| « Megjegyzések. | KEZDŐLAP | Megjegyzések. » |
Az 1. hadosztály parancsnokság a hadsereg parancsnokságtól kapott feladatot, hogy Hajdúhadház–Bököny vonalában és Nyíregyháztól keletre „okvetlen tartsa magát”, legcélszerűbben támadólagos szellemben vélte megoldandónak és ezt a magunk részéről is helyesnek kell elismernünk. Az ebből keletkezett harcokról Sipos hadosztály parancsnok este 7 órakor leadott alábbi telefonjelentése nyújt felvilágosítást:
De. 8 órától kezdve Nyíregyháza és Nagykálló között állandó harc folyik. Ellenség támadott és kezdetben csaknem Nyíregyháza szegélyét érte el. Az összes rendelkezésre álló erők ellentámadásba mentek át. A főerő Nyíregyházából, kisebb csoportok ettől északra Oros és Pazony községek területéről nyomultak előre. Az ellenség körülbelül 2 zászlóaljjal támadott, a harc estig tartott állandó hullámzással.
Pogány elvtárs személyesen vezette a harcot, kisebb kötelékeknél is csak az ő személyes befolyása mellett volt lehetséges, hogy a túlerővel szemben eredményt ért el. A harc az ellenség visszaverésével végződött s az Nagykálló és a mögötte fekvő területre vonult vissza. Saját zsákmány 2 géppuska és néhány fogoly. Pazony és Oros ellen főleg lovasság, Tura irányából pedig osztagok feltartóztatták. Nyíregyházától délre Újfehértó irányában 1 század ellenséges lovasság mutatkozott. Hajdúhadházától gyalogság nyomult elő, ez azonban Újfehértó területét nem érte el. Lovasjárőrök egészen Nyíregyháza szegélyéig közlekedtek. A harcban Nagykálló területéről kb. 2 ellenséges üteg vett részt. Jelenleg a harc elcsendesedett, csapataink Pazony–Oros–Nagyszállás vonalában vannak. Előbbi községeknél csak gyengébb figyelőosztagok.
Saját veszteség elég nagy. Erőállapot az egész napi nehéz harcban nagyon elővéve.
A székely különítményről a hadsereg parancsnokság április 27-én reggel 8 órakor kiadott és a 26-i eseményekre vonatkozó összefoglaló helyzetjelentése szerint csak azt a hírt kapta, hogy egyes osztagai Tokajnál gyülekeznek. Bővebb felvilágosítást ad ezeknek az osztagoknak viselkedéséről a hadsereg parancsnokságnak következő jelentése: Friedmann politikai kiküldött jelentése szerint Tokaj környékén 800–1000 fő kötelékében nem álló katona veszélyezteti a közbiztonságot. Kéri a vörösőrség megerősítését, mert a nagy értékű borpincéket másképp nem tudják őrizni. Azonnali intézkedést kér. (Keleti hads. parancsnokság távirati közlése a Hünb.-nak).
Az 5. hadosztály parancsnokság ápr. 26-án du. 3 órakor a következőket telefonálta:
Záhonyt 100 főnyi román gyalogság megszállta. A Tiszán a kompokat a jobbpartra vontuk. Csap és Dombrád között a románok még nem lépték át a Tiszát.
Csapataiktól elszakadt székelyek kisebb csoportokban Veresmartnál átkeltek a Tiszán. A 65. dandárparancsnokság szerint a csapi hidak még nincsenek robbantásra előkészítve, mert a budapesti árkászok még mindig nem vonultak be Csapra. A Tiszán rendszertelenül átjutó és mindenütt fosztogató katonák összefogdosására a sátoraljaújhelyi, egri és miskolci direktóriumokkal egyetértve, a következők rendeltettek el: A Csap és Tokaj között fosztogatókat a sátoraljaújhelyi direktórium fogdossa össze és küldi Szerencsre, a Tokaj és Poroszló köztieket a miskolci derektórium Miskolcra, a Poroszlótól délre összefogottakat az egri direktórium Füzesabonyba. Ezek végrehajtására vörösőrségbeliek használtatnak föl. Feladatuk a Tisza hídnál és kompoknál rendszertelenül visszaözönlőket feltartóztatni, leszerelni és Sátoraljaújhely és Sátoraljaújhely–Miskolcra, illetőleg Füzesabonyba továbbítani.
