Vécsey a hozzá csatlakozott mintegy 8000 főnyi haddal aug. 16-án reggel tényleg elindult Kápolnás felé s miután e helység és Soborsin között bántatlanul a Maros jobbpartjára kelt át, Tót-Váradon át Világos felé szándékozott útját folytatni. Alig hagyta el az oszlop Tót-Váradot, midőn Birkis felől egyszerre csak megszólal az osztrákok tüzérsége. Liechtenstein ugyanis megtudván, hogy Vécsey Bemtől Facseton különvált, felkeresésére és üldözésére a Siegenthal dandár 1 zászlóalját, 6 lovas századját és 1 ütegét Rakittáról a Maros völgyébe Birkisre rendelte ki, ahova az augusztus 17-én ép akkor érkezett meg, midőn Vécsey oszlopával Tót-Váradot elhagyva, tovább vonult Világos felé.

Gróf Neipperg őrnagy, az említett különítmény elővédparancsnoka azonnal felvonultatta ütegét, mire Vécsey vonata azonnal beszűntette a továbbvonulást. Ezt a körülményt báró Geysau százados arra használta fel, hogy lovas századával a Maroson átusztatva a mintegy 2000 szekérből álló vonatot hatalmába ejtse. A csapatok üldözését Neipperg Medvey századosnak tette feladatává a melléje adott lovas századdal, aki aug. 18-án Tótváradon azt az értesítést vette, hogy Vécsey innen arra a hire, hogy a radna-lippai Maros átjárót Schlick hadtestének 2 zászlóalja, 1 lovas százada és 1 lov. ütege Hoviger ezredes parancsnoksága alatt tartja megszállva, Baján és Szlatinán át a Kőrös völgyébe tért le. Ennek folytán Medvey is erre vette irányát és 18-án este Bajára érve, itt a magyarok által a sárban visszahagyott 5 lövegre és 2 lőszerkocsira, útjában pedig számtalan maradozóra akadt, kiknek száma a következő napon folytatott üldöző utánnyomulás alkalmával nőttön-nőtt, úgy hogy csupán csak Medveynek ezernél több honvéd adta meg magát. „A baja-szlatiniai úton – írja az egyik honvédtiszt – hogy előhaladásunk megkönnyíttessék, kénytelenek voltunk ágyúinkat a hegyszakadékokba hányni. Hetvenhat ágyúnktól szabadultunk meg ilykép. Erre teljesen felbomlott a rend. Nem volt ez többé sereg, hanem agyonkínzott embereknek szánandó csoportja.”

Végre augusztus 20-án, miután már előző nap két hadi követett küldött előre Rüdigerhez, kijelentvén, hogy ő is kész Görgey példáját követni, Borosjenőre ért Vécsey hadával. Ezután ő maga 9 huszár századdal és 4 löveggel Nagyváradra ment, hadteste pedig – 26 törzs-, 479 főtiszt, 7443 ember, 1067 ló és 2 ágyú – 21-én minden feltétel nélkül rakta le az oroszok előtt a fegyvert.