| « Megjegyzések. | KEZDŐLAP | Megjegyzések. » |
Érdekes és jellemző, hogy az április 22-én Szolnokra érkezett új hadsereg-vezérkari főnök legelső dolga az volt, hogy 100 volt tisztet – köztük 40 idősebb volt századost és törzstisztet – kért „nagyon sürgősen” a hadügyi népbiztosságtól.
Nem kevésbé sürgősnek látta az újonnan megalakult hadsereg parancsnokság, hogy a hadműveleti ügyekbe való beavatkozástól az erre illetéktelen elemeket távol tartsa. Ezt célzó épp oly helyes, mint üdvös intézkedése, a következőleg hangzott:
Rendelet a munkás- és katonatanácsokhoz. Szolnok, 1919. ápr. 22. 3/hdm. szám. A forradalmi kormányzótanács rendeletére átvettem a keleti hadsereg parancsnokságát, evvel tehát minden katonai intézkedés a keleti hadsereg körletében rám ruháztatott. Elrendelem, hogy a munkás- és katonatanácsok és azoknak direktóriumai semmiféle katonai vagy hadműveleti intézkedést önállóan ne tegyenek.
Aki e rendeletem kihirdetése után önhatalmúlag katonai intézkedéseket kiad vagy bármely katonai parancsnokság földszólításának eleget nem tesz, büntettet követ el és forradalmi törvényszék elé állíttatik. Katonai intézkedéseket csak a parancsnokságom alá rendelt katonai hatóságok adhatnak ki. Katonai helyzetjelentéseket is csak katonai hatóságok és csak a hadsereg parancsnokságnak adhatnak le.[1]
Fölszólítom a munkás- és katonatanácsokat, hogy a katonai hatóság rendelkezéseinek végrehajtását a legnagyobb eréllyel támogassák, Böhm s. k. a keleti hadsereg parancsnoka.
A hadsereg parancsnokság iniciálására adatott ki e napon az alábbi
Rendelet a toborzásról:
A forradalmi kormányzótanács megtiltja, hogy a vörös hadseregbe való toborzás komolytalan színházi ünnepségek keretében történjék. A komoly helyzetben a tanácsköztársaságnak a proletáriátus azon rétegére van szüksége, amely elkeseredett elszántsággal, halálos komolysággal élete árán is meg akarja menteni a nemzetközi proletárforradalmat. Mindezeknél fogva a toborzás elsősorban a gyárak, ipartelepek, műhelyek, vagy munkásszervezetek keretében történhetik. Garbai s. k., elnök. Kun Béla s. k., hadügyi népbiztos.
A sok visszaélésre való tekintettel pedig másnap Kun „nyomatékosan megparancsolja, hogy az egyéni toborzásoktól mindenki tartózkodjék, mert a toborzásra csak a hadügyi népbiztosság megbízottai jogosultak.”
Az új hadsereg parancsnokságnak különben nem volt valami irigylésre méltó a helyzete; mindenünnen a kellemetlen hírek egész özöne zúdult feléje. Már 22-én korán reggel kiderült, hogy a románok nem állapodtak meg a helység lábainál, hanem kiérve a síkságra, talán még gyorsabb tempóban folytatják előnyomulásukat; az általuk április 22-én elért vonal a 49. számú vázlaton látható. A vörösök e napon már minden összefüggés nélkül folytatták a visszavonulást.
Az e napi eseményekről az alábbi hírek és jelentések számolnak be.:
Stromfeld du. 2 órakor ezt telefonálta a hadügyi népbiztosság 5. osztályának:
A 6. hadosztály jelenti, hogy ellenség előnyomulóban ismeretlen erőben Nagyvárad felől Mezőkeresztes és Harsány felé, továbbá Újszenttanna, Zaránd, Köröscsente, Seprős vonalából nyugat felé. Csapatok fegyelmezetlenek. Szamuely kiküldetik fegyelmezés végett.
Debrecenben – Sárói jelentése szerint – a 71/I., I. II. nemzetközi, 1 székely zászlóalj, a 3. ezred 1 százada. Ellenség felöli benyomása, hogy délről (Nagyvárad felől) megkerülik Debrecent. Sárói erőit Hosszúpályinál összpontosítja és utasítva lett támadólag fellépni.
