| « Megjegyzések, elmélkedések. | KEZDŐLAP | Források. » |
A hadművészet terén ebben az időszakban lényeges változás nem állott be. Az 1662. évi törvények sok tekintetben helyesebb, modernebb alapra fektették a magyar hadügyet, de miután ezek a törvények, mint annak idején említettük,[1] életbe soha sem léptek, nagyjából minden a régiben maradt. Ennek megfelelően a magyar nemesi fölkelésnek az e korszak végéig terjedő háborúkban számottevő szerepe nem lehetett.
E tespedés közepette egyetlen egy ember, csupán Zrínyi Miklós a költő és hadvezér érzi át egész valójában és hirdeti lánglelkű buzgalommal katonai téren is korszerű reformok szükségét, azonban sajnos, az ő szavát, az ő intését sem a király, sem a nemzet nem hallgatta meg, pedig csakis az ő terve, az ő koncepciója volt igazán alkalmas arra, hogy a régi Nagy Lajos és Hollós Mátyás korabeli boldog, önálló Nagymagyarországot ismét Európa kellős közepébe visszavarázsolja. Érdemes tehát, hogy hazánk e nagy fiának reformterveit mindenki legalább főbb vonásokban megismerje és beható tanulmányozás tárgyává tegye. Magáról az emberről, Zrínyi egyéniségéről, törekvéseiről stb. már idéztük Acsády igen találó jellemzését.[2] Katonai pályán Zrínyi Miklós sokszor szép és fényes sikert aratott, amit leginkább annak köszönhetett, hogy Montecuccoliék methodizmusával kirívó ellentétben a támadólagos szellemtől és tevékenységi ösztöntől át és áthatott Zrínyinek korához képest kimagaslóan helyes hadászati és harcászati elvei voltak. Ezekre itt mi nem térhetünk ki, de aki bővebben akar tájékozódni felőlük, az olvassa el Rónai Horváth, Gróf Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér) hadtudományi elvei című értekezését a Hadt. Közl. 1889. és Thúry József Zrínyi Miklós hadtudományi elveinek forrása című értekezését a Hadt. Közl. 1890. évfolyamában. Még behatóbban és szakavatott alapossággal foglalkozik ezzel a kérdéssel Markó Árpád a Hadtörténelmi Közlemények 1940. évf. I–II. füzetében megjelent „A magyar véderő eszménye Zrínyi Miklós munkáiban” című igen érdekes és értékes tanulmányában.
[1] Lásd a 179. oldalon.
[2] Lásd a 181. és a következő oldalakon.
| « Megjegyzések, elmélkedések. | KEZDŐLAP | Források. » |