A napoleoni háborúk befejezte után az orosz sereg szervezete általában ugyanaz maradt, aminőnek az 1805. évi hadjárat után megszervezték, csakhogy oldala mellé a teljesen önállóan alakult lengyel sereg lépett. Utóbbi Konstantin nagyherceg parancsnoksága alatt mintegy 30.000 főnyi álló csapatot számlált és számos rendelkezésre álló kiképzett elemmel igen könnyen kétszeres, sőt háromszoros létszámra is volt hozható. Ez a sereg a tisztikar kiképzését, a legénységek és kivált annak terepen való alkalmazását és a lövészetben való gyakorlottságát illetően, a tulajdonképpeni orosz csapatokat messze fölülmúlta. – 1815 után Oroszország is kísérletet tett arra, hogy keleti és déli tartományaiban az osztrák határőrvidék mintájára katonai telepeket (arakcsejev) szervezzen; ezeket azonban később megszüntették s csak a kozákoknál maradtak meg. – Az 1813. évi fölkelés után a lengyel sereg az orosszal egybeolvadt. – A Törökországgal keletkezett 1828. évi háború előtt a tulajdonképpeni orosz sereg 11 gyalog hadtestből, 5 lovas hadtestből, több kisebb önálló seregtestből, továbbá számos irreguláris csapatokból (kozákok) állott.

Az 1831. évi lengyel hadjárat után a sereget újjászervezték, minek folytán az meglehetősen megváltozott képet nyert. A szolgálati kötelezettséget 25 évről 20-ra, majd 15-re szállították le, a hadügy vezetésére hadügyminisztériumot és a vezérkart átszervezték, illetve azok szolgálatát szabályozták. A gyalogság simacsövű, elöltöltő, csappantó fegyvert kapott. A tartalék-lovasságot 3 hadtestbe osztották be, melyek közül egyet, mint dragonyos hadtestet lovasított gyalogság gyanánt szereltek fel és képeztek ki, ez azonban mint ilyen sohasem kerül tényleges akcióba. A tábori tüzérséget hadállásos és könnyű tüzérség gyanánt gyalog- s lovagló ütegekbe, 12–12, illetve 8–8 löveggel osztották be.

A krimi háború folyamán sok új alakulást szerveztek, kivált lövész zászlóaljakat (družinákat), továbbá honvédelmi osztagokat (opolcenje). Az irreguláris sereg 151 kozák lovas ezredet, egyenként 4 és 6 szotniával, továbbá 15 zászlóaljat és 27 üteget állított fel. – Nemsokára a krimi háború után még további változások következtek. A lovas hadtesteket feloszlatták és helyettük lovas hadosztályokat alakítottak. A lovasság zömét dragonyosokká formálták át, melyeket lovas csapatnem gyanánt kellett alkalmazni.

A seregnek teljes újjászervezése 1862-ben következett el, még pedig a szolgálati időnek 15 évre való leszállítása alapján, a táborban alkalmazandó csapatok létszámának jelentékeny emelésével, melyek azonban békében csak keretrendszeren maradtak és csak háború esetén voltak tartalékos legénységgel kiegészítendők. Az újonc kiképzését különösen tartalék-alakulások végezték, a helyi csapatok számát korlátozták és minden csapattestben a nemharcolók állományát lényegesen apasztották.

Békében a sereg gyalog és lovas hadosztályokra tagozódott; előbbieket ellenség előtt kettesével vagy hármasával hadtestekké vonták össze, melyekhez esetleg 1 lovas hadosztály is járult. Minden gyaloghadosztály 16 zászlóaljból és 4 ütegből állott. A lövész zászlóaljakat nyolcasával lövész dandárokká egyesítették.

Az 1866. évi hadjárat után a sereg hátultöltő fegyvert és vontcsövű löveget kapott, a kiképzést pedig modern szellemben kezdték meg. 1874-ben Oroszországban is behozták az általános és személyes védkötelezettséget. Ebben a formában lépett fel az orosz sereg a Törökország elleni 1877/78. évi háborúban, melynek sikeres befejezése után azt 1879-ben újabb átszervezésnek vetették alá.