Az osztrák északi hadsereg június 9-ikéig következőleg hajtotta végre hadászati felvonulását: a 6 hadtestből és 4 lovas hadosztályból álló fősereggel a XXII/16. számú mellékleten látható módon Morvaországban Olmütz és Brünn között és attól északra, az I. hadtesttel és az 1. könnyű lovas hadosztállyal Csehországban Prága és Jungbunzlau között és attól északra; a szász hadtest Drezdánál gyülekezett.

A három porosz sereg tervszerűen már június 5-ikéig fejezte be a hadászati felvonulását ugyancsak a XXII/16. számú mellékleten látható módon és ott a seregek egyelőre június 10-éig állva maradtak.

Ezek szerint az osztrák északi hadsereg két csoportban állott; az I. hadtestből és az 1. könnyű lovas hadosztályból álló kisebb csoporttal Csehországban az Iser-vonalon; ehhez kellett csatlakoznia a szász hadtestnek is, minek megtörténte után az egész csoport fölött Albrecht szász hercegnek kellett a parancsnokságot átvennie. A másik csoport, a hadsereg zöme, Morvaország közepén, Olmütz és Brünn között állott.

Ezzel szemben a porosz haderők három csoportban vonultak fel, még pedig az Elbe-hadsereggel mint jobbszárnycsoporttal a szász határon Torgau körül, a középet képező 1. hadsereggel a cseh határon Kamenz és Senftenberg között s végül a 2. hadsereggel mint balszárnnyal ugyancsak a cseh határon Landshut tájékán. A porosz erőknek ez a csoportosítása kétségkívül azon feltevésen alapult, hogy az osztrákok Csehországban hajtják végre felvonulásukat. Viszont az osztrák fővezérlet még június közepén is azon a nézeten volt, hogy a porosz haderők zöme Sziléziában áll s így ebből az irányból várta Bécs irányában az ellenség támadását, illetve az említett tartomány felé szándékozott a maga részéről támadólag előnyomulni.