1. számú melléklet.

Kossuth december 16-án az osztrák fősereg támadó előnyomulásáról hirt vevén, azonnal parancsot küldött Perczelnek Csáktornyára, hogy Nugent ellen csak a népfelkelést hátrahagyva, ő maga mozgó csapatjaival Körmenden át északi irányban Görgey seregéhez csatlakozzék. Perczel e rendelet folytán eleinte Pozsonyba készült hadával menni s így Körmenden át Kőszegnek akart előnyomulni. Midőn azonban december 22-én Körmenden, melyet előhada már előtte való nap szállott meg, megtudta, hogy Görgey Pozsonyt feladta, Pápa felé fordult, hogy innen a seregnek kilátásba vet védőállásába, Győrbe jusson; 23-án Rumot, 24-én pedig Jánosházát érte el, ahol Kossuthnak az a határozott parancsa várta, hogy Pápán át a győri hadállás balszárnyához csatlakozzék. Pápát Perczel december 26-án, tehát ép aznap érte el, amidőn Görgey a győri sáncokat is odahagyta. Erről Perczel 27-én reggel értesült, mely esetre Kossuthtól az volt az utasítása, hogy Sárkányra vonuljon, hogy ott a Vértes-hegység bejáratánál elfoglalandó hadállásnak balszárnyát képezze; ebből kifolyólag Perczel 27-én Tamásiba, 28-án Kis-Bérbe; 29-én pedig Sárkányig menetelt, de itt meghallotta, hogy Görgey már a Vértes hegység mögött van, minek folytán ő is Moóron át Söredre szándékozott menetelni.