A képalapú digitalizálás elmélete és gyakorlata a könyvtárakban

Címlap

Előszó

1. A digitalizálás elmélete

1.1 A digitalizálási munkafolyamat közgyűjteményi munkakörnyezetben

1.1.1 A digitalizálás céljai

1.1.1.1 Speciális gyűjteményrész digitalizálása

1.1.1.2 On demand digitalizálás

1.1.1.3 Migrációs digitalizálás

1.1.1.4 Állományvédelmi, állományoptimalizálási célú digitalizálás

1.1.2 Stratégia

1.2. A digitalizálási folyamat előkészítése

1.2.1 A digitalizálási folyamat tárgya

1.2.1.1 Szelekció

1.2.1.1.1 Kellően releváns tartalmat képvisel-e az adott dokumentum vagy dokumentum-halmaz?

1.2.1.1.2 Létezik-e már digitalizált változat az adott tartalomból?

1.2.1.1.3 Van-e jogunk az adott tartalom digitalizálására?

1.2.1.2 Az digitalizálandó objektumok állapota

1.2.1.2.1 Sérült, illetve hiányos dokumentumok

1.2.1.2.2 Rendhagyó formájú dokumentumok

1.2.1.3 Kollacionálás

1.2.2 A digitalizálási folyamat kimenete

1.2.2.1 A kimenet mint produktum

1.2.2.2 A kimenet mint adat

1.2.3 A digitalizálási folyamat terjedelme

1.2.3.1 Időtartam

1.2.3.2 Egyéb terjedelem

1.2.4 A digitalizálási folyamat erőforrás-igénye

1.2.5 A digitalizálási folyamat módszertana

1.2.5.1 Minőségellenőrzés

1.2.6 A digitalizálási folyamat fenntarthatósága

1.2.6.1 A fenntarthatóság kihívásai

1.2.6.2 Hosszú távú digitális megőrzés

1.2.6.2.1 A fizikai infrastruktúra veszélyeztetettsége

1.2.6.2.2 A fizikai infrastruktúra megoldásai

1.2.6.2.2.1 Optikai lemezek

1.2.6.2.2.2 Merevlemezek

1.2.6.2.2.3 Mágnesszalag

1.2.6.2.2.4 Cserélhető lemezek

1.2.6.2.2.5 Hálózati tárolók

1.2.6.2.3 A virtuális infrastruktúra veszélyeztetettsége

1.2.6.2.4 A virtuális infrastruktúra megoldásai: szoftverkörnyezet

1.2.6.2.4.1 Létrehozó és a folyamatot működtető operációs rendszer

1.2.6.2.4.2 Tároló fájlrendszer

1.2.6.2.4.3 Archiváló formátum

1.2.6.2.4.4 Formátumok kezelése

1.3 A digitális gyűjtemény

1.3.1 A digitális objektum

1.3.2 A digitális gyűjtemény alkotóelemei

1.3.2.1 MASTER

1.3.2.1.1 Milyen a megfelelő master kép?

1.3.2.1.1.1 Részletgazdagság

1.3.2.1.1.2 Redundancia

1.3.2.2 Szurrogátum

1.3.2.3 Legacy

1.3.2.4 A digitális objektumok formátumai

1.3.2.4.1 Képi fájlformátumok

1.3.2.4.1.1 TIFF (Tagged Image Format)

1.3.2.4.1.2 RAW

1.3.2.4.1.3 JPEG

1.3.2.4.1.4 JPEG 2000

1.3.2.4.1.5 PNG

1.3.2.4.2 Metaformátumok

1.3.2.4.2.1 PDF

1.3.2.4.2.1.1 A PDF mint prezentációs formátum

1.3.2.4.2.1.2 A digitális facsimile

1.3.2.4.2.1.3 A PDF mint archiváló formátum

1.3.2.4.2.1.4 A PDF mint beviteli formátum

1.3.2.4.2.2 DjVu

1.3.2.4.3 A fájlformátumok validitása