Valamivel később vett jelentés szerint az 1. hadosztály Nyíregyházát feladta és csapatait, valamint a székely különítmény töredékét Tokaj–Rakamaz területén gyülekezteti.
Stromfeld már de. 10 óra 30 perckor a következőket telefonálta Tombor vezérkari főnöknek:
A csapatokkal nem lehet semmit csinálni. Teljesen fegyelmezetlenül mennek hátrafelé vasúton Püspökladány irányában. Az utolsó vonat 10 órakor indult. 2 zászlóalj és 2 üteg s Hortobágyi csatornát Karcag és Püspökladány között megszállja. A 4. hadosztály parancsnokság még Karcagon van. Szándék: a csapatokat a Tiszán inneni területre áthozni, a hídfőket megszállatni, illetőleg tartani és csapatokat gyülekeztetni a következő helyeken: Újszász, Jászberény, Tápiószele, Jánoshida, Albertirsa, Cegléd között és Kecskemét–Lajosmizse között. A fegyelmezéshez 2–4 hét szükséges. Az 5. vadászzászlóalj és a 18. vadászzászlóalj a szolnoki hídfőt fogja megszállni.
Az elhatározott visszavonulás fedezésére a hadsereg parancsnokság du. 2 órakor a 64. sz. mellékletben foglalt parancsokat adta ki.
Magát a visszavonulást a hadsereg parancsnokság a du. 5 óra 45 perckor kiadott s ugyancsak a 64. sz. mellékletben foglalt 426/3. hdm. számú intézkedésével rendelte el.
Az anyagi ellátást a hadsereg parancsnokság a 64. sz. mellékletében f) alatt közölt rendelettel szabályozta.
A visszavonulásra vonatkozó 426/3. hdm. számú intézkedésben említett szolnoki hídfő kiépítésére a hadsereg parancsnokság a hídfő parancsnokságnak 426/20. hdm. szám alatt a 64. sz. mellékletben g) alatt felvett parancsot adta ki.
A visszavonulást elrendelő fent említett 426/3. hdm. számú intézkedés a hadügyi népbiztossággal is közöltetett, de abban a példányban a bevezető rész következőleg hangzott: „A csapatok teljes használhatatlansága a hadsereg parancsnokságot kényszeríti, hogy a csapatokat a Tisza mögé vonja vissza s ott ezekből a jelenleg csak csapat nevet viselő alakulatokból fegyelmezés és kiképzés után használható alakulatokat teremtsen.”
Ebből kifolyólag a hadügyi népbiztosság ápr. 27-én 426/35. hdm. szám alatt a 65. sz. mellékletben foglalt intézkedést adta ki.
A székhelyre vonatkozólag a hadsereg parancsnokság ápr. 27-én este 8 óra 30 perckor még azt jelentette a hadügyi népbiztosságnak, hogy Pogány József népbiztos, mint az 1. hadosztály parancsnokságához beosztott politikai megbízott, arról értesíti a hadsereg parancsnokságot, hogy a székely különítmény parancsnoka, Kratochwil volt ezredes a székely különítmény csapatainak azt a parancsot adta, hogy a fegyvert a románok előtt tegyék le és a csapatokkal, hogy ez esetben a románok szabad utat engednek nekik Erdélybe. Pogány népbiztos Görgei (a név végén az „y” betű erősen „i”-re korrigálva) volt őrnagynál látta az említett parancsot. Ennek a 61. sz. mellékletben közölt parancsnak szó szerinti szövegét Pogány az 1. hadosztály parancsnokság útján ápr. 28-án elő is terjesztette:
A csapatoktól beérkezett igenlő válasz folytán Kratochwil ezredes ápr. 26-án parlamentaireket küldött a románokhoz, mire a fegyverletétel még aznap tényleg meg is történt.
