III. KÖTET
A RÓMAIAK TÖRTÉNETE

A LEGUJABB KUTATÁSOK NYOMÁN
írta
GERÉB JÓZSEF

Kiadják

FRANKLIN-TÁRSULAT Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda

RÉVAI TESTVÉREK Irodalmi Intézet Részvénytársaság

Budapesten

TARTALOMJEGYZÉK

	Előszó
i. rész Róma keletkezésétől Itália meghódításáig
bevezetés. i. fejezet.	Róma helyzete és a római birodalom fokozatos kiterjedése.
	Róma dombjai és geológiai alakulata. A Palatinus. Itália helyzete. A Földközi-tenger medenczéje. A nagy római birodalom.
ii. fejezet.	Néprajzi viszonyok.
	Róma ősi istenei. A vidék legrégibb népeiről szóló hagyományok. Siculusok. Ligurok. Pelasgok. Illyr népek. Itáliai törzsek: latinok, sabinok, umber-sabell népcsoport, samnitok. Etruszkok. Culturájuk, vallásuk, művészetük. A latin és sabin népek vallása. A római nép intézményeinek forrásai. Római családok eredete.
i. szakasz Róma a királyok alatt
iii. fejezet.	A legrégibb mondák. Róma hét királya.
	Hercules és Cacus. Evander. Aeneas mondája. Albai királyok. Romulus és Remus. Róma alapítása. Remus halála. A római királyok: Romulus, Numa pompilius, Tullus Hostilius, Ancus Marcius, Tarquinius Priscus, Servius Tullius, Tarquinius Superbus. A regifugium.
iv. fejezet.	Róma alkotmánya a királyok alatt és Servius reformjai.
	A «populus» felosztása. Patronusok és cliensek. Comitia curiata. Senatus. Plebeiusok. Servius alkotmánya. A centuriák. A római határ. Consulok. Dictator.
ii. szakasz A patriciusok és plebeiusok osztályharcza
v. fejezet.	A néptribunatus. A volscusokkal és aequusokkal vívott harczok.
	Az első consulok. Etruszk háború. Az első plebeius secessio. A néptribunatus jelentősége. Földbirtokviszonyok. Spurius Cassius. A Fabius-család legendája. A cremerai csata. Lex Publilia. Háború a szomszéd népekkel. Coriolanus története. Cincinnatus. Az etruszk hatalom hanyatlása.
vi. fejezet.	A decemviratus. Veii elfoglalása.
	Terentilius Harsa izgatásai. Patricius és plebeius erőszakoskodások. Lex Icilia. Siccius Dentatus halála. Görög törvények tanulmányozása. Decemvirek uralma. Verginia halála. A decemviratus bukása. Lex XII tabularum. Valerius törvényei. Lex Canuleia. Tribuni militum consulari potestate. A censori méltóság. Spurius Maelius megbüntetése. Róma győzelmei szomszédain. Katonai coloniák. Veii ostroma. Camillus diadala és számkivetése.
vii. fejezet.	Gallus pusztítások. A lex licinia. A latin háború.
	Gallusok Itáliában. Előnyomulásuk dél felé. Róma bevétele. Camillus visszaveri a gallusokat. Camillus katonai reformjai. A quincunx. Manlius Capitolinus halála. A lex Licinia. A praetori és aedilisi méltóság. Ünnepi játékok. Pestisjárványok. Mettius Curtius önfeléldozása. Gallus támadások. Az első samnit háború. Campania elfoglalása. A latin háború. Jus Latii.
iii. szakasz Itália egyesítése Róma fenhatósága alatt
viii. fejezet.	A samnitok és a dél-itáliai görög városok. Pyrrhos legyőzése.
