Az időszak kezdetén valamennyi államnak önként és kényszer útján toborzott hadserege volt. A forradalom révén keletkezett viszonyok mindenekelőtt Franciaországot vezették arra a gondolatra, hogy seregét tisztán önkéntesekből alakítsa. Miután azonban ez a rendszabály a kellő erőket sem szám, sem minőség tekintetében nem szolgáltatta, a szükséges emberanyagot összeírási lajstromok alapján bizonyos korosztályok valamennyi hadképes egyéneinek besorozása által biztosították, még pedig eleinte mindennemű felmentés kizárásával, később nagyon sok embernek a hadikötelezettség alól való felmentése mellett. Ilyenformán Franciaországban egy, összeíráson alapuló sereg keletkezett, mely eleinte az általános hadkötelezettség elvén kiállított, úgyszólván valóságos néphadsereg képét mutatta. Ez arra bírta a többi államokat is, hogy seregeiket szintén a hadképesek általános besorozása alapján állítsák fel. – Ez azonban még nem jelentett általános hadkötelezettséget, mert az összeírás útján alkotott seregek távolról sem foglalták magukban bizonyos korosztályok összes hadképes egyéneit, miután nemcsak egyes személyek, hanem egész állás- vagy foglalkozási csoportok felmentését sem zárta ki. A toborozás mellett mellesleg itt-ott a seregkiegészítésnek más formáját is alkalmazták, nagyobb államokban természetesen a véderőnek csak korlátolt része számára. Mindazonáltal egyes államok, mint pl. Anglia, ebben az időszakban is csakis tisztán toborozása útján állították ki seregeiket.

Az azelőtti hivatásos seregek most már a kontinensnek valamennyi államában néphadseregekké váltak. De ezek nemsokára sorhadi, vagyis oly seregekké változtak át, melyekben a legénységet bizonyos számú évenken át, nagyban véve békében is a háborúban szükésges létszámmal, tényleges szolgálatban tartották. – E sorhadak drágasága indító okul szolgált arra, hogy béke idejére a legénysége egy része szabadságoltassék, vagyis hogy modern értelemben vett tartalékok – póttartalékok – azonban csak korlátolt kiméretben alakíttassanak. Ez volt a keretseregek első formája.

Hellyel-közzel háború esetén egész csapattesteket is újonnan alakítottak, részbe oly emberekből, akiket már békében szükségképen kiképeztek, részben olyanokból, akik szolgálati kötelezettségüknek a sorhadban már eleget tettek (honvédség), végül néha még most is egész csapattestek tisztán csak toborozás útján alakultak (szabadcsapatok). De mindezek csak kiesegítő eszközök voltak.