A hadsereg parancsnokság eset 6 órai helyzetjelentése szerint:
A Maros-fronton változatlan volt a helyzet. Világos–Tenke vonalából az ellenség a délelőtt folyamán öt oszlopban kezdte meg az előnyomulást és du. 3 óráig Felsősimánd–Nagyzerénd–Tulka vonalat érte el. Nagyszalontától északra csak ellenséges járőrök figyeltettek meg. A 6. hadosztálynak ezzel szemben álló részei, dacára a hadosztályparancsnokság legerélyesebb intézkedéseinek, sem az előnyomulásnak helyt nem állottak, sem egy Kisjenőről Köröscsente felé megindított ellentámadást nem hajtottak végre. Hogy a csapatok legalább egy része megmaradjon, a hadosztályparancsnokság elrendelte utóvédek visszahagyása mellett a visszavonulást Kétegyháza–Nagypél–Kötegyán–Zsadány vonalba. A hadosztályparancsnokság a legélénkebb színekkel festi a csapatok fegyelmetlenségét; senki sem akar parancsot teljesíteni, sem harcolni. A területen illetékes egyének egyszerűen felszerelésükkel együtt falujukban visszamaradnak.
Hajdóvámospércstől keletre úgy látszik ellenség ez ideig nem nyomult előre. Amennyire a debreceni ker. parsággal a saját helyzetet tisztázni lehetett, jelenleg Hosszpályi környékén kb. 3–4 zászlóalj és 2 üteg van összpontosítva, Vámospércsen 1 zászlóalj biztosít.
Az 5. hadosztályparancsnokságnak alárendelt területen Nyírbátor–Mátészalka–Vásárosnamény vonal a székely különítmény csapatai által megszállva éspedig Nyírbátor és környékén 21. székely dandárcsoport, két 24-es, egy 32-es vadászzászlóalj, valamint 2 üteg, Mátészalkán székely különítményparancsnokság, 1 székely dandárparancsnokság és 2 zászlóalj, Nagydoboson 2 zászlóalj, Vásárosnaményen székely árkászzászlóalj. A székely hadosztály mögött a III/65. zászlóalj Nyírbátor felé, a II/29. zászlóalj Kántorjánosi felé, a III/32. zászlóalj Nyírbakta felé előretolva. Az 1. hadosztályparancsnokság és a többi 1. hadosztálybeli erők Nyíregyházán. 4. hadosztályparancsnokság Szolnokról most indul Püspökladányra. (Keleti hadsereg parancsnokság, 2. hdm.)
Ugyancsak a keleti hadsereg parancsnokság 422//. hdm. számú jelentése szerint „francia csapatok nem vettek részt a támadásban. Állítólag a román lovasság francia sisakot hord, ez lehet oka annak, hogy csapataink francia lovasság tevékenységéről tettek jelentést.”
A hadseregparság este 9 órai telefonjelentése szerint Debrecen körül van valami, amit a helyzet kialakulásáig nem akar jelenteni. – Nyíregyházával nincsen közvetlen telefonérintkezés, úgyszintén Debrecennel sem. Kéri, hogy a Hünb. 5. osztálya az 5. hadosztályparancsnokságot utasítsa, hogy minden rendelkezésre álló csapatot tartson menetkészen, úgyszintén vasúti garnitúrákat csapatszállításra.
Utóbb említett hadosztályparancsnokság jelentése szerint: Mátészalka körül erős harcok, Nyírmedgyest a románok elfoglalták. Parancs fog kiadatni három oldalról való ellentámadásra. – 1. ho-parság beérkezett, holnap parancsnokság átadása és tájékoztatása be lesz fejezve, 5. hadosztályparság előreláthatólag ápr. 24-én reggel megy el Miskolcra, hogy saját szakaszára fordíthassa a figyelmet, mert úgy látszik északról támadás készül. Pogány népbiztos elvtárs kéri, hogy Nyíregyházáról lehetőleg ne vigyenek el csapatot; a tengerész zászlóaljat már úgyis leadták Debrecennek.
Erre Stromfeld este 9 óra 45 perckor utasítást ad az 5. hadosztály parancsnokának, Szakallnak, hogy az ellentámadással várjon, míg Debrecennél a helyzet nem tisztázódik.