	Epirusi Alexandros betör Itáliába. A rómaiak szövetséget szerveznek a samnitok ellen. A proconsuli méltóság. A második samnit háború. A caudiumi vereség. Qu. Fabius győzelme a samnitokon. Campania meghódítása. Hajóhad szervezése. Etruria meghódítása. Csata a Vadimonius-tó mellett. Appius Claudius és Qu. Fabius Maximus censorsága. Lex Ogulnia. A harmadik samnit háború. A sentinumi csata. Pontius Telesinus bukása. Lex Hortensia. A gallusok megfékezése. Dél-itáliai görög városok. Pyrrhos kudarczai. Róma és Carthago szövetsége. Tarentum bevétele.
ix. fejezet.	Politikai és műveltségi állapotok a köztársaság első két századában.
	Róma polgársága. A tribusok száma. Civitas optimo iure. Községek, sociusok, gyarmatosok. Jus Latinum et Italicum. Róma coloniái. Utak építése. Közgazdasági viszonyok. Vízvezeték. Művészetek. Görög istenek átvétele. Pénzverés.
ii. rész Róma hódításai a Földközi tenger körül
i. szakasz A pún háborúk kora a zámai csatáig
x. fejezet.	Az első pún háború.
	Carthago eredete és fejlődése. Róma történeti forrásai, első történetírói. Sicilia viszonyai. Hieron király. Messena bevétele. Hajóhad szervezése. Duilius győzelme Mylae mellett. Regulus kiköt Afrikában; veresége. Metellus győzelme. Lutatius győzelme és békéje.
xi. fejezet.	Róma és Carthago terjeszkedése a második pún háború előtt.
	Carthago zsoldos háborúja. Sicilia mint Róma első provinciája. Háború Illyriával. Gallia Cisalpina meghódítása. Gaius Flaminius és M. Claudius Marcellus hadi tettei. Hamilcar, Hasdrubal és Hannibal terjeszkedése Hispaniában. Carthago politikai viszonyai. A római erkölcsök hanyatlásának kezdete: család, vallás. Floralia. Gladiatori játékok.
xii. fejezet.	A második pún háború.
	A rómaiak hadüzenete. Hannibal tervei. Útja az Alpeseken át. A gallusok viselkedése. A ticinusi és trebiai csata. A trasimenusi csata. Fabius Cunctator. A cannaei csata. A Scipiók sikerei Hispaniában, Marcellusé Siciliában. Hannibal Dél-Italiában. Capua bevétele. A metaurusi csata. Róma keleti politikája. Scipio Africanus Maior átkel Afrikába. Hannibal odahagyja Itáliát. A zámai csata. A békekötés pontjai.
ii. szakasz Zámától Numantiáig
xiii. fejezet.	Rómaiak és görögök egymással szemben. Makedoniai háború. Hellas felszabadítása.
	A római nagyság alapja. Gazdasági viszonyok Itáliában. A görög népek állapota. Makedonia, Egyiptom és Syria versengése. Róma háborúja V. Philippos ellen. Flaminius sikerei. Csata Kynoskephalai mellett. Hellas függetlenítése.
xiv. fejezet.	Róma hatalmának kiterjedése a Földközi-tenger környékén.
	Róma háborúja III. Antiochossal. Magnesiai csata. Kis-Ázsia rendezése. Hispaniai és gallus zavargások. Hannibal, Scipio Africanus és Philopoimen halála. Háború Perseussal. Hellas meghódítása. A harmadik pún háború. Carthago lerombolása. Scipio Aemilianus megfékezi Hispaniát. A pergamoni királyság és Kis-Ázsia. Syria és a Kakkabaeusok.
xv. fejezet.	Politikai és műveltségi állapotok a köztársaság harmadik és negyedik századában.
	A római provinciák közigazgatása. Centuriai és tribusi gyűlések. A nemesek. A senatus. A választások romlottsága. Biráskodás. A görög szellem hatása vallásra és nevelésre. A római irodalom. Eposz. Dráma. A próza kezdetei. Társadalmi viszonyok. Cato Censorius.
iii. rész Forradalmak és polgárháborúk. A császárság megalapítása
i. szakasz Tiberius Gracchustól Sulla haláláig
xvi. fejezet.	A Gracchus-testvérek reformjai.
