Bolyai Farkas

Bolyai Farkas-utca.

(Volt Nagy-köz.)
A Széchenyi térről dél-keleti irányban halad, s a Dr. Gecse Dániel-utcába nyilik.

str. Nicolae Grigorescu u. (a 11. számig, a többi beépült)

Bolyai Farkas.

1775.–1856.

Irta: Dr. Dékáni Kálmán.

Fiával Jánossal együtt Maros-Vásárhelynek legnagyobb embere s Magyarországnak is a tudomány terén világszerte leghiresebb szülötte. Bolyai Farkas 1775. febr. 9-én született a régi felsőfehérmegyei Bolyában, hol atyja Gáspár jómódú birtokos nemes ember volt. Hetedfél éves korában került be a nagyenyedi Kollegiumba, hol már első nap kitünt lángeszével: pár perc alatt 190 latin szót betanult a kezébe adott nyelvtanból. Később hat heti görög tanulás után, Homerost könyv nélkül el tudta mondani. De különösen kivált, nagy nyelvtehetsége mellett, a menyiségtanban. Mint akkor szokásban volt a jobb tanulóknál, az ifjú Kemény Simon báró mellé adták tanulótársul, 15 éves korában Kolozsvárra mentek, majd a jénai, göttingai egyetemre kerültek Kemény Simonnal. Itt, Göttingában ismerkedett meg Gaussal, a század legnagyobb mathematikusával, az ismeretségből igazi barátság lett s ez adott határozott irányt Bolyai lángeszének. 1799-ben indult el innen hazafelé, miután még egyszer találkozott Gaussal egy kis német falucskában. Gyalog és részben hajón tette meg a hosszú utat és csak Pesttől jött szekéren Erdélybe, Kolozsvárra. 1801. szept. 28-án megnősült, elvette Benkő Zsuzsannát s hazament domáldi jószágába; 1804-ben május 4-én innen a maros-vásárhelyi ref. Kollegium tanári kathedrájára került. Ott volt a minorita templom mellett, mai Bolyai-utcában az ő háza, melyet csak néhány éve bontottak le. Akkor, a mai Bolyai-utca alig volt járható, inkább vizlefolyásra való árok volt az. Itt élte le életének hátralevő részét, innen járt be a Kollegiumba tanitani s itt gyönyörködött az övéhez hasonló lángeszü kis fia János, játékaiban. Anyagi gondok, nejének betegsége miatti szerencsétlen házassága, sokszor nehézzé tették életét. Neje, miután több évig elméje el volt torulva, 1821. szeptemberében meghalt. 1824-ben másodszor is megházasodott, Nagy Teréziát, egy marosvásárhelyi vaskereskedő leányát vévén nőül. Második házassága boldogabb lett volna, de felesége, hosszú betegség után, meghalt s ez mély bánatot okozott Bolyainak. Gyermekei sem vigasztalhatták meg. Leányai elhaltak. Gergely fiával nem sok baja volt, de János, az idősebbik, máig sem lehet tudni mi okból, engesztelhetetlen ellensége lett atyjának. Perrel fenyegette, egy izben párbajra hivta ki s midőn atyja elüzte magától, előbb Vásárhelyt, majd Domáldon telepedett le, de atyjával minden összeköttetést megszakitott. Bolyai Farkas 1851-ben, 48 évi tanárkodás után nyugalmaztatta magát.

< 67. oldal > ▲

1856-ban szélütés érte és miután ez ismétlődött, november 20-án elragadta nagy lelkét a halál. A ref. temetőben levő sirját 23 évig, a kivánsága szerint oda ültetett pónyik almafa jelölte. 1884-ben került fölébe kőemlék. 1911. jun. 5-én a ref. Kollegium felavatási ünnepélyével kapcsolatban a M. T. Akadémia exhumáltatta Bolyai János holttestét és az atyja, Bolyai Farkas mellé temettette. Bolyai Farkas közepes termetü ember volt, hosszu hajat viselt, élénk, villogó szemeiből kiáradt lángelméje. Mint tanár, rendkivül eleven, mélyenjáró előadási modorával tünt ki, tanitványai nagyon szerették. Különösségei között méltán szerepelnek a róla elnevezett zöld szinü cserépkemencék, melyeket egész Erdélyben találhatunk itt-ott még ma is. A Kollegiumban kegyelettel őrzik azt a kis faládát, melyben kincset érő irásai vannak s egyéb emlékeit.

< 68. oldal > ▲

Müvei a legkülönbözőbb tárgyuak. Legnevezetesebbek a mennyiségtaniak: 1. Az arithmetica eleje, Maros-Vásárhelyt 1830. 2. Tentamen, Marosvásárhelyini 1832–33. I–II. kötet. Melyhez Bolyai János Appendixe van csatolva, az a mü, mely nevét világhirüvé tette. Az elméleti mennyiségtannak gyüjteménye, bámulatos munka, mely a tanuló ifjúság számára iródott ugyan, de még a tudósvilág is fáradsággal értette. 3., 4., 5. az 1. sz. münek ujabb kiadásai. [6.] Ürtan elemei kezdőknek. 7. Kürzer Grundriss eines Versuchs die Arithmetik darzustellen, Maros-Vásárhely 1851. 8. Számos kéziratban maradt, részben ujabban kiadott mennyiségtani müve s egy pályamüve a képzetes számokról. A szépirodalom terén is nagy munkásságot fejtett ki. Ide tartozik a hires Öt szomorújáték, Szeben 1817. 2. A párisi per, egy érzékeny játék 5 felvonásban, Maros-Vásárhely, 1818. 3. Szivhangok, Maros-Vásárhely 1852. 4. Üdvözlő versek, három nyelven, Ferenc Józsefnek vásárhelyi látogatása alkalmára irva. 5. Forditotta angolból Pope próbatétele az emberről cimü müvét Maros-vásárhely 1818. Többi müvei között vannak erdészetiek, tanügyiek, politikaiak, filozofiai jellegüek, társadalomtudományiak.

< 69. oldal > ▲

◁ Előző

△ Oldal tetejére

Következő ▷