Kapisztrán János-utca.

Uj-utca a „Kosárdomb“-on, mely a Hunyadi J. utat az István király uttal köti össze.

str. Gheorghe Marinescu u. (eleje, a Cantemir / Báthory utcáig)

Kapisztrán Szent János.

1386–1456.

Irta: Dr. Fülöp Kálmán.

 Kapisztrán Szent János szent Ferencrendi szerzetes s korának legkiválóbb népszónoka, idegen föld gyermeke volt, életének csupán két utolsó évét töltötte hazánkban, midőn a törökök ellen hirdetett keresztes had toborzása végett az országot bejárta s kereszteseivel Hunyadi Jánost Nándorfehérvár felmentésében fényesen megsegitette. Kapisztrán előnevét Olaszország Capistrano nevü községétől kapta, ahol 1386. junius 24-én, előkelő családból született. A perugiai főiskolában bevégezvén jogi tanulmányait, büntető törvényszéki biró lett, de nem sokáig maradt a pályán, mert az igazságot mindenek felett kedvelő birót, polgártársaival való összeütközése börtönbe juttatta s mire innen kiszabadult, szép fiatal felesége meghalt. 30 éves korában, szakitván a világi élettel, szent Ferencrendi szerzetes lett s mint szónok csakhamar oly hirre és tekintélyre emelkedett, hogy egymásután négy pápa tüntette ki kegyeivel s V. Márton és IV. Jenő megbizta őt a rend kebelében eretnekségre hajló ugynevezett Fratricellich üldözésével. Róla nevezik a szent Ferencrend egyik szigorúbb ágát, Kapisztranusoknak, melyet szénai Szent Bernáttal együtt alapitott.
 1450-től kezdve, mint V. Miklós pápa küldötte, bejárta Németország nagyobb városait, hogy a törökök ellen keresztes háborut hirdessen. Szentségének és szónoki képességének hire mindenütt megelőzte őt s amerre járt seregestől tódultak hozzá, hogy predikációit hallgassák. Bécsben a tágas Szent István templom nem tudta befogadni nagyszámú hallgatóit, azért a templomon kivül egy kőből faragott szószékről beszélt, mely az északi oldalon ma is látható. Csehországban és melléktartományaiban két izben is megfordult s a husziták ellen nagy sikerrel szónokolt. Erős hangjával, kifejező arcával, tüzes tekintetével s a beszédében megnyilatkozó hévvel nyerte meg hallgatói tetszését, mert nem a nép nyelvén beszélt s latin szónoklatait valamely szerzetes társa tolmácsolta.
 Amidőn a törökök 1453. május 29-én a kereszténység utolsó bástyáját, Konstantinápolyt is megdöntötték, V. Miklós pápa utóda III. Kaliksztus, keresztes háborut hirdetett a félelmes győző ellen s egész Európát fegyverre szólitotta, Magyarország és a kereszténység védelmére. E felhivásra Kapisztrán János hazánkba jött s Carvajal János pápai követ Budán ünnepélyesen mellére tüzte a keresztet. A szent hirében álló szerzetes másfél év alatt bejárta hazánkat s tüzes beszédeivel, rajongó lelkével csatára lelkesitette a nemzetet. Papok, barátok, tanulók, szegény kézmivesek és jobbágyokból alakult meg a keresztes had s ezt a kaszával, baltával és bottal fegyverzett népet vezette le Kapisztrán Nándorfehérvár falai alá, maga előtt vitetve Jézus lobogóját s botra támaszkodva vonszolván, böjttől megsanyargatott, 70 éves öreg testét.

 Világraszóló küzdelem folyt le Nándorfehérvár falai alatt, Hunyadi János legutolsó s legnagyobb csatája s a kereszténység legnagyobb győzelme a török felett. És e küzdelemben nevezetes rész jutott Kapisztrán Jánosnak és vitézeinek. Mohammed szultán elvesztvén hajóhadát, julius 21-én elkeseredett rohamot intézett a várbeliek ellen, melyet azok kétszer vertek vissza, mig végre, a Jézus nevét kiáltozó, Kapisztrán által fellelkesitett keresztesek támadása oly zavarba hozta és oly félelemmel töltötte el a török sereget, hogy ez vad futásban keresett menedéket s egész táborát az üldözők zsákmányául hagyta.
 A csata után 20 napra meghalt Hunyadi János s rá két hónapra hü bajtársa, Kapisztrán János is. Újlakon, a szent Ferencrendiek zárdájában temették el, 1699-ben boldoggá, 1724-ben szentté avatták s tisztelete emléknapjául október 23-át rendelték.

reklám ezen az oldalon ▼

< 126. oldal > ▲