	Gazdasági viszonyok. Az itáliai lakosság hanyatlása. A rabszolgamunka. Siciliai rabszolgalázadás. Tiberius Gracchus néptribunusa. Scipio Aemilianus mint a senatus vezére. Gaius Gracchus néptribunatusa és törvényei. Az italiai népek politikai törekvései. Gaius Gracchus halála.
xvii. fejezet.	Jugurtha. A cimberek és teutonok. Az itáliaiak forradalma.
	Nemesi reactio. A cimberek betörése Galliába. Micipsa és családja. Háború Jugurtha ellen. Marius pályája. Jugurtha legyőzése és halála. Marius győzelmei a cimberek és teutonok fölött. Rabszolgalázadások. Aurum Tolosanum. A demokrata párt felülkerekedése. Saturninus bukása. Livius Drusus politikai törekvéseinek kudarcza. A szövetséges itáliai népek háborúja Róma ellen. A polgárjogok terjesztése.
xviii. fejezet.	Háború Mithridatessel és Sulla dictaturája.
	Sulla jelleme. Mithridates előnyomulása. Marius menekülése Rómából. Itáliai zavarok. Marius és Cinna vérengző uralma. Mithridates Európában. Sulla sikerei a keleten; itáliai ellenfeleinek legyőzése. Vérengző uralma Rómában és a provinciákban. Oligarhikus politikája. Alkotmányreformja és halála.
ii. szakasz Sulla halálától az első triumviratusig
xix. fejezet.	A provinciák állapota. Pompeius Magnus.
	A provinciai kormányzat szelleme. Verres üzelmei. A politikai viszonyok Rómában. Pompeius jelleme. Sertorius Hispaniában. Spartacus lázadása. Pompeius sikerei Hispaniában. Crassus és Caesar jelleme. Kalózháború. Lucullus sikerei Mithridatessel szemben. A lex Manilia. Pompeius győzelmei keleten. Mithridates halála.
xx. fejezet.	A Catilina-féle összeesküvés. Pompeius hazatérése.
	A nemesek pártviszonyai. Julius Caesar politikai sikerei. Catilina és a romlott római társadalom. Cicero consulatusa. Az összeeskücés elnyomulása. Catilinának és társainak halála. Cicero politikai szempontjai. A Clodius-féle pör. Caesar Hispaniában. Pompeius diadalmenete és csalódása.
xxi. fejezet.	Az első triumviratus, Gallia meghódítása. Crassus halála.
	Julius Caesar consulatusa. Galliai zavargások. Clodius néptribunatusa. Cicero számkivetése és visszatérése. Caesar mint proconsul Galliában és Britanniában. Egyiptomi viszonyok. Forumi zavargások. Caesar küzdelmei Galliában. Vercingetorix bukása. Caesar olitikája és népszerűsége Galliában. Pompeius második consulatusa. A parthusok. Crassus parthus hadjárata. A carrhaei csata. Keleti forrongások.
iii. szakasz A katonai monarchia megalapítása
xxii. fejezet.	Pompeius állásfoglalása Caesar ellen.
	Az oligarchák szövetsége Pompeiussal. Clodius halála. Pompeius harmadik consulatusa. Julius Caesar válságos helyzete. Pompeius ingadozó politikája. A polgárháború okai. Caesar átkel a Rubicón. Sikerei Itáliában. Pompeius átkel Epirusba. Caesar győzelmei Hispaniában és Massiliában. Gazdasági viszonyok. Caesar másodszor lesz consullá.
xxiii. fejezet.	Caesar győzelmei, uralma és halála.
	Pompeius és Caesar hadereje. Caesar átkel Epirusba. A pharsalosi csata. Pompeius menekülése és halála. Caesar Alexandriában. Rendet teremt a keleti provinciákban. Római zavargások. A thapsusi csata. Cato Uticában. Caesar dictaturája. A mundai csata. Caesar politikája és tervei. Naptár-reformja és építkezései. Baráti köre. Monarchikus törekvések. A nemesek összeesküvése. M. Junius Brutus jelleme. Martius Idusa. Antonius és az összeesküvők. Caesar temetése. Antonius erőszakos üzelmei.
xxiv. fejezet.	A második triumviratus.
