| « Harcmód. | KEZDŐLAP | Mellékletek. » |
Annales Altahenses maiores.
Annales Fuldenses (Fuldai évkönyvek).
Anonymus Belae regis notarius (Béla király névtelen jegyzője).
Bárczay Oszkár, A hadügy fejlődésének története.
Bécsi Képes Krónika (máskép Márk krónikája), (Chronicon Pictum Vindobonense).
Borovszky Samu, A honfoglalás története, Budapest 1894.
Bölcs (IV.) Leo, Hadi taktika.
Budai Krónika (Chronicon Budense).
Bünös György (Georgiosz Hamartolosz) Krónikája.
Breit József, Az egyetemes hadtörténelem vázlata.
Biebrecher, Der. gegenwärtige Stand der rumänischen Frage, Nagyszeben 1896–97.
Dr. Csánki Dezső, Árpád és az Árpádok.
Csiki Székely Krónika.
Darkó Jenő, Bölcs Leo taktikájának hitelessége.
Dubniczi Krónika.
Dümmler Ernst, Geschichte des Ostfränkischen Reiches, 1887–88.
Engel Johann, Geschichte des Ungarischen Reichs und seiner Nebenländer, Halle, 1797.
Erdélyi Lászlónak a székely kérdésre vonatkozó értekezései.
Fischer E., Die Herkunft der Rumänen, Bamberg 1904.
Földes János, A székely névről.
Freisingi Otto, Gesta Friderici imperatoris.
Georgi, Russland.
Gerhardus, Vita S. Oudalrici.
Gesta episc. Camerac.
Gombocz Zoltán, A magyar őshaza és a nemzeti hagyomány.
Gyomlay Gyula, Bölcs Leo Taktikája, mint magyar történeti kútforrás.
Hazai Samu, A X. századbeli magyar hadügyről (Hadt. Közl. 1888.).
Hilferding Sándor, Pisjma ob istorii serbov i bolgar (A szerbek és bolgárok története).
Hóman Bálint, A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése.
Hóman Bálint, A Szent László-kori Gesta Ungarorum és XII–XIII. századi leszármazói, Budapest 1925.
Hóman Bálint, A székelyek eredete.
Hóman Bálint, A honfoglaló törzsek megtelepedése (Turul 1912.).
Rónai Horváth Jenő, Az egyetemes hadtörténelem vázlata.
Róna Horváth Jenő, Magyar Hadi Krónika.
Horváth Mihály, A magyar honvédelem történeti vázlata.
Hunfalvy Pál, Az oláhok története, Budapest 1894.
Dr. Illés József, A magyar társadalom és állam szervezete a honfoglaláskor.
Jancsó Benedek, A székelyek.
Jordanesz, Getica.
Kaindl Raimund Friedrich, Studien zu den ungarischen Geschichts-Quellen.
Kaindl Raimund Friedrich, Geschichte der Deutschen in Ungarn, Gotha 1912.
Kaindl Raimund Friedrich, Die Gesta Hungarorum des Anonymus, 1900.
Kállay Ferenc, A nemes székely nemzet eredetéről, 1829.
Karácsonyi János, A székelyek eredete és Erdélybe települése.
Karácsonyi János, A székelyek ősei és a székely magyarok.
Kharamsin, Russische Geschichte.
Kézai Simon, Chronicum Hungaricum elegans opusculum.
Kézai Simon, Gesta Hungarorum.
Konstantinosz Porphyrogennetosz, De administrando imperio.
Konstantinosz Porphyrogennetosz, De ceremoniis.
Kornis, Az oláh kérdés története, 1902.
Kuun Géza gróf, Relationum Hungarorum cum Oriente, gentibusque orientalis originis historia antiquissima.
Kuun Géza gróf, Gurdézi kézirati munkájának a törökökről, tibetiekről és sinaiakról írt fejezetei.
Lehoczky Tivadar, Újabb adatok a „székely” név eredeti értelméhez.
Liutprand, Antapodosis.
Liutprand, Relatio de legat.
Lüttich, Ungarnzüge in Europa im 10. Jahrhundert.
Magyar Honfoglalás Kútfői (M. H. K.).
Marczali Henrik, Magyarország története az Árpádok korában (Szilágyi-féle milléniumi kiadás 2. kötete).
Marczali Henrik, A magyar történet kútfői az Árpádok korában.
Dr. Márki Sándor, A magyarok hazái. Európa a honfoglalás korában.
Marquart J., Osteuropäische und ostasiatische Streifzüge, Lipcse 1903.
Marquart J., Über den Volksstamm der Komanen.
Dr. Mayer Franz Martin, Geschichte Österreichs mit besonderer Rücksicht auf des Culturleben.
Melich János, A honfoglaláskori Magyarország.
Meynert, Geschichte des Kriegswesens und der Heerverfassungen in Europa.
Mone Franz, Geschichte des Heidenthums im nördlichen Europa, Leipzig ung Darmstadt 1822.
Muratori, Antiquitates Italiae medii aevi.
Nesztor-féle évkönyv.
Névtelen jegyző (Lásd Anonymus).
Obermüller Wilhelm, Die Herkunft der Sekler.
Orbán Balázs, A székelyek származásáról és intézményeiről.
Pauler Gyula, A magyar nemzet története Szt. Istvánig.
Peschel, Abhandlungen zur Erd- und Völkerkunde.
v. Paucker, Das deutsche Kriegswesen der Urzeiten.
Podhradszky József, Béla király névtelen jegyzőjének idejekora és hitelessége, Buda, 1861.
Pozsonyi Krónika (Chronicon Posoniense).
Priszkosz, Excerpta de leg. (Corp. Script. Hist. Byz.).
Prokopiosz, De bello gothico.
Rambaud, L’ empire byzantin.
Regino prümi apát krónikája (Regionis abbatis Pruniensis chronicon, Hannover 1890).
Regino folytatója (Continuator Reginonis).
Roesler Robert, Die Anfänge der Ungarn und der anonyme Notar, 1871.
Rohonyi Gyula, A honfoglalás története.
Salamon Ferenc, A magyar haditörténethez a vezérek korában.
Schlözer August Ludwig von, Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen, Göttingen 1795.
Dr. Sebestyén Gyula, A székelyek neve és eredete.
Szabó Károly, Kisebb tört. munkái.
Dr. Szádeczky Lajos, A székelyek története.
Szalay László, Magyarország története.
Szinyei József, A magyarság eredete, nyelve és honfoglaláskori műveltsége.
Tagányi Károly, A honfoglalás és Erdély megvilágításául a székely-kérdésben.
Theophanes, Chronographia.
Thunmann Johann, Untersuchungen über die alte Geschichte einiger nördischen Völker, Berlin 1772.
Thúry József, A magyarok eredete, őshazája és vándorlása.
Thúry József, A régi magyar és török hadviselés. (Hadt. Köz. 1888.).
Tomaschek, Bolgaroi.
Vámbéri Ármin, A magyarok eredete, Budapest 1882.
Vámbéry Ármin, A magyarok keletkezése és gyarapodása, Budapest 1895.
Vári Dezső, Bölcs Leo császárnak a haditaktikáról szóló munkája.
Gróf Zichy István, A magyarok őstörténete és műveltsége a honfoglalásig, Budapest 1923.
| « Harcmód. | KEZDŐLAP | Mellékletek. » |