1.3.2.4.3.1 JHOVE

1.3.2.4.3.2 PRONOM

1.3.3 Metaadatok

1.3.3.1 A metaadatok jellemzése a funkcionalitás szempontjából

1.3.3.1.1 Leíró metaadatok

1.3.3.1.2 Technikai metaadatok

1.3.3.1.3 Strukturális metaadatok

1.3.3.2 A metaadatok lehetséges forrásai

1.3.3.2.1 Implicit (belső) metaadatok

1.3.3.2.2 Explicit (külső) metaadatok

1.3.3.3 A metaadatok helye a leírt objektumhoz viszonyítva

1.3.3.3.1 Beágyazott metaadatok

1.3.3.3.2 Hozzáfűzött metaadatok

1.3.3.4 A metaadatok lehetséges adatformátumai

1.3.3.4.1 Nem strukturált metaadatok

1.3.3.4.2 Adatsémák

1.3.3.5 Szemantikus modellek, ontológiák

1.3.3.6 Migrációs platformok

1.3.3.7 A képi digitalizálási folyamatok szempontjából könyvtári területen ajánlott adatsémák

1.3.3.7.1 Seeing Standards

1.3.3.7.2 Dublin Core

1.3.3.7.3 VRA

1.3.3.7.4 SEPIADES

1.3.3.7.5 MARC

1.3.3.7.6 FRBR

1.3.3.7.7 A digitális megőrzés környezeteihez definiált adatsémák (NISO, PREMIS)

1.3.3.7.8 METS

1.3.3.7.9 Beágyazott képi metaadatok: EXIF, IPTC, XMP

1.3.3.7.9.1 EXIF

1.3.3.7.9.2 IPTC

1.3.3.7.9.3 XMP

1.3.4 A digitális gyűjtemény mint rendszer (DAM)

1.3.4.1 OAIS

1.3.4.2 Digitális gyűjteménykezelő rendszerek

1.3.4.2.1 Nemzetközi téren elterjedt eszközök

1.3.4.2.2 Hazai eszközök

1.3.4.2.2.1 JaDoX

1.3.5 Befejezés

2. A digitalizálás elmélete: képelmélet

2.1 A képek tulajdonságai

2.2 A szín tulajdonságai

2.2.1 Mi a szín?

2.2.1.1 Kísérlet a színfogalom értelmezésére

2.2.1.1.1 A spektrum

2.2.1.2 A tárgyak színe

2.2.1.2.1 A környezet hatása a színekre

2.2.1.2.2 Az érzékelők

2.2.2 Színkeverés

2.2.2.1 Additív színkeverés

2.2.2.2 Szubtraktív színkeverés

2.2.3 Színábrázolás

2.2.3.1 Színkörök

2.2.3.1.1 RGB-színkör

2.2.3.1.2 CYM-színkör

2.2.3.1.3 RYB-színkör

2.2.4 Színterek

2.2.4.1 Gamut

2.2.4.2 Eszközfüggő színterek

2.2.4.2.1 Az RGB színtér

2.2.4.2.2 A CMY(K) színtér

2.2.4.2.3 HSL, HSV, HSB

2.2.4.3 Eszközfüggetlen színterek

2.2.4.3.1 LAB, CIELAB

2.2.4.3.2 XYZ (CIE 1931)

2.2.4.3.3 Színmintákon alapuló színterek: PANTONE

2.2.5 Digitális színábrázolás

2.2.5.1 Az ICC-profil

2.2.6 Színmélység

2.2.6.1 Színábrázolási technikák

2.2.6.1.1 Indexelt színek

2.3 Egyéb képi tulajdonságok

2.3.1 Árnyalati terjedelem

2.3.2 Kontraszt és élesség

2.3.3 Zaj

2.4 Befejezés

3. A képi alapú digitalizálás gyakorlati vetületei

3.1 A bevitel

3.2 Beviteli eszközök

3.2.1 Hardver

3.2.1.1 Szkennerek

3.2.1.1.1 Kézi szkenner

3.2.1.1.2 Síkágyas szkenner

3.2.1.1.3 Filmszkenner

3.2.1.1.4 Dobszkenner

3.2.1.1.5 Könyvszkenner

3.2.1.1.6 A szkennerek kiegészítői

3.2.1.1.6.1 Lapadagoló

