A villafrancai fegyverszünet és a zürichi békekötés.

Miután a szövetségesek június 26.-án előnyomulásukat a Mincio felé megkezdték és előkészületeket tettek az említett folyón való átkelésre, június 27.-én délután az osztrák hadseregfőparancsnokság a seregnek az Etsch mögé való visszavonulását rendelte el.

Napoleon császár július első napjaiban Peschiera körülzárását elrendelvén, serege zömével átkelt a Mincion és azt a Custozza–Oliosi–Salionze–Valeggio által jelölt területen helyezte el.

I. Ferenc József császár július 6.-án kiadta intézkedését ellenséges támadás esetére, erre azonban már nem került a sor, mert Napoleon császár megtudván, hogy Németország 6 hadtestet mozgósított, fegyverszüneti ajánlatot tett. Ennek folytán a két uralkodó július 11.-én Villafrancaban találkozván, ott másnap megkötötték a fegyverszünetet, amelyet november 10.-én a zürichi béke követett. Ennek értelmében Ausztria Velencét és a várnégyszöget megtartotta, de Lombardiát, Mantua és Peschiera kivételével, Franciaországnak engedte át. Ezt III. Napoleon császár cserébe Savoyáért és Nizzáért a szárd királynak adta át. A toscanai, parmai és modenai hercegek visszatérhettek országaikba. Victor Emanuel eleinte vonakodott ehhez az egyességhez hozzájárulni, hanem aztán mégis beadta derekát és fájó szívvel vállalalta azt a kötelezettséget, hogy Franciaországnak hadiköltségeinek megtérítése fejében 60 millió frankot fizet.