| ◁ Előző | Következő ▷ |
Zrinyi Miklós-utca.
(Felsövasuti-utca.)
A Szentgyörgy-utca és tér találkozásánál kezdődik s északnyugati irányban a Vörösmarty-utcába vezet.
piaţa Mărăşeşti tér
Zrinyi Miklós.
1508–1566.
Irta: dr. Fülöp Kálmán.
Zrinyi Miklós, a szigetvári hős, a dicső Zrinyi-család egyik hires sarja volt. A család megalapitója IV. Subics György Lajos királytól 1347-ben Zerin várát kapta s ezen időtől fogva Subics György és utódai Zrinyinek irták nevüket. A horvát Zrinyi-családot Zrinyi, a szigeti hős magyarositotta el, midőn a Csáktornyai uradalmat 500000 forint lefizetése mellett megszerzé s igy a Zrinyiek „két hazának fiai“ lettek s ősi cimerökbe a két fekete sasszárny mellé Csákvár tornyát is fölvették. Az egy Zrinyi Péter kivételével (utolsó Zrinyi) mindannyian magyar főuraknak érezték magukat s akként is viselkedtek.
|
< 233. oldal > ▲ |
Maga Zrinyi Miklós a csatatéren örökös harcban nőtt fel s önfeláldozó, szenvedélyes katonatermészetüvé lett. Született 1508. körül s elesett Szigetvár ostrománál 1566. szeptember 7-én. Már 21 éves korában ott harcolt a Bécset felmentő seregben a törökök ellen. Midőn 1542-ben Ferdinánd király megkisérlé Budapest visszafoglalását, Zrinyi Miklós is megjelent 400 horvátjával s a sikertelen ostrom után elvonuló sereget ő mentette meg a nagyobb veszedelemtől, amennyiben közbeveté magát s az üldöző törököt visszakergette Budára. 1542-ben horvát bán lett s mint ilyen a somlyói csatában 3000 törököt vágott le s ő maga is megsebesült. 1543-ban vette nőül Frangepán Katalint, kinek hozománya óriási területtel növelte a Zrinyi család birtokát. Ehhez járult 1546-ban Ferdinánd király adománya: az egész Muraköz. Az 1552–1562-ig tartó úgynevezett várháboru folyama alatt Krupa és Krostojnica váránál verte meg a törököket, kik aztán Szigetvár alá siettek, amelyet azonban kapitánya Horvát-Sztancsics Márk hősiesen megvédett ellenök. A vár felmentésére siető Zrinyi Babocsánál újra nagy diadalt ült az ozmánon.
A horvátok zugolódni kezdtek bánjukra azért, hogy Magyarországot védi a törökök ellen s őket veszni hagyja s midőn Zrinyi a bécsi udvar bizalmatlanságát is tapasztalni kezdte, lemondott a bánságról. Nemsokára azonban megnyerte Szigetvár kapitányságát s elüzte a Dráva környékén garázdálkodó Arszlán béget. 1563-ban a Miksa király koronáztatásán 2 fiával s 168 emberből álló kisérettel jelent meg, a magyar-horvát bandérium pedig vezérévé választotta. Első neje halála után három évvel ujra megnősült, 1864-ben Rosenberg Éva cseh grófnőt vévén feleségül. Jegyesével váltott német levelei a Rosenberg-család levéltárában ma is olvashatók. 1566. elején lemondott Szigetvár kapitányságáról, de midőn a török készülődésének hirét vette, azonnal elhatározta, hogy a védelmet ő maga veszi át. Április 23-án kelt végrendeletében azt mondja, hogy a várat élete árán is kész oltalmazni, mert annak sorsától az ország s töméntelen ember sorsa függ. 2500 emberrel zárkozott be Zrinyi Szigetvárba s az 1566. aug. 6-án megjelenő Szulejmán még az nap ostrom alá vette. 15 rohamot vert vissza Zrinyi Miklós, embereinek száma napról-napra apadt. Végül a belső várba vonult vissza, melyet azonban egy robbanás s az ebből származó tüz miatt sokáig tartani nem lehetett.
|
< 234. oldal > ▲ |
Midőn látta Zrinyi, hogy a királyi felmentő sereget hasztalanul várja, szeptember 7-én ünnepi ruhába öltözött, átadta Jurinics Miklósnak a király zászlóját, kinyittatta a kaput s a kis fahidon az égő várból kirohant. Ő és társai dicső harcban estek el. Zrinyit egy lövés a mellén érte, de azért tovább harcolt, mig egy másik lövés a halántékán, véget vetett életének. A győztes török nagy pompával temetteté el testét, fejét pedig a győri királyi táborba küldé. Első nejétől 13, a másodiktól egy gyermeke születetett János, kit édes anyja Cseh országba vitt, hol mint cseh nagybirtokos, gyermek nélkül halt el.
|
< 235. oldal > ▲ |
| ◁ Előző | △ Oldal tetejére | Következő ▷ |