Később a keleti hadsereg parancsnokság a következőket jelenti:
Helyzetjelentés, Szolnok, ápr. 22., du. 11 óra 30 perc:
a) Maroson a helyzet változatlan; b) Aradról Kürtös felé du. 5 óra 30 perckor 2 páncélautó menetben, kb. du. 6 óráig Felsősimánd és Nagyzerénd között 12 zászlóalj ellenség állapíttatott meg 7 üteggel, zöm Kisjenőnél. Francia ruhába öltöztetett román lovas járőrök ugyanakkor Tamáshida környékén, 6. hadosztály csapatai elrendelt vonal felé visszavonulóban. Hadosztályparancsnokság du. 9 órakor Békéscsabáról Mezőtúrra megy; c) Váradles környékén ellenséges tüzérség a du. folyamán saját felderítő páncélvonatra rálőtt. Ugyanott ellenséges gyalogság mozgása észleltetett; Cséffánál erősebb ellenséges járőr. Harsány (Sebeskörös mentén) saját kézben; d) Du. 8 óra óta Debrecen környékéről a legkülönbözőbb hírek érkeznek. Mint pozitívum megállapítható, hogy csapataink egy része Vámospércs és Sáránd környékén az ellenséggel harcba lépett. Vágó népbiztos 11 óra 40 perckor Püspökladányról arról értesít, hogy 10 óra 30 perckor Püspökladány vasútállomás ama értesítést kapta Debrecentől, hogy a város katonai kiürítés alatt áll, továbbá, hogy az est folyamán a munkásság fegyverbe szólíttatott. Hadsereg parancsnokság megkísérli a helyzetet Debrecennel tisztázni, azonban ½ óra óta összeköttetést nem lehet kapni. – 5. hadosztály területén ellenség Mátészalka–Nyirmedgyes között a du. folyamán támadott, mely támadás ellentámadással úgy látszik visszaveretett;[2] egyébként a helyzet változatlan.
Megjegyzés. Elhatározásra a hadsereg parancsnokság csak a hajnali órákban juthat. Keleti hadseregparság, 422/10. hdm. ápr. 22-én éjjel 12 órakor.
Nemsokára ezután a következőket jelentette a keleti hadsereg parancsnokság: 423/1. hdm. Szolnok, ápr. 23. de. 2 óra. A románok Vámospércset a du. folyamán összelőtték. A nemzetközi osztrák zászlóaljak Vámospércsen ez vonatot kerítettek maguknak és önhatalmúlag Debrecenen át elutaztak. Ezen példát a tengerészek is követték. Ezek csak Debrecenig mentek vissza. Debrecen védelmére a 3. és 39. ezredek részei, a vörösőrség és néhány felfegyverzett munkás a halapi erdőnél fog állást foglalni Debrecen közvetlen védelmére. Egy üteg a Tiszamajornál megy állásba. Azonban kérdéses, hogy lehetséges lesz-e ezen védelmi intézkedések végrehajtása, mert egy du. 10 óra tájban Vámospércsre felderítésre kiküldött autó a románokat Vámospércsről előnyomulásban konstatálta. A helyzet Debrecenben nem tartható. A fegyverrel felszerelt munkások szétszélednek és nem akarnak harcolni. A kat. ker. parság döntést kér további teendőkre nézve. Böhm népbiztos déli 12 óra 45 perckor Debrecenbe utazott és ott a további intézkedésekre nézve dönteni fog.
Ápr. 23-án reggel 7 óra 50 perckor Stromfeld a következőket jelenti: Debrecen a hajnali órákban fel lett adva. A csapatok zöme és az erdélyi ker. parancsnokság Balmazújvárosra, más része Hajdúszoboszló felé vonul és a 4. hadosztály parancsa alá lép (parancsnokság Püspükladányon). A berettyóújfalui csoport is ehhez tartozik. Az erősbítéseket Püspökladányon gyülekeztetem. Mivel Nyíregyházával összeköttetés nincs, kérem Tombort és Juliert, hogy küldjenek 1–2 összekötőtisztet, csupán telefonosnak, de megbízható legyen. Balmazújvárossal is eszközöljék az összeköttetést.
Az 5. hadosztály körletében történtekről az alábbi jelentés nyújt bővebb felvilágosítást:
5. hadosztály, Nyíregyháza, 1919. ápr. 23., de. 1 óra 15 perckor: A beregszászi különítmény Vásárosnaményra vonult vissza. Ellenség a saját biztosító vonalat Nyírmedgyes és Nagykocsord között a du. órákban áttörte. 1. székely csoport csapatai ennélfogva lassú visszavonulásban Paposon és Ó-Pályin át. 21 székely gyalogezred biztosítja a Kraszna átjárókat bezárólag Nagydobosig és Nagydobos déli kijáratát, összeköttetést keres Ó-Pályira az 1. székely csoporttal. 1. székely csoport visszavonulását beszünteti és biztosít a következő vonalban: Ó-Pályi, Papos keleti szegélye és a Papostól Derzsig vonuló tavak mentén. A csapatokat rendezik és tartalékokat alkotnak; az összeköttetést mindkét szárnyon helyreállítják. 21. székely csoport biztosít Derzstől Piricséig. III/65. zászlóalj Nyírbátoron a 21. székely csoportnak rendeltetett alá. 21. székely csoportparancsnokság Nyírbátoron marad; 1. székely csoportparancsnokság Vajára, székely hadosztályparancsnokság ma éjjel vasúttal Nyirbaktár megy. (5. ho.-parság, 130/3.)
