| Irodalom | TARTALOM | Lírai és drámai zsengéi |
FEJEZETEK
Vörösmarty Mihály a 19. századdal született. Annak a nagyívű fejlődésnek reprezentálója, amely Bessennyeiék mozgalmától a forradalomig és szabadságharcig, a testőríróktól Petőfiig, a polgárosulás igényének kezdetleges hangoztatásától a plebejus törekvések történelmi jelentkezéséig vezetett. Annak a középnemességnek a vezérköltője ő, amely képes volt vállalkozni a polgárosulás vezetésére, s legjobbjaiban képes volt a nemzet érdekeinek kifejezésére, a történelem-szabta lehetőségek között. De Vörösmarty nemcsak a haladó nemzet egyetemességéhez tudott szólni, – költői hangja emberiségre méretezett; tehetségének arányai a világirodalomban kérnek helyet költészetének. Jól érzékelhető párhuzamban a nemzet haladó erőinek mozgásával növelte naggyá Vörösmarty esztétikailag a magyar epikát és lírát. Életműve – a valóság ihletében, a romantika égisze alatt – hatalmasan kitágította a magyar költészet határait: a költői látásmód, a képalkotás lehetőségei, a lírai stílus minőségileg új, magasabb fokra emelkedtek műveiben és művei által. Az emberiség iránti felelősség a nemzeti elkötelezettség tudatában, a "haza s emberiség" igényeinek költői kimondása: ez az, amit Vörösmartynak köszönhetünk.
| Irodalom | TARTALOM | Lírai és drámai zsengéi |