Jósika Miklós-utca.

A Sándor János-utcából a máv. felsővárosi állomásához vezet.

piaţa Gării / Állomás tér (északi oldala)

Báró Jósika Miklós.

1794–1865.

Irta: dr. Schmidt Béla.

 Br. Jósika Miklósról elmondhatjuk, hogy nemcsak a magyar regényirodalom megalapitója, hanem magvar regényolvasó közönségünk megteremtője is volt. – 1794. április 28-án született Tordán. Tehát Erdély szülöttje, a főnemesség tagja s talán ezek magyarázzák meg nagy ragaszkodását a mult hagyományaihoz.
 1811-ben katonai pályára lép, megfordul olasz-, német-, franciaországban. Előtte pereg le a nagy Napoleon egész tragédiája. 1818-ban elhagyja, mint kapitány a katonaságot. Nemsokára megházasodik s tizenhat éven át viseli szerencsétlen házasságának minden kellemetlenségét, mig végre első nejétől elválik. Ujból megházasodik, lelke megnyugszik második neje szerető és müvelt nemessége mellett. Erre az időre esik első irodalmi fellépése is. (Abafi 1835.), melyet mohón olvas az egész ország s melyet a kritika sok elismeréssel fogad és lelkesedéssel üdvözöl. Első sikerén felbuzdulva szorgalmasan dolgozik s 1848-ig 11 regénye s számos beszélye jelenik meg.
 A „forradalom“ munkásságát is megzavarja, külföldre menekül, hol tovább dolgozik, de az itt irt müvein meglátszik, hogy itt-ott hevenyészve készültek, mit a kritika is szemére vet. 1865. febr. 27-én hal el Drezdában.
 Az a lelkesedés, az a hazaszeretet, mely műveiből felénk árad: tudott és tud lelkesiteni, a nemzeti öntudatot erősitette, de fejlesztette is, – ezek pedig oly érdemek, melyek örökké a hervadhatatlan babér örökzöldjével fonják körül nevét.

reklám ezen az oldalon ▼

< 117. oldal > ▲