Borsos Tamás-utca.

A Teleki könyvtár épülete mellett kezdődik s a dr. Gecse D.-utcát a Fürdő- és Temető-utcákkal köti egybe.

str. Borsos Tamás u.

Borsos Tamás.

1566–1634.

Irta: dr. Lőwy Ferenc.

 Borsos Tamás 1566-ban született Maros-Vásárhelyen. Családjának eredete ismeretlen, csak azt tudjuk, hogy atyja, Sebestyén több izben volt városunk főbirája és hogy nemesi előneve „maros-vásárhelyi“ volt. Borsos Tamásnak elévülhetetlen érdemei vannak városunk körül. Tulajdonképpen szücsmester volt. 1597-ben a város jegyzőnek választja, 1599–1604-ig, mint főbiró (polgármester) müködik. Ez időre esik az ő kezdeményezéséből a vár épitése, hogy a lakosságnak hirtelen előforduló támadások esetén, ami elég gyakran történt, menedéke legyen. Még fontosabb ténykedése, hogy összeirja a város jogszabályait, mely hosszú ideig irányitotta városunk vezetését, ugy, hogy őt tekinthetjük városunk első organizátorának. Mint diplomata három izben volt az erdélyi fejedelem portai ügyvivője és e minőségében hosszabb ideig élt Konstantinápolyban. Ő képviseli városunkat a dési országgyülésen és üdvözli 1606-ban Bocskayt a kassai országgyülésen. Mint fejedelmi biztos részt vesz a gyarmati békeközvetitésben (1625.) és fontos szerepet játszik a medgyesi országgyülésen (1630). Városunkra nézve azonban legfontosabb azon fáradozása, mellyel sikerült kieszközölnie, hogy Bethlen Gábor fejedelem Maros-Vásárhelyt 1616. április 29-én a szabad királyi városok sorába emeli és a megillető kiváltságokkal ruházza fel.
 Buzgó és nagybecsü szolgálatait az egyes fejedelmek nagyértékü birtokadományozásokkal jutalmazták. Borsos Tamás a szombatosok szektájához tartozott, ami miatt egy izben hónapokon át bujdosni kényszerült.
 Életéről és portai követségéről irt naplóit áz itteni gr. Teleki-levéltár őrzi. 1634-ben halt meg és a helyi ref. temetőjében nyugszik, hol sirkövét egyik utóda a mult század közepén renováltatta. Cimere: a pajzsban korona alatt szájában nyilvesszőt tartó (vagy nyakán átlőtt) hattyu madár.

reklám ezen az oldalon ▼

< 70. oldal > ▲