Míg a 911. és 912. évi portyázásokról az évkönyvek alig emlékeznek meg, addig a 913. évi hadműveletekről már ismét bővebb adataink vannak.

Ennek a hadjáratnak állítólag az volt az indító oka, hogy Arnulf bajor herceg, az elesett Liutpold fia, megtagadta az évi adó fizetését, mire a magyarok betörtek Ausztrián, vagyis az Ostmarkon át Bajorországba. Arnulf a rendelkezésére álló erővel nem mervén velük szembeszállni, a hegyekbe tért ki előlük, mire azok Svábországba, majd a Rajnán is átkelve, Felső-Burgundiába törtek be.

A zsákmánnyal dúsan megrakodva visszatérő magyar hadat Arnulf bajor herceg, szövetkezve Berchthold és Erchanger sváb grófokkal, az Inn mellett, Alt-Öttingennél meglepőleg megtámadta, szétverte, úgyhogy állítólag az egész magyar seregből csak 30-an menekültek meg.[1]

[1] Lásd Dümmler id. . 592. old., továbbá a sanctgalleni évkönyveket. Aventinus szerint pláne egy se maradt volna meg még hírmondónak sem. Az Annales Alamannici-ban erre nézve ez áll: „Ungri in Alamanniam. Quibus per Bavariam redeuntibus Arnolfus filius Liupoldi et Erchangerus cum Perahtoldo et Oudalrico cum eis pugnaverunt et eos superaverunt”. – Annales Aug. a 913. évhez: „Ungri partes Alemanniae vastaverunt, et iuxta In fluvium a Baioariis et Alemannis victi sunt”. – Annales Sang. mai. a 913. évhez: „Agareni Alamanniam intraverunt. Erchanger et Perchtold frater eius, et Uodalrinus, auxiliante illis nepote eorum Arciulfo optimo duce Baioariorum, totum exercitum eorum juxta Ine fluvium penitus occiderunt nisi XXX viros”.

Anonymus e csatával hozza kapcsolatba a Lél és Bulcs vezérek elfogatását, mondván, hogy nevezettek „a bajorok és alemannok istentelen cselei által fogságba jutának és az Inn folyó mellett fölakasztva ölettek meg”, Botond ellenben szerencsésen megmenekült. (Anonymus id. m. LV. fej.)