Ezt a hadműveleti szünetet Árpád – megint Anonymus adataihoz visszatérve – arra használta fel, hogy nemzete számára új törvényeket hozzon. Ez a Scerij (Szer, Puszta-Szer) mellett tartott országgyűlésen történt meg[1] Itt mentek végbe a birtokelosztások is s így nagyon valószínű, hogy ezeken a fontos tanácskozásokon már az Erdélyen át bejött törzsek megbízottai is részt vettek.

[1] Ez egyike a legerősebben megtámadott és legtöbb történettudósunk által leginkább kétségbe vont része Anonymus munkájának. Marczali Anonymusnak a pusztaszeri alkotmányozó gyűlésről szóló ezt az értesítését egyszerűen koholmánynak jelenti ki. A névszármaztatásra nézve Borovszkynak (id. m. 71. old.) ez a véleménye: „Kopott alakban megtaláljuk a jezero szót a Pusztaszer névben is, mely az orosz területen nagyon gyakori Pustozero névnek magyarországi mása. Tehát a magyar szer és szerződés szóhoz nincsen ennek semmi köze, s így Béla király Névtelen jegyzőjének az itt tartott nemzetgyűlésről szóló meséje tisztán csak a félreértett helynév önkényes magyarázatán alapszik”.

Miután ez a gyűlés alig, vagy egyáltalában nem függ össze a katonai műveletekkel, mi bátran napirendre térhetünk az egész ügy fölött.