Ennek körülményeire nézve a rendelkezésre álló adatok alapján a következőket említhetjük fel:
Amidőn ápr. 26-án az 1. hadosztálynak fentebb említett részei Oros és Pazony mellől ellentámadásra indultak, nincs kizárva, hogy azok Turánál, lehet hogy csak tévedésből, az arra visszavonuló székelyeket is megtámadták.[1] Legalább székely részéről azt állítják, hogy fegyverletételük egyik fő indoka abban rejlett, hogy visszavonulásuk közben két tűz közé kerültek, elölről a vörösök, hátulról a románok lőtték őket. Még úgy is – mondja az egyik tudósítás – igyekeztek elérni a Tiszát. De olyan hírt hallottak, hogy a csehek Tokajnál átkelvén, Rakamaznál vannak s a harmadik oldalról is körülzárás fenyegeti őket. A reménytelen helyzet arra bírta őket, hogy feladják a további harcot és kiegyezzenek a románokkal. A megegyezést írásba foglalták. Az erről szóló jegyzőkönyvet a 66. sz. melléklet tartalmazza.
A lefegyverzés Demecseren történt, ahonnan a csapatokat Szatmárra, majd Nagyvárad–Kolozsváron át Brassóba vitték.
„A fegyvereket – írja Kratochwil tábornok jelentésében – kocsikra raktuk és elküldtük a román parancsnokságnak, ki azt Mátészalkán átvette. Május első napjaiban Debrecenen keresztül Brassóba szállítottak bennünket. A románok a szerződést nem tartották be, őrizetbe vettek bennünket, a szállítmányokat maga az őrség meglopta, sőt levetkőztette a szállítmányok egyes csoportjait, dacára annak, hogy a szerződésben benfoglaltatott, hogy az élet és vagyon biztosítva van. A szállítmányok megrablása napirenden volt és Erdélyben, Korozsvárott hivatalos katonai közegek a kolozsvári katonai parancsnokság parancsára lekapcsolták az egyes szállítmányokhoz csatolt, saját tulajdont képező tiszti lovakat és a szerződés ellenére elvették.”
Fogságuk tartama alatt a székelyeknek elég rossz bánásmódban volt részük. Legtöbbje azután június közepén kiszabadult fogságából, de Kratochwil ezredes több társával egészen szeptember végéig maradt a románok foglya „a román állam védőképessége és biztonsága ellen elkövetett bűntett” miatt.
A többi hadosztályok körletében történtekről a hadsereg parancsnokság este 6 órakor a következő helyzetjelentést adta ki:
A 6. hadosztály déli szárnyán a helyzet változatlan. Az Újkígyós–Doboz vonalban állott csapatok harckészségének fenntartása céljából ezen csoport az éj folyamán Szt.-Miklós–Békés vonalába vonattak vissza. A békési csoport ismeretlen okból Mezőberénybe ment vissza. A 6. hadosztálynál az átcsoportosítás megkezdődött.
A 4. hadosztály utóvédje Püspökladányt de. 10 órakor elhagyta. Parancsot kapott, hogy az ellenséges előnyomulást a Hortobágyi csatornán tartóztassa fel. A hadosztály zöme Kisújszálláson gyülekszik; hadosztály parancsnokság Karcag. Visszaözönlő katonák Pusztatenyőn (Szolnoktól keletre) és környékén fosztogatnak.
Erdélyi kerületi parancsnokság – ezentúl Sárói csoport – egy különítménye tüzérsége Balmazújvárost tartja megszállva.
Hírek az ellenségről:
Mezőkovácsházán állítólag du. 6 órakor 2 tüzérezred vonult át. Csorvás felé gyalogság előnyomulóban. Békéscsabára már a délelőtt folyamán vonult be az ellenség, egy oszlop pedig Békés felé menetelt. Püspökladányt az ellenség a du.-i órákban megközelítette. Debrecentől nyugatra (Látókép csárda) előőrsök. Újfehértó környékén ellenséges gyalogság. Lovasjárőrök egész Nyíregyházáig nyomultak elő. Nagykálló környékén kb. 2 zászlóalj és 2 üteg. A 6. román hadosztály Nagyvárad irányában, a 15., 21. és 27. gy. ezred Debrecenben nyert megállapítást. (Kel. hads. pars. 426/13. hdm. sz.)
