A cseh trónviszályok és a cseh-lengyel háborúskodások gyakrabban szolgáltattak okot Lászlónak a cseh ügyekbe való beavatkozásra. De ez legtöbbször nem haddal, hanem tekintélye nagy súlyának latbavetésével történt.

Az 1095. év nyarán ellenben egy nagyobbszabású lengyel-cseh konfliktus elintézésére nagyobb had élén indult László Csehországba II. Bretiszlav megfékezésére. A hadjárat lefolyására nézve közelebbi részletek nem állanak rendelkezésünkre, s míg a legtöbb krónika[1] csak arról tesz említést, hogy László Csehország felé elindult, Szent László bővített legendája és a Bécsi Képes Krónika arról is tudnak, „hogy a győzelmes király a csehek közül sok foglyot hozott minden baj nélkül Magyarországba.“[2] Más források szerint amidőn László a morva hercegek öröklési jogának megvédése céljából Csehországba indult, a határon megbetegedett és 1095. július 29-én meghalt.[3]

[1] Igy a Dubniczi, illetve a Budai Krónika.

[2] Bécsi Képes Krónika 63.

[3] Thuróczy II. 69. – Sigebertus Gemblacensis és Annales Hildesheimenses az 1095. évhez. – Pauler id. m. I. 228.– Rónai Horváth Jenő, Magyar Hadi Krónika. I. 59. – A Pozsonyi Krónika László halálát hibásan az 1097. évre teszi.