{216.} JEGYZETEK

1 Podmaniczky Frigyes, Naplótöredékek, 1824–1886. II. Bp., 1887. 126.

2 Verő, 1925. 68.

3 Verő, 1925. 68.

4 Verő, 1925. 68.

5 Verő, 1925. 69.

6 Verő, 1925. 69.

7 Rákosi Jenő, Emlékezések. II. Bp., 1926. 53.

8 Idézi Verő, 1925. 71.

9 Rákosi Jenő, i. m. 63.

10 Szigligeti 518.

11 Szigligeti 512.

12 Vajda Viktor, Művészet és politika. Képek a magyar társadalomból. Pest, 1870. 185–186. Idézi Kolta Magdolna, Táji különbségek és regionális sajátosságok a 19. századi népszínművekben. In: Népi kultúra és nemzettudat. Szerkesztette Hofer Tamás. Bp., 1991. 52.

13 Gyulai Pál, Dramaturgiai dolgozatok. I. Bp., 1908. 570.

14 Tóth Ede, A falu rossza. I. felvonás 6. jelenet. In.: Magyar drámaírók 19. század. II. Válogatta és a szöveget gondozta Nagy Péter. Bp., 1984. (Magyar Remekírók) 685.

15 Tóth Ede, A falu rossza. I. felvonás 6. jelenet. In: Magyar drámaírók 19. század. i. m. 686.

16 Csepreghy Ferenc, Sárga csikó. III. felvonás 3. jelenet. In: Csepreghy Ferenc összes művei. III. Kiadta Rákosi Jenő. Bp., 1881. 301.

17 Beöthy Zsolt, Színműírók és színészek, 1878–1881. Bp., 1882. 150.

18 Blaha Lujza aranykönyve. Emlékkönyv a Polgár előfizető részére. Bp., 1911. 93.

19 Ábrányi Emil, Blaha Lujza. In: A magyar színművészet, 1900. 73.

20 Kóbor Tamás, Blaha Lujza, 1850–1926. In: Blaha Lujza emlékalbum. Szerkesztette Porzsolt Kálmán. Bp., [1926]. 72.

21 Újházi Ede, Régi színészekről. Bp., 1908. 109.

22 A népszínházi bizottmány jelentése három éves működéséről (1889–1891), 1892. In: Kolta Magdolna, A Népszínház iratai 53–54.

23 Ady Endre, A piros bugyelláris. (Debreceni Hírlap, 1899). In: Ady Endre, Színház. Válogatta, a szöveget gondozta, az utószót és a jegyzeteket írta Varga József. Bp., 1980. 19.

24 Nefelejts, 1859. 109–110. Idézi: Galamb Sándor, A magyar dráma története 1867-től 1896-ig. I. Bp., 1937. 335.

25 Idézi Galamb Sándor, i. m. 339.

26 Koszorú, 1864. I. félév 238. In: Arany János, Prózai művek 3. Glosszák, szerkesztői üzenetek, szerkesztői megjegyzések, előfizetési {217.} felhívások. S. a. r. Németh G. Béla. Bp., 1963. (Arany János összes művei, XII.) 316.

27 Gyulai Pál, A Budai Népszínházról. (Koszorú, 1864.) In: Gyulai Pál, Dramaturgiai dolgozatok. II. Bp., 1908. 123.

28 Verő György, 1000 év. Alkalmi színmű 10 képben. A Népszínház milléniumi darabja. Magyarázó és versszöveg. Bp., [1896.] 13.

29 Porzsolt Kálmán emlékirata bérleti ajánlatával kapcsolatban, 1897. In: Kolta Magdolna, A Népszínház iratai 29.

30 Porzsolt Kálmán emlékirata (…). In: Kolta Magdolna, A Népszínház iratai 30.

31 Porzsolt Kálmán emlékirata (…). In: Kolta Magdolna, A Népszínház iratai 31.

32 Porzsolt Kálmán jelentése anyagi helyzetéről, 1901. In: Kolta Magdolna, A Népszínház iratai 33.

33 Gerő Károly, Szirmai Imre. In: A magyar színművészet, 1900. 91.

34 Rákosi Jenő, i. m. 86.

35 Evva Lajos levele a városligeti színkör tervéről, 1884. október 14. In: Kolta Magdolna, A Népszínház iratai 93.

36 Negyedik színház Budapesten. Magyar Salon, 1889/1890. 13. kötet 656.

37 A Magyar Vígszínházi Részvénytársaság alapszabályai. Bp., 1894. 1.

38 A Pesti Hírlap, 1894. november 4-én megjelent írásában jellemezte így a Vígszínház alapításának kezdeményezőit.

39 [Vázsonyi Vilmos] (V. V.), A vígszínházi vita. Pesti Hírlap, 1894. december 1.

40 [Vázsonyi Vilmos] (V. V.), A Vígszínház bukása. Pesti Hírlap, 1894. december 4.

41 Báró Bánffy Dezső levele gróf Andrássy Tivadarhoz, 1896. április 12. A Vígszínház iratai, 1896. OSZK Sztt.

42 Kiss J.[ónás?], Jeremiádok a nagy-körútról, Építészeti Szemle, 1896. 59.

43 Magyar Szalon, 1895/1896. 25. kötet, 187–188.

44 Szerémy Zoltán, Emlékeim a régi jó időkből. Bp., 1929. 160–161.

45 A Vígszínház készen. Budapesti Hírlap, 1896. március 19.

46 Ditrói Mór, Komédiások. Bp., 1929. 44.

47 Mészöly Tibor, Színház a század küszöbén. Bp., [1986]. 19.

48 Hegedűs Gyula, A beszéd művészete. Bp., 1917. 63–64.

49 Hegedűs Gyula, Emlékezések. Bp., 1921. 67.

50 Kosztolányi Dezső, Varsányi Irén. (Figáró, 1918). In: Kosztolányi Dezső, Színházi esték II:640–641.

51 [Vázsonyi Vilmos] (V.V.), A vígszínházi vita. Pesti Hírlap, 1894. december 1.

