A főoszlop augusztus 15.-én Busovačat akadálytalanul szállhatta meg és 16.-án a tervbe vett pihenőnap helyett 3 oszlopban folytatta előnyomulását a bjelalovaci nyereg ellen, amelyet a fölkelők – mint utóbb kiderült, mintegy 5000-en 6 ágyúval – vett hírek szerint megszállva tartottak. Körülbelül egy órai harc után a fölkelők egy része Visoko, másik része Kiseljak felé húzódott vissza, minek megtörténte után a hadtestparancsnok csapatjait a Fojnicara elágazó útig rendelte előre, ahol azok táborba szállottak.

E napon a táborszernagy a következőket táviratozta Bécsbe: „A ma a fölkelők han bjelalovaci erődített állása ellen megindított támadás teljes győzelemmel végződött ... Remélem, hogy holnapután, 18.-án, Őfelsége születésnapjának megünneplésére bevehetem Sarajevot.” – Erre Őfelsége nyomban a következő távirattal felelt: „Köszönöm a nekem juttatott örömteljes születésnapi ajándékot és úgy Önnek, mint a derék csapatoknak odaadásuk és vitézi tettük eme újabb sikeréért elismerésemet fejezem ki. Ez az összes alárendelt csapatokkal közlendő.” Augusztus 17.-én a főoszlop rekkenő hőségben 14 óra alatt végrehajtott 24 km-nyi menet után teljesen kimerülten Blažujt érte el.[1]

[1] Az augusztus 17-iki erőltetett menet kínszenvedéseit érdekesen írja le Kenedy id. m. 129–139. oldalán.