Kezdőlap Tartalom Utcajegyzék Képtár Reklámok Útmutató Impresszum

József főherceg-utca.

Az Erzsébet-ligetbe vezető hidnál kezdődve, a József főherceg-laktanya mögött és a vágóhid előtt, a vasútvonalig halad.

str. Tamás Ernő u.

József kir. herceg.

1833–1905.

Irta: Szerényi Károly.

József Károly Lajos kir. herceg, a dicső emlékü József nádornak és felesége Mária Dorottya württembergi hercegnőnek a fia, 1833. március 2-án született. A magyar nemzet nemcsak atyjának érdemeiért és a magyarok iránt mindenkor kimutatott s tettekkel bizonyitott jóindulatáért szerette, hanem azért is, mert állandóan közöttünk élt, magyarnak vallotta magát, sőt büszke is volt magyarságára. Ezáltal elérte és kiérdemelte a „legmagyarabb főherceg“ nevet.
 Sok érdeme között első sorban azt kell emlitenem, amely a nemzet és a király együttes elismerését vivta ki, t. i. a magyar honvédség szervezését és fejlesztését. Ebben buzgó és fáradhatatlan volt. Szeretettel és gondossággal járt, munkált, buzditott és összetartott mindenkit, aki feladatában segitette s ennek köszönhető, hogy magyar honvédségünk a modern európai harcászat követelményeinek nivóján áll s büszkeségünket képezi. Mint honvédségi főparancsnok több izben volt Maros-Vásárhelyen is, ahol jól érezte magát. Sajnálatos, hogy itt jártának maradandó emléke egy szobor, emléktábla, vagy más eféle nem található.
 De nemcsak katonai érdemei kiválóak. Népszerüségét növelte áldozatkészsége, jótékonysága s minden érdemesebb nemzeti mozgalomban való részvétele. Sok érdeme van a gazdasági élet fejlesztésében. Alcsuth és Kisjenő mintagazdasága és kertészete országszerte bámulat tárgya volt. A székesfőváros mellett fekvő Margitsziget pedig az ő áldozatkészsége folytán lett nagyszerü és pompás üdülő hellyé.
 Nagyon sokat köszönhet neki a hazai tüzoltóság intézményének fejlődése. Maga is kedvelte ezt a foglalkozást. Alcsuthon nem egyszer gyakorolta is. A kiváló és hivatásos önfeláldozó tüzoltókat nagyon kedvelte és pártolta.
 Mindenféle hivatalos és magán ügyei között tudott időt szakitani tudományos munkásságra is. Mint nyelvtudós, sokat foglalkozott a cigány nyelvvel, amely kutatás eredménye a cigány nyelvtan: Romane Sziklaribe Csibákéro, melyet a magyar tudományos akadémia adott ki. Ezenkivül több nyelvészeti és ethnologiai cikket irt szaklapokba. Természettudományi ismereteit, mint botanikus, az alcsuthi kert faunájának leirásával mutatta be.

 Családi élete példás és bensőséges volt. Felesége Klotild szász koburgi és góthai főhercegnő szépsége és fenkölt lelkülete csak növelte a ragaszkodást a nemzetben a főhercegi család iránt. Házasságukból származó gyermekeik közül nevének örököse József (Ágost) főherceg folytatja az atyja hagyományos jóindulatát és ragaszkodását a nemzeti szellem iránt. S méltán jogosit arra a reményre, hogy a nemzet benne a hagyományos védelmezőt és támogatót fogja mindenkor találni.
 1905. junius 13-án Fiuméban halt meg, mély gyászba boritva az egész – érte rajongó – magyar nemzetet.