	Az ifjú Octavianus föllépése. A köztársasági párt ingadozása. Antonius és Cicero Philippikái. Róma haderejének megoszlása. A mutinai csata. A triumvirek vérengzése. Cicero halála. Brutus és Cassius keleten. Két csata Philippi mellett. Antonius és Kleopatra szövetkezése. Itáliai zavarok. Sextus Pompeius tengeri hadereje. A misenumi szövetség. Agrippa győzelmei a tengeren. Octavianus mérséklete. Antonius kudarcza a parthusokkal szemben. Mulatozásai Alexandriában. Octavianus pannoniai sikerei. Róma hadat üzen Egyiptomnak. Az actiumi csata. Octavianus elfoglalja Egyiptomot. Antonius és Kleopatra halála.
xxv. fejezet.	Irodalom és művészet a köztársaság utolsó századában.
	A római szatíra. Lucretius és Catullus. Színi előadások. A latin próza és Cicero művei. A történetírás. M. Terentius Varro. Róma és a művészetek. Építészet és szobrászat.
iv. rész A római császárság kezdetétől Marcus Aurelius haláláig
i. szakasz A Julius-Claudius családból származó császárok
xxvi. fejezet.	Augustus uralma.
	Octavianus visszatérése Rómába. Viszonya a katonasághoz és a senatushoz. Hivatalai és czímei. Fölveszi az «Augustus» nevet. Reactionarius politikája. Conservativ irányának sikerei. A monarchikus eszme. Augustus népszerűsége. Provonciák és coloniák. Hadügy. Közjövedelmek. Róma város fejlődése. Agrippa és Maecenas. A «római béke». Afrikai és parthus expeditio. Saecularis ünnep. Gallia, Raetia, Noricum és Vindelicia megfékezése. A császári család. Drusus Germaniában, Tiberius Pannoniában. Családi viszály. Tiberius Germaniában. Pannoniai lázadás. A teutoburgi csata. Augustus utolsó évei. A császár építkezései. A római irodalom aranykora.
xxvii. fejezet.	Tiberius és Gaius uralma.
	Augustus apotheosisa. A rajnai és pannoniai legiók. Germanicus hadmenetei Germaniában és a keleten. Calpurnius Piso halála. Tiberius és a nemesek. A lex maiestatis. A delatorok. Seianus befolyása. Tiberius Capreaebe vonul. Viszonya rokonaihoz. Seianus üzelmei és halála. Tiberius utolsó évei. Jelleme és uralkodásának sikerei. Gaius jelleme, féktelenkedései és családi viszonya. Építkezései, szeszélye a politikában. Britanniai hadjárata és halála.
xxviii. fejezet.	Claudius és Nero uralma.
	A praetorianusok Claudiust császárrá teszik. Jelleme és kormányzati sikerei. Herodes Agrippa. A zsidók Rómában. Messalina üzelmei. A császárkori források jelleme. Agrippina megöleti Claudiust és Nerót teszi meg császárrá. Agrippina hatalmi törekvései. Seneca és Burrus. Agrippina halála. Nero kedvtelései. Tűzvész Rómában. Keresztyének martyriuma. Nemesi összeesküvés. Seneca és Lucanus halála. Nero Görögországban. Az «arany ház». Galba és Vindex lázadása. Nero halála.
ii. szakasz A császári hatalom fénykora
xxix. fejezet.	A «négy-császárév». Róma ujabb hódításai. A zsidó háború.
	Galba jelleme. Uralkodó társat vesz maga mellé. Otho föllépése. A római közigazgatás. Vitellius lázadása. A bedriacumi csata. Vespasianus föllépése. Nevében Antonius Primus beveszi Rómát. Britannia megfékezése. Claudius Civilis galliai lázadása. A zsidók lázadása. Vespasianus sikerei Judaeában. A zsidók belviszálya. Jeruzsálem bevétele.
xxx. fejezet.	A Flaviusok, Nerva, Traianus és Hadrianus uralma.
