina megszállása.
VII. A 6. és 7. hadosztály folytatólagos hadműveletei Sarajevo megszállásáig.
VIII. Sarajevo megvétele 1878 augusztus 19.-én.
IX. A Sarajevo megvételével kialakult kölcsönös helyzet méltatása.
X. Események Sarajevo megszállása, illetve a 2. hadsereg felállítása után.
K) Az 1882. évi hercegovinai, délboszniai és dalmáciai fölkelés.
L) A hadművészet állapota és fejlődése a napoleoni időszak után a világháború kezdetéig.
1. Általános jellemzés.
2. A hadseregek felállításának és kiegészítésének módja.
3. A hadseregek szervezése és tagozódása. Fegyvernemek. Fölszerelés.
4. Kiképzés.
5. A hadviselés módja. Hadászati és harcászati vezetés.
6. Harcmód.
7. Ausztria (Ausztria-Magyarország) hadügye.
8. Poroszország hadügye.
9. A német szövetség és a német közép- és kis államok hadügye.
10. Franciaország hadügye.
11. Oroszország hadügye.
12. Szardinia és Olaszország hadügye.
13. A Balkán-félsziget államainak hadügye.
14. A többi európai államok hadügye.
15. Az északamerikai Egyesült Államok hadügye.
Források
Mellékletek
23. Az 1914. évi osztrák-magyar szerb-montenegrói hadjárat
I. A háború előzményei.
II. A háború előkészítése. Erőviszonyok. Haditervek. Hadászati felvonulás
III. A valjevói első offenziva. 1914 augusztus 12-től 23-ig.
IV. A 6. hadsereg offenzivája Uzice felé. 1914 augusztus 12-től 22-ig.
V. Események Dél-Boszniában, Hercegovinában és a tengerpart mentén. 1914 augusztus havában és szeptember elején.
VI. A balkán haderők átcsoportosítása a második offenzivához. 1914 augusztus 22-től szeptember 1-ig.
VII. A szerbek betörése a Szerémségbe és a Bánságba. 1914 szeptember 6-án.
VIII. A balkán haderők második drinamenti offenzivája.
A) A drinamenti csata bevezetése 1914. szept. 7-től 13-ig.
B) A Krauss-csoport működése a Szerémségben 1914 szeptember 9-től 14-ig.
C) A Drina-menti csata folytatása 1914 szeptember 14-től 26-ig.
D) A szerbek és montenegróiak betörése Boszniába és Hercegovinába. Visszaveretésük.
E) Események a főerők körében a drinamenti csata győzelmes befejezéseig. 1914 szept. 27-től nov. 9-éig.
F) Üldözés Obrenovac–Ub–Valjevo vonaláig. 1914 november 10-től 15-ig.
IX. A Kolubara- és Ljigmenti csata. 1914 november 16-tól 30-ig.
X. Belgrád megszállása. 1914 november 2-án.
XI. A szerbek ellentámadása. A gorni–milanovac–arangjelovaci csata. 1914 december 3-tól 9-ig.
XII. A balkán haderők visszavétele a Száva északi partjára. 1914 december 10-től 15-ig.
Mellékletek
24. A magyarországi 1918/19. évi forradalmi mozgalmak és a vörös háború története
Bevezetés
A) A Károlyi-korszak főbb eseményei.
I. Az októberi forradalom előzményei.
II. A forradalom kitörése.
III. Az októberi forradalom és a hadsereg. A hadügyminisztérium működése Linder, Bartha, Károlyi és Festetits alatt. Kun és Pogány hadseregzüllesztési tevékenysége.
IV. Böhm hadügyminisztersége. A szociáldemokrata hadsereg megszervezése.
V. A szomszédos ellenségek betörése az országba.
VI. Események a demarkációs vonalakon 1919. évi január 1-től március 20-ig.
Mellékletek
B) A proletárdiktatúra korszaka.
VII. Károlyi és a Berinkey kormány bukása. Forradalmi kormányzótanács veszi át a hatalmat.
VIII. A hadügyi népbiztosság tevékenysége
IX. A proletárdiktatúra kikiáltásának hatása az antantra és Magyarország közvetlen szomszédaira.
X. Az öttagú hadügyi népbiztosság tevékenysége
XI. Hadiszintéri események a románok támadásáig
Mellékletek
C) A románok előnyomulása a Tiszáig
XII. A románok támadása
Mellékletek
Mellékletek
KEZDŐLAP
Előszó. »