« Megjegyzések. Elmélkedések. | KEZDŐLAP | 20. Az 1437. évi szendrői hadjárat. » |
A többi balkán államokhoz hasonlóan Boszniában sem szünt meg a forrongás soha. A jogaiba visszahelyezett Tvartko Szura[1] nem sokáig élvezhette nyugalmát. Osztoja törvénytelen fia, Radivoj folyton áskálódott ellene. Ezt az egyenetlenséget a törökök Vrbosznának[2] újból való megszállására használták fel.
1433-ban Hranics Szandalj vajda is újból mozgolódni kezdett és a szerb vajdával, Brankovics Györggyel szövetkezett Tvartko megbuktatására. A trónjától és birtokától megfosztott szerencsétlen király erre elhagyta országát és az utódául fogadott Cillei Frigyes grófnál keresett menedéket.[3]
1436-ban, miután Zsigmond és a magyar főurak nem tudtak sorsán segíteni, Tvartko a törökök pártfogásába vetette magát, akiknek segítségével újból visszatért országába.
[1] Lásd a 175. oldalon.
[2] Lásd a 170. oldalon.
[3] Klaič Geschichte Bosniens 355.
« Megjegyzések. Elmélkedések. | KEZDŐLAP | 20. Az 1437. évi szendrői hadjárat. » |