| ◁ Előző | Következő ▷ |
Vörösmarty Mihály-utca.
(Kerektó-utca.)
A Jókai Mór-utcából északi irányban haladva, a máv felső városi állomásához vezet.
str. Mărăşti u.
Vörösmarty Mihály.
1800–1855.
Irta: Dénes Andor.
1800. évi december 1-én született Kápolnás-Nyéken, édesatyja gazdatisztje volt Nádasdy grófnak, anyját Csáty Annának hivták.
Az éles felfogásu gyerek hamar megtanulta az irás-olvasás mesterségét. 7 éves korában adták falusi iskolába, majd 11 éves volt, mikor Székesfehérvárra került a gimnáziumba. Mikor édesapja meghalt, 17 évet töltött be s akkor ment a pesti egyetemre, hol bölcsészeti és jogi tanulmányát is végezte. Kora ifjuságában megismerkedett Perczel Etelkával, kinek atyjánál, mint nevelő, a magyar szabadságharcban is szerepet játszó: Móric, Miklós és Béla mellett volt alkalmazásban. E lánnyal való megismerkedése költői megtermékenyülésének kiinduló pontja! Hozzá és róla irta a „Szép leány, Szánakodó, Szellőhöz, Csaba szerelme, Csermelyhez“ cimü költeményeit. Legnagyobb alkotása: „Zalán futása“ cimü eposza. Majdnem egy év alatt irta e tiz énekre terjedő, 1825. évben megjelent remekmüvét. Ez megalapitotta hirnevét, egyszerre a legnagyobb költők sorába emelte, a „Szép Ilonka“ szerzőjét. Költői nyelvezetével ugyszólván forrongásba hozta a magyar irói világot; azok a régi, de mégis uj kifejezések, melyekben Zalán futása bővelkedik, kimondhatatlan erővel és bájjal telitik e zengzetes hőskölteményt.
|
< 228. oldal > ▲ |
(Vastag György festménye alapján,
mely Fehér megye székháza részére készült.)
„Nem a mű, melyet alkotott, hanem a nyelv, melybe öltöztette, jelől uj korszakot a magyar költészetben!“
Általában a költészet minden ágában egyformán működött.
„Salamon király, Bujdosók“ cimü drámái, „Kincskereső“ cimü tragédiája, továbbá „Maróthbán“ ja, „Fátyol titkai“, „Csongor és Tünde“, – lyrai költeményei közül pedig „Ilus panasza, Puszta csárda, Andor panasza, Tükör, Kis gyermek halálára, Ábránd“; költői elbeszélései közül „Árvizi hajós“ képezik jelesebb darabjait. Vörösmarty a „Szózat“ szerzője is, a Szózat-é, e nemzeti, hazafias érzelemtől duzzadó lyrá-é. E költeménybe Vörösmarty mindent befoglalt, ami csak nemzetét fellelkesitheti, emelheti. Költeményét meg is zenésitették s ma már nemzeti ünnepeinkről elmaradhatatlan programmpont.
Vörösmarty, mint szerkesztő, mint politikus is nagy volt. A szabadságharcban, mint képviselő vett részt. A szabadságharc leverése után haza költözött Nyékre; s még csak 5 évig élt. „Kedélye fel volt dulva, mint a haza földje, mint az alkotmány, mint a nemzetiség: rom volt, mint Magyarország.“ 1855-ben november 19-én meghalt, ugyanabban a házban, hol Kisfaludy Károly, (Budapesten hová betegsége végén költöztek.) Élete rövid volt,… emléke halhatatlan…!
|
< 229. oldal > ▲ |
| ◁ Előző | △ Oldal tetejére | Következő ▷ |