A január 25-én kelt 2092/eln. 7. számú körrendelettel (lásd az 1919. évi 9. sz. Szabályrendeleti Közlönyt) Böhm a Bartha hadügyminiszter által kiadott fegyelmi hatalomra vonatkozó, 1918. évi 32.203/eln. karh. rendelet VII. pontját (lásd a 8. sz. mellékletet), még a következő két ponttal toldotta meg: 6. Rendfokozattól való megfosztás, illetve lefokozás a köztársasági katonai rendfokozatra. 7. A tényleges katonai szolgálatból való elbocsátás mindennemű leszerelési illetékre való igényjogosultság egyidejű elvesztésének kimondása mellett.

És mindez a körrendelet bevezető szavai szerint áthatva azon kívánságtól történt, hogy a magyar népköztársaság hadseregének demokratikus fegyelme minél előbb teljes mértékben gyökeret verjen. Én pedig azt hiszem, inkább azért, hogy a Böhm elvtársnak nem konveniáló tisztek minden hosszabb teketória nélkül küszöb elé állíthatók legyenek. Mert ki hallott még ilyet, hogy valakit fegyelmi úton tiszti rendfokozatától és rangjától megfosztani lehessen!

Bohm Vilmosnak hadügyminiszterré történt kinevezésével az államhatalom legfontosabb szerve, a hadsereg, végérvényesen a szocialisták kezére játszódott át. Ezáltal az állam fegyveres erejének szervezeti és fegyelmi kérdéseiben olyan politikai csoport lett egyedül irányadó, amelyet – mint utóbb beigazolódott – csupán jelentéktelen módszerbeli árnyalatok választottak el a bolsevizmustól.