Június 9.-én az osztrák hadseregparancsnokság kiadta a további visszavonulásra vonatkozó intézkedését és egyúttal intézkedett Piacenza kiürítése iránt is, melynek erődítményeit teljesen leromboltatta. E munkálatok biztosítása céljából a hadsereg június 9.-én az Adda mentén maradt.

Június 10-ikétől kezdve a hadsereg 3 oszlopban bántatlanul folytatta visszavonulását az Oglio mögé, mégpedig a jobbszárnyoszlopba beosztott VII. és VIII. hadtesttel és a lovas hadosztállyal Lodi–Creman át a Soncinora, a közép-oszlopot képező I., II. és III. hadtesttel Borghetto–Soresinán át Verolanovara és a bal oszlopba beosztott V. hadtesttel Codognon át Pontevicora. A IX. hadtest Cremonan át Piadena felé vett irányt. A sereggel egyidejűleg június 11.-én Urban altábornagy is megkezdte visszavonulását Chiarira az Oglio mögé.

Mihelyt Garibaldi Urbanék elvonulását Castagnate mellől megtudta, ő is megindult kelet felé s 8.-án az osztrák I. hadtesthez tartozó és Urbanhoz csatlakozó Hoditz-dandár által odahagyott Bergamoba érve, azon túl az Adda mellől tovább vonuló szövetségesek balszárny-hadát képezte.

Június 12. és 13-ika folyamán az osztrák hadsereg már teljes egészében az Oglio mögött volt, mégpedig az Urban-hadosztály Chiarinál, a hadsereg zöme az Orzinovi–Pontevico–Manerbio által jelölt területen, a IX. hadtest pedig Cremonanál összpontosult.

Június 14.-én estig a hadsereg a Mella mögé vonult vissza; mégpedig állott az Urban-hadosztály Castenedoloban, 5 hadtest a Bagnolo–Pralboino által jelölt vonalban, a VII. hadtest a jobbszárny mögött Montechiaroban, a IX. pedig Piadenanál. A csapatok különösen kenyérben, de egyéb élelmiszerekben is hiányt szendvedtek.[1]

Június 15.-én a hadsereg a Chiese mögé vonult vissza s ott a következő felálltást vette: a VIII. hadtest az Urban-hadosztállyal Montechiaroban, mögötte a VII. hadtest Desenzanonál, az V. Carpenedolonál, a II. S. Cassianonál, a III. Castel Goffredonál, a IX. Marcarianál.

A szövetségesek csak június 11.-én kezdték meg Milano mellől előnyomulásukat és a szárdok által képezett északi és a franciák alkotta déli oszloppal e napon a Melzo–Vimercate által jelölt vonalon, 12.-én pedig az Addaig jutottak előre. Június 13.-án a szárdok Palazzolonál, ahol Garibaldi is hozzájuk csatlakozott, már az Oglion is átkeltek, míg a francia sereg e napon Treviglion és Caravaggion át előnyomulva, csak a Serion túlig, Romano tájékáig jutott előre. Június 16.-án a szárdok és Garibaldi már Bresciánál állanak, míg a francia hadsereg az Oglion átkelve, Orzichovi–Chiari vonaláig jutott előre. Közben június 15.-én Garibaldi Castenedolonál megtámadta Urban altábornagynak ott lévő csapatjait, de azok által véres fejjel veretett vissza.[2]

Június 18.-án a franciák Bagnolo–Brescia vonalában harcrakész csoportosításban várják a további fejleményeket; a szárdok most már nem a balszárnyon kívül és elől, hanem a franciák arcvonala előtt Castenedolo–Civilerghe vonalában állanak. Garibaldi szabadcsapataival e napon Salot szállotta meg, ahova június 21.-én a támogatására rendelt 4. (Cialdini) hadosztály is beérkezett.

[1] Bécsi hadiiskolai segédlet, 68: „Die Corps marschierten mit viertägiger Verpflegung, die Colonnen-Magazine wurden vorasugeschickt. Die gtroffenen Massnahmen erwiesen sich jedoch nicht als ausreichend; in einem der reichsten Länder der Welt litten die Truppen empfindlichen Mangel (gesonders an Brot).

[2] Kunz id. m. 90: „Das einzige Gefecht, welches in letzterer Zeit vorfiel, war das von Castenedolo am 15. Juni. Hier stiessen die Alpenjäger Garibaldis auf Theile der Division Urban und wurden von den Oesterreichern mit blutigen Köpfen zurückgetrieben: endlich einmal eine heilsame Lehre für diese aufrührerischen Abenteurer aus aller Herren Länder. – Die Oesterreicher verloren 109 Mann, die Alpenjäger 133 Mann, ausserdem aber noch 73 Gefangene.”