A románok e napi kommünikéje következőleg hangzott:
„A jobb szárnyon csapataink végképp megtörték az ellenség ellenállását, amelyet az a Mándok–Kállósemjén körletben kifejtett; egy magyar hadosztályt megadásra kényszerítettünk.[2] Debrecen körletében a lefegyverzés és a zsákmány számbavétele folyik. Kaba–Békéscsaba–Újkígyós körletében komoly művelet játszódott le. Elkeseredett harcok után a 26-áról 27-ére hajló éjjel ezek az összes helységek csapataink birtokába jutottak. – Az ellenség veszteségei jelentékenyek. – Kaba városa teljesen szétromboltatott.[3] Halottaink számát még nem állapíthattuk meg. Sebesültek: Sachelarie tábornok, 5 tiszt és 170 katona (?!).”
Ugyanezt a helyzetjelentést a románok április 27-én 631. szám alatt Konstantinápolyba és Belgrádba is leadták azzal a különbséggel, hogy ebben Kállósemjén és Békéscsaba–Újkígyóss körletében lezajlott „elkeseredett” harcokról beszélnek.
A cseh-tót arcvonal ápr. 26-i eseményeiről a hadügyi népbizottság ápr. 27-én reggel 8 órai összefoglaló helyzetjelentése a következőképpen számol be:
A cseh támadás Tornalja környékén csak a helyi akció volt. Visszavonulás Ungvártól délre a Latorca mögé tervszerűen végrehajtott. Ellenség nem nyomult Csap felé elő. Csapon 400 puskánk és 12 géppuska van, biztosítják a Tisza és Latorca-hidakat. A csapi alszakasz volt többi, kevésbé megbízható erőit mint alszakasztartalék Királyhelmec környékén állnak.
Zábony községet (Csaptól dny-ra) románok megszállották.
A pozsonyi ker. parancsnokságot Craenenbroek elvtárs vette át.
A 19. gy. ezr. 3. százada Győrben a forradalmi törvényszék előtt áll.
A megbízhatatlan III. zászlóalj Királyhelmecre útbaindíthatott. A 3. számú páncélvonat nappal Csapon, éjjel Sátoraljaújhelyen van.
A 3. hadosztály parancsnokság e napi jelentése szerint a Füzesabony és környékén gyülekezőben levő és oda erősítésképpen küldött osztrák tengerészek elszéledtek, rabolnak, fosztogatnak. A lakosságtól kocsikat, lovakat, élelmet elvisznek. A 60. dandárcsoport parancsnokság minden intézkedést megtett a rend és közbiztonság helyreállítására.
A déli arcvonalon ápr. 26-án különös esemény nem történt. A kalocsai védőszakaszban a szerbek odanyilatkoztak, hogy míg mi nem provokáljuk őket, ők nem szándékoznak támadni. (2. ho. 688/16. sz.) Egy ellenséges repülőgép Vizvárnál kényszerből leszállott. Utasa elfogva.
A kalocsai védőszakaszban a szerbek a következő szövegű írást adták át: Kedves testvérek! Ne lépjétek át a demarkációs vonalat oly sokszor, mivel nekünk a veletek való összejövetel meg van tiltva; mikor mi biztosak leszünk, akkor majd szabadon összejöhetünk. Az átküldött plakátoknak még nincs itt az ideje; ha majd a háború véget ér, akkor azt fogjuk csinálni, amit tik most csináltatok. Ha gondoljátok, hogy mi még harcolunk, ez nekünk nem lesz jó, de nektek azonban még rosszabb. Mi katonák nem akarunk benneteket bántani, éppúgy a vonalat sem átlépni, amíg tik nem kezditek, akkor azonban tik ismeritek a szerbeket és a szerb katonákat. Aláírva: szerb katonák.
[1] Azért hiszem, hogy Turánál történt az eset, mert az 1. hadosztály fenti jelentése itt, ennél a helységnél említ ellenséges gyalogságot, holott a románok részéről e szárnyon csak lovasság operált.
[2] A fentiekből tudjuk, hogy az önként megadta magát.
[3] Túlzás. De ami történt, azt nem a pánikszerűen menekülő vörösök, hanem a románok tették!
| « Megjegyzések. | KEZDŐLAP | Megjegyzések. » |