| 1. |
A kelencék elterjedésterülete – Szabadfalvi József: Méhészkedés a szatmári Erdőháton. Ethnographia, LXVII. 1956. 461. nyomán |
72 |
| 2. |
A méhlakások típusai a Kárpát-medencében – Boross Marietta: Méhlakások a Néprajzi Múzeum gyűjteményében. Néprajzi Értesítő, XLV. 1963. 37. nyomán |
79 |
| 3. |
A bukóvilla, mereglye, nyárs és természetes villa lelőhelyei – Balassa Iván: A Néprajzi Múzeum favillagyűjteménye. Ethnographia, LX. 1949. 106. nyomán |
273 |
| 4. |
A toldott ágú és hasított villák lelőhelyei – Balassa Iván: A Néprajzi Múzeum favillagyűjteménye. Ethnographia, LX. 1949. 106. nyomán |
274 |
| 5. |
A rudasboglya elnevezései a magyar nyelvterületen – Paládi-Kovács Attila: A széna takarása a magyar parasztságnál. Népi kultúra – népi társadalom. II–III. 1969. 19. nyomán |
278 |
| 6. |
Az abara elterjedtsége a Kárpát-medence északkeleti részén – Paládi-Kovács Attila: Az abara. Népi kultúra – népi társadalom. II–III. 1969. 82. nyomán |
293 |
| 7. |
A faekék aránya a félvas ekékhez a Kárpát-medencében 1872-ben – Balassa Iván: Az eke és a szántás története Magyarországon. Budapest, 1973: 437. nyomán |
329 |
| 8. |
A faeke főbb típusainak elterjedése a Kárpát-medencében – Balassa Iván: Az eke és a szántás története Magyarországon. Budapest, 1973: 386. nyomán |
331 |
| 9. |
A tövisborona formái – Magyar néprajzi atlasz. I. 14. térkép, szerk. Paládi-Kovács Attila. Budapest, 1987. nyomán |
373 |
| 10. |
Az aratóművelet neve 1900 körül – Magyar néprajzi atlasz. I. 29. térkép, szerk. Paládi-Kovács Attila. Budapest, 1987. nyomán |
385 |
| 11. |
Az aratásnál használt kasza nyele a 20. század közepén – Magyar néprajzi atlasz. I. 25. térkép, szerk. Szolnoky Lajos. Budapest, 1987. nyomán |
391 |
| 12. |
A gabonaneműek nyomtatása és cséplése a Kárpát-medencében az 1840–60-as években – Hoffmann Tamás: A gabonaneműek nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában. Budapest, 1963: 271. nyomán |
413 |
| 13. |
A Felföld gyümölcskereskedelmének fő irányai – Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon. Debrecen–Miskolc, 1990: 103. nyomán |
526 |
| 14. |
A bortermés mennyisége 1864-ben, megyék szerinti bontásban – Boros László: Kárpátalja szőlő- és borgazdaságának történeti földrajza. In: Észak- és kelet-magyarországi Földrajzi Évkönyv 6. 115–213. Nyíregyháza, 1999: 123. nyomán |
537 |
| 15. |
Kecskemét szőlőterületeinek gyarapodása 1786-tól az 1930-as évekig – Szabó Kálmán: Kecskemét szőlő- és gyümölcstermelésének múltja. Kecskemét, 1934: nyomán |
547 |
| 16. |
A domináns igaerő Magyarországon 1895-ben – Bodó Sándor: A magyar paraszti termelés igaerejének története. Debrecen, 1990: 8. nyomán |
596 |
| 17. |
A szénarács elterjedtsége és neve – Paládi-Kovács Attila: A ,jászol’ kezdeti formái a magyar állattartásban. Ethnographia, XCI. 1980. 169. nyomán |
644 |
| 18. |
A szarvasmarhatartás körzetei Magyarországon – Asztalos István: Az állattenyésztés területi megoszlása Magyarországon. 1968: 139. 45. ábra nyomán |
666 |
| 19. |
A palókatípusok elterjedése a Kárpát-medencében – Szabó Mátyás: Fiatal állatok szopását megakadályozó eszközök és eljárások. Néprajzi Értesítő, XXXVII. 1955. 141. nyomán |
669 |
| 20. |
A csörgősbot elterjedése a Kisalföldön – Timaffy László: Kisalföldi csör-gősbotok. Ethnographia, LXXIV. 1963. 162. nyomán |
680 |
| 21. |
A sövényből, nádból és fatörzsből készült jászlak elterjedtsége a Kárpát-medencében – Paládi-Kovács Attila: A ,jászol’ kezdeti formái a magyar állattartásban. Ethnographia, XCI. 1980. 162. nyomán |
690 |
| 22. |
A „jászol” értelemben használt váló szó elterjedése – Paládi-Kovács Attila: A ,jászol’ kezdeti formái a magyar állattartásban. Ethnographia, XCI. 1980. 179. nyomán |
692 |
| 23. |
A bivaly elterjedtsége Erdélyben1870-ben, megyék és székek szerinti bontásban – Kós Károly: Eszköz, munka, néphagyomány. Bukarest, 1979: 203. nyomán |
702 |
| 24. |
A kéki juhászok jelentősebb nyaraltatóhelyei – Szabadfalvi József: Az extenzív állattenyésztés Magyarországon. Műveltség és Hagyomány. XII. Debrecen, 1970: 101. nyomán |
710 |
| 25. |
A román vándorpásztorok legelőterületei és piacai – Gunda Béla: Ethno-graphica Carpato-Balcanica. Budapest, 1970: 314. nyomán |
713 |
