A zimonyi győzelem dacára Mánuel a következő 1168. évben nem tört be újra sem a Szerémségbe, sem a tulajdonképpeni Magyarországba, hanem ősszel az engedetlen szerb fejedelmet megfékezvén, a görög hadak onnan Dalmáciába csaptak át és a városokat Zára kivételével mind meghódolni kényszerítették. A magyarok egyelőre semmit sem tettek ez ellen és viszont Mánuel sem kezdett újabb háborút III. Istvánnal. Úgylátszik már mindketten belefáradtak a sok háborúskodásba és ezért többé egyik sem tört be a másiknak országába, bár formális békét sem kötöttek egymással.

A még magyar kézen maradt Zára előtt 1170-ben egy erős velencei hajóhad megfelelő csapatokkal megjelenvén, nyomban ostromolni kezdte a várat. A záraiak eleinte vitézül ellenálltak, de a város mellett táborozó magyar őrség nemsokára kénytelen volt oly sietve elvonulni Zára alól, hogy még sátrait és egyéb felszerelési tárgyait sem tudta magával vinni. Erre aztán a város megadta magát a velenceieknek.

Ugyancsak az 1170. évben Mánuelnek váratlanúl fia született s így most már megbánta, hogy Béla herceget utódjául fogadta. Ennek az lett a vége, hogy 1172-ben a birodalom főembereit előbbi esküjök alól feloldván, fiát koronáztatta meg császárrá. Egyúttal fel is bontotta Béla hercegnek leányával való jegyességét és helyette nejének hugát, Ágnest, Boëmund antiochiai fejedelem leányát adta hozzá feleségül. Ugyanebben az évben Oroszlán Henrik, Szászország és Bajorország hatalmas hercege zarándokútra indult a Szentföldre. Bécstől kezdve Henrik osztrák herceg is csatlakozott hozzá és Mosonyban Florentius királyi követ fogadta őket, hogy III. Istvánhoz Esztergomba vezesse. Itt azonban nagy szomorúság érte a társaságot, mert István király március 4-én állítólag méregtől hirtelen meghalt. Egyesek testvérét Béla herceget, mások Mánuel császárt fogták gyanuba, hogy a keze ebben benne volt. Főleg Henrik herceg volt nagyon megdöbbenve, mert féltette várandós állapotban lévő leányát, hogy az idegen országban valami bántódása talál lenni. A zarándokok is attól tartottak, hogy a zűr-zavarban baj találja őket érni, de azért mindannyian baj nélkül jutottak át az országon.