Werbőczy-utca.

A Jókai Mór-utcából északi irányban haladva, a máv felső városi állomásához vezet.

str. Justiţiei / Bíróság u.

Werbőczy István.

1460-70 – 1542.

Irta: Szentgyörgyi Dénes.

 Hol és mikor született Verbőczy István, pontosan megállapitani nem lehet A következtetések szerint 1460–70. között, Ugocsa megye Verbőc nevü községében látta meg a napvilágot. Némelyek szerint családi neve sem Verbőczy, hanem Kerepecy volt, mások ezt predikátumnak tekintik.

 Apja Kerepeczy, Werbőczy Osváth, anyja Deák Apolonia volt. Felsőbb tanulmányait Budán, részben Olaszországban végezte, ezalatt a római, kánoni és hazai jog terén a tudásnak rengeteg kincsét szerezve meg.
 S e nagy tudást közhasznuvá is tette akkor, midőn megirta „Hármas könyvé“-t, (opus tripartitum juris consvetudinarii inclyti regni Hungariae), mellyel korának legelső jogi irói közé emelkedett.
 Werbőczy részben a birói pályán müködött, részben országgyülési képviselő volt. Egy izben az ország nádori méltóságára is megválasztatott s János király kancellárjává nevezte ki. 1541-ben Szulejman szultán a török uralom alá került magyarok főbirájává tette, s ilyen minőségben halt meg 1541, vagy 1542-ben.
 A „hármas könyv“ az országos szokások és jogszabályok összessége. 1514-ben az országgyülés is elfogadta és helybenhagyta, de törvényereje még sincs, mert – bár 1514. november 19-én a király aláirta, – de pecsétjével nem látta el. Azért magyar jogász köreink mindenben törvényes erejünek ismerik el.