Apafi Mihály

Apafi Mihály-utca.

(Vár-tér, később Apafi-tér.)
A Bem-térről északi irányba vezetve, a Bethlen Gábor-utcában végződik. Az állami polgári fiu-, valamint a Széchenyi felső kereskedelmi iskola keleti oldalai néznek az A. M.-utcára.

str. Nicolae Iorga u.

Apafi Mihály.

(1682–1690.)

Irta: Szentgyörgyi Dénes.

^*_*^*

I. Apafi Mihály (apanagyfalusi), Erdély utolsó fejedelme 1632. november 3-án született. Apja A. György országtanácsos, anyja Petki Borbála volt. Meghalt 1690. április 15-én Fogaras várában. Holttestét 1691. február 18-án Almakerékre (Nagy-Küküllő megye) vitték az ősei által épitett templomban levő sirboltba. Ide temettettek még I. A. M. felesége, Bornemissza Anna (meghalt 1688-ban), ezeknek fia II. Apafi Mihály (meghalt 1714. február 1-én, Bécsben) és neje gróf Bethlen Kata (meghalt 1725-ben).
Almakerék sem volt azonban I. A. Mihály hamvainak utolsó pihenő helye, mert 1909-ben ugy az ő, mint neje, fia és menye holttesteit Kolozsvárra szállitották s az ottani Farkas-utcai ref. templomban helyezték el.
Apafi Mihály uralkodása ama időre esik, midőn a török volt ur Erdélyben. Ám nem akarta nyiltan kezébe venni e kis országot, hanem az itteni urak közül választott fejedelem által óhajtott kormányoztatni. E kétes dicsőségre azonban nem igen akadt vállalkozó. Végül kihurcolta ebesfalvi (Erzsébetváros, Nagy-Küküllő megye) kastélyából A. Mihályt s épen itt, városunkban, a Libáncs nevü határrészen fejedelemmé választatta 1661. szept. 14-én.
Apafi M. azonban érezte, hogy itteni megválasztatása, a török hadak jelenléte által gyakorolt kényszer hatása alatt történt s igy törvényesnek nem mondható, azért 1661. november 20-ára gyülést hivott egybe Kisselykre, ott letéve a fejedelmi esküt, magát ünnepélyesen beiktattatta.
A. M. egyáltalában nem volt fejedelemnek való. Hiszen életének minden gyönyörüsége abban tellett, hogy dús-gazdag lakomákon, válogatott ételek és kitünő borok mellett vigadjon, mulasson. Ezt folytatta fejedelemsége alatt is – még fokozottabb mértékben.

< 17. oldal > ▲

Igy persze, – leginkább boros fővel – sokszor olyan igazságtalan dolgokat engedélyezett, vagy parancsolt, amik – végrehajtatván – nagy bajokat okozhattak volna.
Mellette volt azonban nagyeszü neje, Bornemissza Anna, ki mint őrangyala, minden tettét figyelte, ellenőrizte s ha látta, hogy megint igazságtalan dolog készül, vagy maga megakadályozta annak keresztül vitelét, vagy megvárta a józanság perceit s akkor addig kérlelte férjét, mig ő is belátta tettének hibás voltát s visszavonta előbbi intézkedéseit. B. A. igy sok halálos itéletet is megváltoztatott, bár nem mindig sikerült ez s A. M. uralkodása igy is sok ártatlan ember vérébe került.
A. M. uralkodása alatt I. Lipót osztrák császár és magyar király mindent elkövetett, hogy Erdélyt a török fenhatóság alól kivonja. Ez, az 1687-ben kötött, 1688-ban módositott egyezség alapján sikerült is, mert ennek alapján kimondatott, hogy Erdély – fentartva szabad fejedelem választási jogát – a magyar korona fensősége alá kerül. Ettől fogva I. A. M. csak árnyék fejedelem volt, 2 év múlva bekövetkezett haláláig.
Fiát II. Apafi Mihályt ugyan még apja életében, 1681-ben fejedelemmé választották, de ő már csak névleg volt az, 1701-ig, midőn Bécsbe vitetvén, formálisan le is mondatták erről. Kárpótlásul római szent birodalmi hercegi cimet és évi 10000 frt. kegydijat kapott. II. A. Mihálynak gyermekei nem maradtak s 1713. február 11-én Bécsben bekövetkezett elhunytával kihalt a család, mely Erdélynek az utolsó fejedelmet adta.

^*_*^*

Apafi Mihály két izben tartózkodott városunkban és pedig 1661 szept. 14. és 15-én, midőn a városon felül a szentgyörgyi malomnál tartott országgyülésen Erdély fejedelmi székébe ültették és másodszor 1667. január 5-én.

< 19. oldal > ▲

◁ Előző

△ Oldal tetejére

Következő ▷