◁ Előző | Következő ▷ |
Aranka-utca.
Uj utca a város északkeleti részében, a fürészgyár mögött. A Holtmaros- és Gát-utcákat köti egybe.
str. Abrudului / Abrudbányai u.
Aranka György.
(1737–1817.)
Irta: Fülöp Samu.
* * *
Aranka György a hasonló nevü erdélyi református püspök fia, Széken, Szolnok-Doboka megyében született 1737. szeptember 17-én. Maros-Vásárhelyen és Nagyenyeden tanult s a marosvásárhelyi királyi táblán, mint irnok kezdte meg pályáját. Később ugyanott iktató, számfeletti ülnök, 1787-ben törvényszéki közbiró lett, mig végre 1796-ban a tábla rendes ülnökévé neveztetett ki. Meghalt 1817. március 11-én. Aranka György egész életén keresztül lelkes bajnoka volt a nemzeti művelődés és a magyar nyelv fejlesztése ügyének, mely éppen ez időben kezdett ébredezni vészes szendergéséből s odaadó, rajongó hivekre kitartó munkásokra igen nagy szüksége volt. A Mária Terézia és II. József németesitő törekvései folytán ujjá született nemzeti irodalom müvelői a magyar nyelv védelmét, megujítását és alapos kimüvelését tüzték ki célul, mert ettől a fejlődéstől remélték a nemzet politikai és gazdasági izmosodását, szabadsága fenmaradását. Szépirodalmi, tudományos müvek, politikai röpiratok, szinmüvek nagy számmal jelentek meg magyar nyelven s megindult a magyar hirlapirodalom is. Az irók, költők, tudósok tudós-társaságok alapítását sürgették, hogy a müvelődés és a magyar nyelv ügyét annál hathatósabban szolgálhassák. E törekvéseknek volt buzgó harcosa Erdélyben Aranka György. Az irodalomban először költeményeivel tette ismertté nevét, melyek a Magyar Hirmondóban, a kassai Museumban és az Orpheusban jelentek meg. Majd hozzáfogott az Erdélyi Magyar Nyelvmüvelő-Társaság alapitásához, melynek történetét részletesen ismerteti Rubinyi Mózes a Magyar Nyelv 1911. évi 4., 5. füzetében. Ebből átvesszük a következőket:
reklám ezen az oldalon ▼
|
< 20. oldal > ▲ |
reklám ezen az oldalon ▼
|
< 21. oldal > ▲ |
* * *
Aranka György halálának körülményeit, mint egykori szemtanu P. Szathmáry József helyi ügyvéd örökitette meg az általa vezetett naplóban, hol a következő feljegyzést találjuk:
11-a Martii 1817. délelőtt 11 órakor szemem előtt holt meg actualis Fabulae Regiae assessor méltóságos Z. Aranka György ur, élete 80. esztendejében; született 1737-be 15-a Septembris. Még 10-a Martii vacsorán igen jó kedve volt. Vacsora után a kanapén pipázott s olvasta Zimmermans Taschen Buch der Reisen. 9 óra után fekünni akarván menni, midőn a kanapéról felkölt elesett, fejét balfülével a falba ütötte s legottan animi praesentiáját elvesztette, szemét örökre behunyta. Nyelve elnémult, minden érzékenysége megtompult, csak mélyen horkolt. Ebben az állapotban találtam, midőn a szolgáló 9 kétnegyed órakor lehivutt. Ettől fogva mind mellette voltam, mig megholt. Adjon Isten néki boldogi nyugadalmat s feltámadást! Laktunk együtt 18 esztendőkig; menvén keze és nevelése alá 1798-ba. Eltemettük 13-a s egyketted órakor a m.-vásárhellyi reformátusok temetőjébe. Tétettem testét a szüleanyám, Bárdosi Judit s Zejk Mosesné sirjokba a czinteremben, a predicálló szék háta megett. Könyörögvén felette professor Antal János ur.
II.
Aranka Gy. gyászjelentését, negyed ivnyi terjedelmü nyomtatványon, a maros-vásárhelyi gróf Teleki-könyvtár őrzi az 1102. E-2 jelzésü gyászjelentésgyüjtemény 3 sz. levelen. Betü-hiv másolata ez:
Szomoru jelentés.
Zágoni Méltóságos Aranka György Ur – még Ifju korában kezdett – és több mint 52 Esztendőkig tsak nem szakadatlanul a‘ Méltóságos Törvényes Királyi Tábla mellett; 1792-dik Esztendőtől fogva pedig Rendszerint való Biróságba kedvességgel folytatott szolgálattya után – életének 80-ik esztendejében. – a most folyó 1817-dik Esztendőnek, és Böjt máshavának, 11-dik napján, Délelőtti 11 órakor szolgálattyát és életét bé-végezte; Az Ifiuban volt Tüzes Lélek, a‘ nem kiméllett munka mellett – is kedveltető Elevenségbe, – a Társasági nyájosság, – a Biroban szükséges jó Lélek és megfontoló Tehettség annyira meg-maradtak volt a tisztes Vénség diszére, hogy azokat, a Testben – is tsak ezelőtt kevéssel tettsző gyengeség sem tompitván meg, – szinte tsak a‘ hirtelen Halállal enyésztek el, – A‘ jo Élet köz szeretetet, – az ilyen Halál közérzékenységet szül, – és érdemel, – meg érdemli azt az utolsó Tisztességtételt is; melyre ezen folyo Holnap 13-ka Délesti negyed fél órára minden koru érzékeny Joakaroi a boldogultnak tisztelettel kérettetnek.
Közli: Szentgyörgyi Dénes.
reklám ezen az oldalon ▼
|
< 22. oldal > ▲ |
◁ Előző | △ Oldal tetejére | Következő ▷ |