Hogy mily nagy lehetett Debrecenben a káosz, az Békésinek, a 4. hadosztály parancsnokának az 55. sz. mellékletben foglalt táviratából tűnik ki.
Szakall Kálmán, az 5. ho. parancsnoka, ápr. 23-án délelőtt 9 óra 30 perckor a következőket jelenti:
A székely különítmény nagyjában valószínűleg a szándékolt vonalban megállt. Balszárnya Nagydoboson. Teljesen tiszta kép még nincs. Jobbszárnya Nyírbátoron. Nyíradonyon nincs ellenség. – Románok Mátészalkán, Nyírmedgyesen, Pályin, Nyíracsádon. – Céljuk állítólag Debrecen. – Derbecennel Szakall 9 óra 15 perckor még beszélt (a kaszárnyában egy vörösőrrel). A csapatok fegyverüket eldobták és a parancsnokságokkal együtt hanyatt-homlok rohantak. A civil lakosság most a kaszárnyákat fosztogatja. I/32. zászlóalj (mely Debrecen felé indult) Hajdúhadházán megállt és állítólag a Tisza felé gyalog ment. Ellenség (Siménfalvi szerint): Nagyváradtól északra 2 hadosztály, 2 lovas dandár, 6. hadosztály zöme Szilágycseh környékén volt. 7. hadosztály Nagykárolynál. Szamos és Tisza közt lovasság. Mátészalkánál is lovas dandár támadt.
De. 10 óra 10 perckor a 6. hadosztály ezeket jelenti Mezőtúrról: Szegedtől Aradig semmi különös. 101. dandár Kétegyháza, Elek, Nagypél, Gyulavári vonalon áll. Feladata: ellenséget visszaverni. De erélyes ellenállást a dandártól nem lehet várni. – 46. dandár, 2 zászlóalj Kötegyánon, 1 zászlóalj Vésztőn. Utóbbi jelenti, hogy dandárparancsnokság Kisújszálláson.
Hogy a Debrecentől északra fekvő harcterületen az össze-vissza kuszált parancsnoklási viszonyokban némi rend teremtessék, a keleti hadsereg parancsnokság ápr. 23-án de. 10 óra 20 perckor 423/3.hdm. szám alatt a következő parancsot adta ki:
1. Kratochwil székely különítmény-parancsnok, Nyírbakta székhellyel, átveszi ama csapatok felett a parancsnokságot, melyek most Csap–Dombrád–Kállósemjén–Nyírbogát területén vannak. Feladata az ellenséget megfigyelni és felderíteni és kellően csoportosítva előnyomulását támadólag visszaverni.
2. A Nyíregyháza környékén levő csapatok felett az 1. hadosztályparancsnokság veszi át a parancsnokságot. Feladata erőit lehetőleg Nyíregyházán összetartani, felderítőosztagokat vasúton előreküldeni Nyíradonyig, Hajdóhadházáig és Debrecen felé amennyire csak lehetséges. Kratochwil és Sipos szakasz jelentései Nyíregyházán egyesítendők és onnan a Hünb. 5. osztályán keresztül a keleti hadsereg parancsnokságnak továbbítandók. Ezért az 1. hadosztályparancsnokság felelős. Mielőbb jelentést várok az előírt úton a saját és ellenséges helyzetről, saját csoportosításról, a csapatok lészámáról és hangulatáról. Nyíregyháza környékén az erők úgy csoportosítandók, hogy vasúton Hajdóhadház felé, Nyíradony felé, vagy keleti irányban a legrövidebb időn belül útba indíthatók legyenek. Megfelelő számú vasúti garnitúra készen tartandó. A parancs végrehajtása után az 5. hadosztályparancsnokság a hadsereg kötelékéből kilép.