{218.} 52 Magyar Szemle, 1900. 515.

53 Lukács György, Nemzeti Színház [...]. Vígszínház: Kovácsné [...]. (Magyar Szalon, 1903). In: Lukács Ifjúkori Művek 74.

54 Kosztolányi Dezső, Színházi esték I:206.

55 Magyar Szemle, 1901. 455.

56 Magyar Bálint, A Vígszínház története. Alapításától az államosításig, 1896–1949. Bp., 1979. 44–45.

57 Kosztolányi Dezső, Színházi esték I:389.

58 Kosztolányi Dezső, Színházi esték I:299.

59 Szini Gyula, A Bernstein-ügy. Nyugat, 1911. I. 605.

60 Kosztolányi Dezső, Színházi esték I: 674.

61 Kosztolányi Dezső, Színházi esték I: 678.

62 Egyetemi Lapok, 1900–1901./7. 4.

63 Gr. Keglevich István intendáns jelentése Jászai Mari vígszínházi szerződése ügyében, 1900. február 2. In: PKJNSZ II:688.

64 Herczeg Ferenc, Emlékezései. A gótikus ház. A bevezetőt írta, a szöveget gondozta Németh G. Béla. Bp., 1985. 341–342.

65 Magyar Szemle, 1901. 347.

66 Magyar Szemle, 1900. 467.

67 Ferenczi Frigyes, Színház és rendezés. Bp., 1910. 74. Julius Bab Reinhardts Chorregie című tanulmányának meglehetősen szabad fordítása.

68 Ditrói Mór, i. m. 144.

69 Lengyel Menyhért, Életem könyve. Naplók, életrajzi töredékek. Összeállította Vinkó József. Bp., 1988. 72.

70 Ditrói Mór, i. m. 133.

71 Beöthy László, Béni bácsi. Bohózat 3 felvonásban. Bp., 1897. 5.

72 Beöthy László, Béni bácsi. Rendezőpéldány. Kézirat. OSZK Sztt., Víg 11. 7/a.

73 Beöthy László, i. m. 17/a.

74 Bródy Sándor, Ditrói. Amikor Jászai Mari a Vígszínházban játszott. In: Bródy Sándor, Cilinderes Tiborc. Bp., 1958. 71.

75 Bródy Miksa, A Vígszínház. Nyugat, 1908. I. 51.

76 A Magyar Színház részvénytársaság folyamodása Budapest székes főváros Tekintetes Tanácsához. 1897. február 14. Fővárosi Levéltár III.-265/1893.

77 A Magyar Színház Részvény-Társaság alapszabályai. Bp., 1902. 3. 128.

78 Pesti Napló, 1897. december 12.

79 Budapesti Hírlap, 1899. július 23.

80 Pesti Napló, 1899. november 25.

81 Magyar Hírlap, 1899. november 25.

82 Egyetértés, 1899. november 25.

{219.} 83 Pesti Napló, 1901. április 26.

84 Budapesti Hírlap, 1903. január 31.

85 Budapesti Hírlap, 1903. január 31.

86 Budapesti Napló, 1903. január 31.

87 Magyar Nemzet, 1905. március 15.

88 Krecsányi Ignác, A magyar színészet térfoglalása Budán 1883-ban. Temesvár, 1910. 7.

89 Krecsányi Ignác, i. m. 15.

90 Galamb Sándor, A magyar dráma története 1867-től 1896-ig. II. Bp., 1944. 172.

91 A Fővárosi Lapok 1892. június 29.

92 Rakodczay Pál, Az ó-budai színügy és színkör szubvencziója. Bp., 1894. 8.

93 Idézi Alpár Ágnes, Az Óbudai Kisfaludy Színház, 1892–1934. Bp., 1991. 72.

94 Pesti Hírlap, 1899. március 25.

95 Az ezeréves Magyarország és a milleniumi kiállítás. II. Magyarország a Millenium idejében. Az ezredéves kiállítási ünnepélyek, továbbá a főváros, az ország, valamint a kiállítás kiváló látványosságainak és nevezetességeinek remek fényképgyűjteménye. Kiadja Laurencic Gyula. Bp., 1896. 60.

96 Az ezeréves Magyarország és a milléniumi kiállítás. Magyarország legszebb tájainak, városainak és műkincseinek, valamint a kiállítás nevezetességeinek fényképgyűjteménye. Kiadja Laurencic Gyula. Bp., 1896. 177.

97 [Galó] Galló György, Memorandum a városligeti Műszínkörről. Bp., 1897. 4–5.

98 Molnár Ferenc, Ibolya. Vígjáték egy felvonásban. In: Molnár Ferenc színművei. Bécs, 1972. 500.

99 Bródy István, Mindenki benne van. (Egy színigazgató naplójából.) Bp., 1937. 35–36.

100 A Hét, 1910. 261.

101 Színházi Élet, 1920/19. 10.

102 Az 1909. január 22-én megalakult részvénytársaság alapszabályának fontosabb paragrafusait idézi: Kovács Ákos, Zárgondnokság alatt. (A Magyarok bejövetele Rt. 1932–1933-ban.) Budapesti Negyed, 1997/16–17.