Kezdőlap Tartalom Utcajegyzék Képtár Reklámok Útmutató Impresszum

◁ Előző   Következő ▷

Kazincy Ferenc-utca.

(Ebhát.)
A ref. kollegiummal szemben kezdődik s északkeleti irányban haladván a Fürdő-utcába torkollik.

str. Mihail Kogălniceanu u.

Kazincy Ferenc.

1759–1831.

Irta: Krizbai Sándor.

 A magyar irodalom ujjá alkotója és vezére Kazincy Ferenc volt. És hogy azzá lehessen, lemondott az életnek minden örömeiről, irt és dolgozott sokat, példát mutatott a költészet minden fajában. Összes munkáiban lelkének egész erejével arra törekedett, hogy a magyar nyelv darabosságán, nyelvtanának hiányosságain – izléses ujitással – segitsen. A külföldi irodalom finomabb szelleme lebegett előtte s különösen a tudásra, a jó izlésre fektette a fősulyt. Tehát nemcsak nyelvujitó, de egyszersmint az irodalmi izlés ujitásának harcosa is volt.
 Kazinczy Ferenc Ér-Semlyénben (Bihar megyében) 1759. október hó 27-én született. Gyermekéveit Semlyénben töltötte s első ismereteit a falusi iskolában tanulta, honnan hét éves korában a debreceni kollegiumba, három hónap múlva Késmárkra került. Késmárkon csak egy évet töltött, hogy aztán Sárospatakon folytathassa tanulmányait. A könyvekért rajongó gyermek itt ismeri meg a magyar irodalom ujabb termékeit s felébred benne a vágy, hogy maga is irjon. Tanulmányait Pesten végezte be. Hivatalos pályára készült, Zemplénben tb. aljegyző lett, de ezt nem viselte sokáig, mert József császár nemzeti iskolák felügyelőjévé nevezte ki.
 Ez állásában, mintegy 200 iskolát állitott fel, melyek a felvilágosodást, a müvelődést szolgálták, a magyarságot erősitették. Az általános müveltség emelésére a német nyelv tanitását is rendszeresiteni szerette volna, de ezért sokan ellene támadtak. Körülbelül öt évig müködött e hivatalában s ettől kezdve többet hivatalt nem vállalt, mert egész idejét az irodalomnak akarta szentelni. Bányácskán házat épitett, hogy ott meghuzódva, a magyar irodalom irányitója, vezére legyen.
 Kazincy életét, munkásságát egy gyászos esemény zavarta meg. A Martinovics-féle összeesküvésben való részesedéssel vádolták, a többi foglyokkal együtt Budára vitték, hol őt is halálra itélték. A királyi kegyelem Kazincy büntetését fogságra változtatta, mely hét évig tartott. Kiszabadulása után megházasodott, gr. Török Lajosnak leányát, Zsófiát vette el feleségül, kinek szerelme és gyarapodó családjában lelt öröme kárpótolta az addigi szenvedésekért.

 

< 128. oldal > ▲

 Élete végéig folyton anyagi gondok zaklatták. Mind a mellett a sok családi baj s a folytonos anyagi gond nem akadályozták Kazincyt irodalmi terveinek folytatásában és végrehajtásában. Munkásságát csak néha szakitotta félbe egy-egy utazással, melyek célja az volt, hogy Magyarországot megismerje s barátait munkára lelkesitse.
 Kazincyt emlékiratai, levelei, müforditásai, költeményei kétségtelenül irodalmunk legnagyobb alakjai közé állitják. Az igaz, hogy a hazai hagyományokat kevésbé vette figyelembe, de azért irodalmi tevékenységének áldásos nyomai a magyar szellem és irodalom történetében örökké élni fognak.
 Meghalt 1831. aug. 21-én Széphalmon (Bányácska, Zemplén m.)

* * *

 Kazincy Ferenc a magyar nyelv és irodalom hallhatatlan emlékül ujjá teremtője 1816. julius 8-án városunkban is megfordult. Aznap megtekintette a Teleki könyvtárt, fölkereste a ref. kollegium bibliotecáját, látogatást tett Aranka György kir. táblabirónál, az Erdélyi Magyar Nyelvmivelő Társ. megalapitójánál. Másnap már tovább utazott. Szerk.

< 129. oldal > ▲

◁ Előző △ Oldal tetejére Következő ▷