3.2.1.1.6.2 Diafeltét

3.2.1.1.6.3 Tárgyasztal

3.2.1.1.6.4 Digitalizáló ernyő

3.2.1.1.6.5 Könyvmérleg

3.2.1.1.6.6 Könyvbölcső

3.2.1.2 Digitális fényképezőgép mint digitalizáló eszköz

3.2.2 A beviteli eszközök egyéb tulajdonságai

3.2.2.1 Sebesség

3.2.2.2 Csatolók

3.2.2.2.1 SCSI (Small Computer System Interface)

3.2.2.2.2 USB (Universal Serial Bus) 2.0

3.2.2.2.3 IEEE 1394 más néven Firewire vagy iLink

3.2.2.3 A digitalizáló eszközök színhelyességének beállítása

3.2.3 Eszközvezérlés

3.2.3.1 A bevitelt vezérlő, a hardver- és szoftvereszközt összekötő munkaállomás

3.2.3.1.1 Operációs rendszer

3.2.3.1.2 Grafikus vezérlők

3.2.3.1.3 Háttértároló

3.2.3.2 Monitor

3.2.3.2.1 A monitor beállítása

3.2.4 Digitalizáló rendszerek

3.3 A bevitel és képfeldolgozás általános jellemzői

3.3.1 Pixel

3.3.2 Felbontás

3.3.3 Színmélység

3.3.4 Árnyalati terjedelem

3.3.5 Gamma

3.3.6 Histogram

3.4 A digitális képek feldolgozása

3.4.1 Képfeldolgozó szoftverek

3.4.1.1 Kereskedelmi szoftverek

3.4.1.2 Ingyenes szoftverek

3.4.1.3 Online képkonverterek

3.4.2 Alapvető képfeldolgozási feladatok

3.4.2.1 Beviteli eszköz vezérlése

3.4.2.3 Beviteli ablak

3.4.2.4 Szűrők

3.4.2.5 Színkezelés

3.4.2.5.1 Beviteli színbeállítások

3.4.2.6 Fájlnevek

3.4.2.7 Fájlformátumok

3.4.2.8 Metaadatok kezelése

3.4.2.8.1 Technikai metaadatok

3.4.2.8.2 Leíró metaadatok

3.4.2.9 Kötegelt feldolgozás

3.4.3 A digitalizálásra jellemző képfeldolgozási műveletek

3.4.3.1 Orientáció

3.4.3.2 Kétoldalas képek kettévágása

3.4.3.3 A képszélhez képest nem egyenes képtükör, illetve oldaltükör

3.4.3.4 Térbeli görbület az oldalképen

3.4.3.5 Redundáns keretek eltávolítása

3.4.3.6 Törések a mintában

3.4.3.7 Az eredeti tulajdonságaiból eredő zaj

3.5 Képek a digitalizálási folyamatban

3.5.1 Az eredeti dokumentum „hibái”

3.5.2 Az eredeti dokumentum formai sajátosságai

3.5.3 A CD-n mellékletként elhelyezett anyag szerkezete

3.5.3.1 Master

3.5.3.2 Szurrogátum: JPEG

3.5.3.3 Szurrogátum: PDF

3.5.3.4 Szurrogátum: HTML

3.5.3.5 Szurrogátum: FLASH

3.6 Befejezés: a képektől a digitális változat felé

4. A képi alapú digitalizálás munkakörnyezete

4.1 A képdigitalizálási munkafolyamat előfeltételei

4.1.1 Az eredeti dokumentumok előkészítése

4.1.2 Kollacionálási segéddokumentumok

4.1.3 Az eredeti dokumentumok karbantartása

4.2 A beviteli környezet előkészítése

4.2.1 Módszertan

4.2.2 A helyiség

4.2.3 Ergonómia és felszerelés

4.2.4 Tisztaság

4.3 Munkaerő

További szakirodalom

Melléklet

0 master

1 szurrogatum-jpg

2 szurrogatum-pdf

3 szurrogatum-html

4 szurrogatum-flash