	A Flavius-család eredete. Vespasianus építkezései és kormányzati szelleme. Titus rövid uralma. A római tűzvész. Herculaneum és Pompeii elpusztulása. Pompeii romjai. A római festészet, mozaik és műipar. Domitianus jelleme. Hadmenete Decebalus ellen. Agricola sikerei Britanniában. Róma erkölcsei e korban. Nerva uralma. Traianus pályája. Az első daciai háború. Traianus építkezései. A dumai tartományok. Dacia szervezése. Parthus hadjárat. A kelet forrongása. A keresztyénség terjedése és üldöztetése. Hadrianus jelleme és mérséklete. Lusius Quietus összesküvése. Hadrianus utazásai és philhellenismusa. Zsidók lázadása. Hadrianus Athénben és Egyiptomban. Építkezései. Antoniust fiává fogadja.
xxxi. fejezet.	Az Antoninusok uralma.
	A császárság aranykora. Antonius Pius jelleme, kormányzati sikerei, philosophiája. Marcus Aurelius Verust társává fogadja. Háború az északi és keleti határokon. Pestis és keresztyénüldözés. Háború a markomannok és quadok ellen. Avidius cassius lázadása. Aurelius és Commodus hadjárata a sarmaták ellen. Marcus Aurelius jelleme és iratai. A stoa és a keresztyénség. A császárság politikája. A római jog kifejlődése. A Mithras-mysterium. A keresztyénség terjedése.
v. rész Commodus uralmától a római birodalom kettéoszlásáig
i. szakasz A birodalom hanyatlása és helyreállítása
xxxii. fejezet.	Commodus uralmától Diocletianus trónraléptéig.
	Commodus kegyetlenségei és kedvtelései. Pertinax és Didius Julianus rövid uralma. Septimius Severus legyőzi versenytársait, Pescennius Nigert és Clodius Albinust. Septinius Severus keleti és britanniai hadmenete. Caracalla megöli Getát. A római jog kiterjesztése. Caracalla háborúi. Marcinus trónkövetelő bukása. Elagabalus rövid uralma. Alexander Severeus szelíd uralma. A perzsa hatalom megújulása. A germánok szövetkezése: frankok, alamannok és gótok. Maximinus és a Gordianusok uralma. Philippus Arabs. Decius. Gallus. Aemilianus. Valerianus. Gallineus. Odenathus és Zenobia. II. Claudius. Aurelianus. Tacitus. Probus. Carus. Carinus. Diocletianus pályája.
xxxiii. fejezet.	Diocletianus és Nagy Constantinus kora.
	A despotismus kifejlődése. A provinciák. A római senatus. Diocletianus és Maximianus. Galerius és Constantius Chlorus. Diocletianus és Maximianus lemondása. A bagaudák lázadása Galliában. A keresztyének üldözése. A birodalmi kormányzat és a keresztyének. Flavius Constantinus pályája. Maxentius császár. Constantinus elfoglalja Itáliát és szövetkezik Liciniussal. Constantinus valláspolitikája. Licinius bukása. Constantinus családi viszonyai. A nicaeai zsinat. Constantinus végrendelete. Keleti viszonyok. Konstantinápoly alapítása. Constantinus halála.
ii. szakasz A nyugatrómai birodalom hanyatlása
xxxiv. fejezet.	A Constantinus és Valentinianus család. Nagy Theodosius uralma.
	II. Constantinus és Constans uralma. Constantius ismét egyesíti a birodalmat. Róma város állapota e korban. Keresztyén felekezetek. A pápaság hatalmának megalapulása. Arianusok és Athanasius. Julianus pályája. Constantius bukása. Julianus rövid uralma. Vallási elvei és humanismusa. Jovianus. I. Valentinianus és Gratianus. A keresztyénség térfoglalása. A gótok betörése. II. Valentinianus. Maximus lázadása. Eugenius és a pogányság rövid uralma. Nagy Theodosius jelleme.
	Időmutató a rómaiak történetéhez Róma alapításától a római birodalom kettéoszlásáig.