Lüders Nagyszebenben vette Clam-Gallas jelentését a Brassó környékén legutóbb történtekről, minekfolytán Gyulafehérvár felé tervezett előnyomulását későbbre halasztva, mikép alább látni fogjuk, ismét kelet felé fordult, az osztrák hadtest parancsnokának pedig meghagyta, hogy egyidejűleg a maga részéről is támadólag nyomuljon előre a Csikszék felé. Ehhez Clam-Gallas Eisler dandárát, mely ecélból a 23. számú szász vadászzászlóaljjal, 1 század Miksa-chevauxlegerssel és 3 háromfontossal megerősítve, Coppet tábornok parancsnoksága alá helyeztetett, az Olt völgyén fölfelé rendelte előre, míg ő maga hadtestének zömével a Feketeügy völgyén át szándékozott előrenyomulni.

Coppet július 29-én ennek megfelelőleg Árkos, Gidófalva és Zoltán helységeket szállotta meg s ott 30-án is megmaradt míg a hadtest zöme az utóbbi napon a megszállatlanul talált Kézdivásárhelyig nyomult előre. Július 31-én a főoszlop előnyomulását folytatva, annak elővédje a kászon-újfalusi, úgynevezett Nyerges szoros bejáratánál az Ojtozi szorosból visszavonult és 3 löveggel ellátott 4 honvédszázadra bukkant, melyek azonban csak futólagosan fejtettek ki ellenállást. Coppet e napon Mikó-Újfaluig nyomult előre, ahol szintén egy gyengébb magyar különítményre bukkant, melyet rövid csatározás után visszavetett.

Gaál Sándor a császáriak támadólagos előnyomulásának hírére a Csikbe vezető útak elzárása céljából 2 zászlóaljat 8 ágyúval a Nyerges szoros megszállására rendelt ki, ellenben ő maga a fennmaradó 3 zászlóaljjal, 2 lovasszázaddal és 7 ágyúval a bükszádi szorost szállotta meg.

A kászon-újfalusi szoros megvédésére kirendelt különítmény feladatát legjobban támadólagos szellemben vélte megoldhatónak s így augusztus 1-én hajnalban meglepőleg tört előre a szoros bejárata előtt álló osztrákokra, de miután ez utóbbiak a rajtaütés ejtette zavaron csakhamar átestek, a küzdelem reggeltől délutáni 2 óráig tartó rendszeres harccá változott át. Miután Clam-Gallas meggyőződött arról, hogy a vele szemben álló magyarokkal könnyűszerrel nem boldogul, Klokocsan őrnagyot a Károly-Ferdinánd-ezred 3-ik zászlóaljával az ellenség jobb-, gróf Daun őrnagyot pedig ugyanezen ezred 2. zászlóaljával és 2 kordonista századdal az ellenség balszárnyának megkerülésére rendelte ki, micélból azoknak majdnem járhatatlan, erdőborította magaslatokon át kellett nagy vesződséggel és bajjal előrenyomulni; ezen oldaloszlopoknak fáradságos menete alatt Clam-Gallas arcban csak foglalkoztatólag viselkedett.

Mihelyt a magyar csapatvezér, kinek nevét megtudnom nem sikerült, a megkerülés fenyegető veszélyéről értesült, miután teljesen elfogatni nem akarta magát, azonnal odahagyta különben erős állását, miközben az egyik löveg az ellenségnek martalékul esett. Clam-Gallas az üldözés foganatosításával a Schönberger lovasdandárt bízta meg, de miután ez kissé messze hátul állott, a visszavonuló magyarokat már csak a tusnádi síkon érhette utól. A nem várt lovastámadás a visszavonuló honvédeket, még nagyobb rendetlenségbe hozta, akik most már futással kerestek menedéket Csikszereda felé, miközben az ellenséges lovasság közülük sokakat lekaszabolt és foglyulejtett.

Ugyane napon és nemkevésbbé szánalomraméltóan végződött az Olt völgyét Bükszádnál elzárni akaró magyar csapatok erőlködése is. Gaál rendelkezésére álló csapatait itt Bükszád helységtől délre, az útat keresztező patak előtt, az igen meredek lejtű sziklafalak által határolt völgyaljban állította fel.

Augusztus 1-én hajnalban Coppet, mielőtt előnyomulását tovább folytatta volna, előbb szemrevételezésre indult a magyarok állása felé, mely alkalommal arról győződött meg, hogy az tisztán arctámadással be nem vehető. Ennélfogva az országúton az ellenség foglalkoztatása céljából csupán a Tursky-ezred 3-ik zászlóalját, 4 gránátos és 3 lovasszázadot ütegével együtt és emögött az általános tartalékot hagyta az országúton előnyomulóban, míg a szász vadászzászlóaljat és a Leiningen-ezred 3-ik zászlóalját az ellenség bal-, a Tursky-ezred tartalékzászlóalját 1osztály oláh határőrrel pedig az ellenség jobboldalának megkerülésére rendelte ki a sziklacsúcsos magaslatokon keresztül. Ezeknek az oldaloszlopoknak vesződséges menete alatt az arccsoport foglalkoztatólag, majdnem kizárólag tüzértüzzel működött.

Miután Gaál még idejekorán vette észre a megkerülésre rendelt oszlopok előnyomulását, hadával a patak mögé, melynek hídját elromboltatta, húzódott vissza. Erre Coppet összes csapatait ismét a völgyben gyülekeztette és az elrombolt híd helyreállításához fogott. Midőn ez végre délután 4 óra tájban elkészült és a császári csapatok azon átkelni próbálkoztak, Gaál ellentámadásba ment át, minekfolytán Coppet, csapatait visszarendelve, máris azzal a gondolattal foglalkozott, hogy aznapra beszünteti hadának további hiábavalónak látszó erőlködését és azt éjjelre közelfekvő előnyös állásba helyezi el.

Ezidőtájt azonban vette Gaál a hírt kászonujfalusi oszlopának visszaveretéséről, minekfolytán ő is rögtön félbeszakította a harcot s megkezdte hátrálását, mely az ellenség üldöző utánnyomulása folytán csakhamar futássá fajult, mely alkalommal 30 foglyon kívül mindkét löveg, az összes lőszer és 60 podgyásszekér került az ellenség kezébe.

Augusztus 3-án Clam-Gallas, anélkül, hogy ellenállásra talált volna, Csikszeredára vonult be s azonnal hozzáfogott a Székelyföld lefegyverzéséhez.