Deák Ferenc

Deák Ferenc-utca.

(Poklos-utca.)

piaţa Victoriei / Győzelem tér

Deák Ferenc.

1803–1876.

Irta: Dr. Dékáni Kálmán.

„A haza bölcse“, Magyarország egyik legnagyobb államférfias és szónoka, az 1867-iki kiegyezés megalkotója Söjtörön (Zala megyében) született 1803. okt. 17-én. Szülőmegyéjében ügyész, árvaszéki elnök és táblabiró volt. 1833-ban került bátyja Antal helyett az országgyülésre zalamegyei követnek.

Az 1839–40-iki országgyülésen már ő lett az alsótáblai ellenzék vezére. – 1843-ban a választást megelőző véres korteskedések miatt nem fogadta el a követséget és ekkor már oly nagy volt tekintélye, hogy megyéjében senki sem vállalta azt el helyette s 52 vármegye választotta meg táblabirójának. Betegeskedése miatt 1847-ben sem ment fel az országgyülésre s csak 1848-ban folytatta politikai pályáját. Batthyány miniszteriumában ő vette át az igazságügyi tárcát. 1849-ben egyike volt a Windischgrätzhez küldött követeknek. – Ekkor, minthogy csak azon feltétellel bocsátották el, ha az országgyülésen a meghódolás mellett fog állást foglalni, nem vett többé részt a további eseményekben, hanem 1854-ig kehidai birtokára vonult vissza. Ekkor Pestre költözött és az Angol királynő szállodában volt lakása, mely az akkori irói és politikai világ legjobbjainak volt találkozó helye. Az 1861-iki országgyülésen Pest belvárosa választotta képviselőjévé s két felirati javaslatával egyszerre az egész elnyomott nemzet politikai vezérévé lett. Négy év mulva jelent meg a Pesti Napló (1865. ápr. 16.) husvéti számában az a cikke, melynek az országgyülés összehivása s a kiegyezés volt a köetkezménye. Az 1867-iki kormánynak nem volt tagja, mint egyszerü képviselő azonban továbbra is megmaradt a magyar politika vezérének. Utolsó nagy egyházpolitikai beszéde 1873. jun. 28-án hangzott el az országgyülésen, igazi politikai végrendelete volt ez. 1876. jan. 28-án fejezte be a hazafias önzetlenség, nemes egyszerüség, politikai lángész példányképéül szolgáló életét.

< 79. oldal > ▲

Az országgyülés a nemzet halottjának nyilvánitotta Deák Ferencet, az 1876: III. t.-cikkel igtatta emlékét törvénybe s az országos gyászban részt vett koronás királya, ravatalánál megjelent Erzsébet királyné asszony is. Müvei: Zágráb megye és az egyesülés, Pest 1861. – Adalékok a magyar közjoghoz, Pest 1865. – Beszédeit Kónyi Manó bocsátotta közre hat kötetben.

< 80. oldal > ▲

◁ Előző

△ Oldal tetejére

Következő ▷