József nádor

József nádor-utca.

Uj utca. A Ferenc József laktanya nyugati oldalán, a Bethlen G.-utcából a Báthory István-utcáig halad.

str. Dr. Victor Babeş u.

József nádor.

1776–1847.

Irta: Szerényi Károly.

A nádori méltóság a magyar nemzetnek a király után első tisztsége, sok derék és kiváló előd után alig mutathat derekabbat, kiválóbbat, mint József kir. herceget. Mint II. Lipót király fia, 1776. március 9-én Firenzében született s már 1795-ben az ország helytartója, egy év mulva nádor lett. 50 éven át volt a törvények őre, a nemzet közbenjárója a trón előtt, s e hosszu tevékeny élet alatt számtalanszor bebizonyitotta, hogy szivben, lélekben magyarrá lett, örömben és bánatban együtt érzett a nemzettel. Idegennek nevelték s lassanként le tudta magáról vetni az idegen vonást, hogy egészen magyarrá lehessen.

József nádor

Nagyon szük e hely arra, hogy minden érdemét, minden, országot érintő fáradhatatlan munkásságát, elsoroljam. De kiterjedt az a közügyek minden ágára. Kezdetben a francia háboruk alatt, mint a magyar nemesi fölkelő sereg fővezére, meglepő gondossággal és szakismerettel igyekezett annak minden ügyét támogatni s csökkenteni azt a gúnyos rosszindulatú elfogultságot, amellyel Bécsben a nemesi insurrectiót illették. Majd védelmébe vette azon patriótákat, akiket a Thugut kormány szellemében erőszakkal akartak elnémitani. Az 1805, 1807, 1812. országgyüléseken már mint a nemzet védője és békés közvetitője a királlyal szemben szerepel, 1825–1841-ig pedig állandóan mérsékelni igyekszik azt a felfogást Bécsben, mely a nemzeti reform mozgalmat elnyomni, vezetőit elhallgattatni akarta.
Jó szivéről, emberszeretetéről szólanak azok az emlékek, melyek az 1806. évi felvidéki inség és nyomor enyhitésére, de különösen az 1838-iki pesti árviz alkalmával kifejtett tevékenyeségét hirdetik. Aki olvasta Jókai Móricnak „Kárpáthy Zoltán“ c. regényét, az maga elé képzelheti azt a hálával, ragaszkodással teli rajongást, amellyel nemcsak a nyomorultak és szegények, az általa felsegitettek, hanem az egész nemzet körülvette. Az ország fővárosát, Pestet különös jóindulatában részesitette. A Margit-sziget, a városliget, a Ludoviceum, a József műegyetem alapjait ő vetette meg; a Védegylet benne jóakaró támogatóját, a magyar tudományos akadémia pedig egyik alapitóját birta, sőt ennek főpártfogója lett.

< 123. oldal > ▲

Az alcsuthi gyönyörü park és mintaszerü gazdaság neki köszönhette létrejöttét, ma is mintául szolgálhat mindenkinek arra, miként lehet egy terméketlen homokpusztából viruló gazdaságot teremteni.
A nemzeti hála impozáns megnyilatkozása óhajtott lenni az a jubileum, melyet 1847-ben, 50 éves nádori müködésének ünneplésére, országosan rendezni akartak. Sajnos, a végzet néhány nappal előbb – 1847. jan. 13-án – elragadta őt az élők közül, igy tehát 1848-ban törvénybe iktatták emlékét s a nemzeti ragaszkodást fia István, mint rövid ideig nádora az országnak, majd ennek fia József, a legmagyarabb főherceg örökölte. Emléke azonban megörökitve él Budapesten levő szobrában s a József-tér, Józsefváros elnevezésekben. Szobra József-teret dísziti.

< 124. oldal > ▲

◁ Előző

△ Oldal tetejére

Következő ▷