| 26. |
A vándor juhnyírók falvai és körzetük a keleti palóc népterületen – Paládi-Kovács Attila: A keleti palócok pásztorkodása. Műveltség és Hagyomány. VII. Debrecen, 1965: 127. nyomán |
735 |
| 27. |
Tejhaszonvételi formák Erdélyben 1900 körül – K. Kovács László: A közös fejős juhnyájak tejhaszonvételi formái Erdélyben 1900 körül. Népi kultúra – népi társadalom. I. 1968: 32. nyomán |
742 |
| 28. |
A bihari sertésmakkoltatók útvonalai – Szabadfalvi József: A sertés Magyarországon. Debrecen, 1991: 102. nyomán |
758 |
| 29. |
A baromfiállomány sűrűsége Magyarországon 1895-ben és a budapesti tojástőzsde tagjainak telephelyei 1912-ben – Mártha Zsuzsanna: Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsdék. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969–1970. 297. nyomán |
774 |
| 30. |
Tyúkászattal foglalkozók lakóhelyei Nyugat-Magyarországon – Domonkos Ottó: A nyugat-magyarországi tyúkászatról. Néprajzi Értesítő, XLIX. 1967. 257. nyomán |
778 |
| 31. |
A Dunántúl legfőbb útvonalai a középkorban – Glaser Lajos: Dunántúl középkori úthálózata. Századok, 1929–1930. 63–64. kötet 152–154. lap közötti melléklet nyomán |
831 |
| 32. |
Magyarország postaúthálózata 1800-ban – Prinz Gyula: Magyar földrajz. Magyar föld – magyar faj. III. 65. Budapest, é. n. nyomán |
834 |
| 33. |
A debreceni szekeresek útvonalai a 16–19. században – Balogh István: A lófogatok Debrecenben a XVIII–XIX. században. Ethnographia, LXXVII. 1966. 248. nyomán |
836 |
| 34. |
A hétfalusi szekeresek fő árusító útvonalai a 19. században – Kós Károly: Népélet és néphagyomány. Bukarest, 1972. 18. nyomán |
837 |
| 35. |
A Dél-Alföld csárdái 1853-ban – Szabó Ferenc: A Dél-Alföld pusztai csárdái. Ethnographia, LXXXV. 1974. 338. nyomán |
841 |
| 36. |
Az emberi erővel történő szállítás domináns formái – Paládi-Kovács Attila: Néhány megjegyzés a magyar parasztság teherhordó eszközeiről. Ethnog-raphia, LXXXIV. 1973. 516. nyomán |
862 |
| 37. |
A vízhordó vállrúd típusai – Paládi-Kovács Attila: Hagyományos vízhordó módok és eszközök a Kárpát-medencében. Ethnographia, XCII. 1981. 317. nyomán |
867 |
| 38. |
A dézsahordó rúd formái – Paládi-Kovács Attila: Hagyományos vízhordó módok és eszközök a Kárpát-medencében. Ethnographia, XCII. 1981. 327. nyomán |
868 |
| 39. |
A korsókendő és a légelyhordó bot elterjedtsége – Paládi-Kovács Attila: Hagyományos vízhordó módok és eszközök a Kárpát-medencében. Ethnographia, XCII. 1981. 322. nyomán |
874 |
| 40. |
Az ételhordó háló elterjedtsége a magyarságnál – Paládi-Kovács Attila: Néhány megjegyzés a magyar parasztság teherhordó eszközeiről. Ethnographia, LXXXIV. 1973. 518. nyomán |
876 |
| 41. |
A bazárka, a hajdiván, a hátikosár és a kéregedények elterjedtsége a magyarságnál – Paládi-Kovács Attila: Néhány megjegyzés a magyar parasztság teherhordó eszközeiről. Ethnographia, LXXXIV. 1973. 514. nyomán |
880 |
| 42. |
A hátitarisznya elterjedtsége Észak-Magyarországon – Paládi-Kovács Attila: Egy népi teherhordó eszköz magyarországi elterjedtségének tanulságai. Egri Múzeum évkönyve, XVI. Eger, 1976: 191. nyomán |
888 |
| 43. |
A szekéroldal formája a magyar nyelvterületen – Magyar néprajzi atlasz. III. 195. térkép, szerk. Paládi-Kovács Attila. Budapest, 1987. nyomán |
936 |
| 44. |
A szekéroldal kitámasztása a 20. század első felében – Magyar néprajzi atlasz. III. 194. térkép, szerk. Paládi-Kovács Attila. Budapest, 1987. nyomán |
938 |
| 45. |
A lőcsös szekér elterjedtsége a Kárpát-medencében – Keszi-Kovács László: Der Leistenwagen im Karpatenbecken. Paládi-Kovács Attila (Hrsg.): Traditionelle Transportmethoden in Ostmitteleuropa. Budapest, 1981. 116. nyomán |
939 |
| 46. |
Hámformák a magyar nyelvterületen – Magyar néprajzi atlasz. II. 115. térkép, szerk. Paládi-Kovács Attila. Budapest, 1987. nyomán |
961 |
| 47. |
A szarvasmarha fogatolásának eszközei Nyugat-Magyarországon – Timaffy László: Rindereinzelanspannung in Westungarn. Narodopísný Veštnik Ceskoslovensky. III–IV. Brno, 1969: 196. nyomán |
964 |
| 48. |
A szegedi forgalomban részt vett hajók tulajdonosainak lakhelye 1851-ben, a hídkinyitási adatok alapján – Gráfik Imre: Az áru útja a szállítás forradalma előtt. Ethnographia, XCIV. 1983. 15. nyomán |
986 |