E rendelettel kapcsolatban a hadügyi népbiztosság ápr. 23-án 423/92. hdm. szám alatt a következő rendeletet adta ki:
Az 5. hadosztály parancsnokság székhelyét Nyíregyházáról Miskolcra helyezze át. Egyben közöltetik, hogy a hadügyi népbiztosságnak a következő hadműveleti egységek (arcvonalak) vannak közvetlenül alárendelve:
1. Duna-arcvonal, a győri kerületi parancsnokság alatt.
2. Ipoly-arcvonal, a Budapesten levő 3. hadosztályparancsnokság alatt.
3. Felső-magyarországi arcvonal, a Miskolcra áthelyezendő 5. hadosztályparancsnokság alatt.
4. Keleti hadsereg parancsnokság (alárendelve: 1., 4. és 6. hadoszt.-parság és székely különítmény). Székhely: Szolnok.
5. Bácskai arcvonal, a Kecskeméten levő 2. hadosztályparancsnokság alatt.
6. Dunántúli arcvonal, a Kaposváron levő 44. dandárparancsnokság alatt.
7. Mura menti arcvonal, a Zalaegerszegen levő 20. dandárparancsnokság alatt.
A románok a 22-i eseményekről a következő kommünikét adták ki: „Oszlopaink élei harcolva Mátészalka–Hajdúpércs vonalát érték el. Zsákmányul esett: 10 tarack, 4 ágyú, sok fegyverzet, lőszer és vasúti anyag.”
A Tiszától északra április 22-én és a rákövetkező éjjelen lezajlott események a következőkben foglalhatók össze:
Miután a románok Nagyszöllőst és Tiszaújlakot megszállották, az ottani vörös osztagok Beregszászra és onnan, mint már fentebb említettük, Vásárosnamégyra vonultak vissza. Az itt kitört ellenforradalom letörésére a Nyíregyházán levő 32/II. zászlóaljtól 1 gyalog és ½ géppuskás század indíttatott el.
Munkácson 23-ára hajló éjjel ellenforradalmi harcok voltak. A posta 6 ízben cserélt gazdát. A politikai és katonai hatalmat a ruszinkrajnai kormányzóság vette át; a direktórium elmenekült. Ekként most már meg lett a közvetlen összeköttetés a csehek és a románok között.
Az Ung menti járőröket a túlsó parton levő cseh járőrök felszólították az Ung menti községek kiürítésére, mivel a csehek 22-én délután megkezdik az előnyomulást. Ungváron 4800–5000 cseh van, akik szintén hangoztatják a közeli támadást. Kémhírek szerint ezt a csehek Csap és Sátoraljaújhely irányában tervezik.
A mezőkövesdi vörösőr kerületi parancsnokság jelentése szerint a csehek 1–2 napon belül Szikszó irányában is előnyomulást terveznek.
Az 5. hadosztályparancsnokság ápr. 22-én este 6 órakor jelenti, hogy a miskolci direktórium a 3. számú páncélvonat tisztjeit ellenforradalom gyanúja miatt letartóztatta és Budapestre kísértette. A hadosztályparancsnokság orvoslást és a tisztek visszaküldését kéri.
A Győrött levő 4. hadosztályparancsnokság jelentése szerint a csehek úgy Komáromnál, mint Pozsonynál akcióra készülnek. A komáromi védőszakaszban levő 12. zászlóalj és az 5-ös huszárok, azonkívül más csapatok is jelentették, hogy ők felvidékiek, akik a Dunát az utolsó csepp vérig védeni fogják, de a román frontra menni nem hajlandók.
A délszláv-arcvonalon a zalaegerszegi 20. dandár-csoport 903/23. számú jelentése szerint az ellenség a Radkersburg és Luttenburg közötti vasútvonalat megmerősítette és drótakadályokat épített előtte.
A 44. dandárcsoport ápr. 22-én du. 6 óra 30 percor kelt 422/2. hdm. számú jelentése szerint Pécs, Villány és Baranyavár–Pilismonostor vasútállomásokon a szerbek rendeletére az ottani szerb erők részére szükséges vasúti kocsik állandóan készenlétben tartandók. Pécsett a szerb erők létszáma kb. 1600 gyalogos, 4 könnyű üteg és csekély lovasság.
A 2. hadosztályparancsnokság azt jelentette, hogy a halasi védőszakaszon a szerbek feltűnően barátkoznak; egyesek kijelentése szerint 2 nap múlva megadják magukat. (2. ho. 550/11. hdm. sz.)
[1] Ezzel azt akarta a hadsereg parancsnokság elérni, nehogy alárendelt parancsnokságai és közegei az ő megkerülésével közvetlenül a hadügyi népbiztossággal érintkezzenek, hanem az előírt szolgálati utat betartsák, amelyet utóbbi időben már úgyszólván senki sem respektált.
[2] Csakhamar kiderült, hogy az ellentámadás nem járt sikerrel.
| « Megjegyzések. | KEZDŐLAP | Megjegyzések. » |