Az osztrák sereg március 17-ike folyamán a következő helyzetbe jutott; Bajalich hadosztálya Cormons tájékára; Köblös tábornok a hadosztály egyik zászlóaljával Caporettot (Karfreit) szállotta meg; Reuss hadosztálya a Versáig; Seckendorf hadosztálya Gradisca környékére. Hohenzollern Palmanova környékén maradt. Az ellenség további előnyomulásának esetére Károly főherceg rendelkezése szerint esetleg mindnyájuknak még 17-ike folyamán az Isonzo mögé kellett vonulniok.

A rajnai erősbítések közül Mercandin hadosztálya március 15.-én Ob. Drauburgot érte el; ezt követte kissé hátrább Sommariva ezredes oszlopa; a leghátul menetelő Dietrich dandárnak pedig március 17.-én Bruneck-et kellett volna elérnie.

Ezen erők további működésére később még visszatérünk s egyelőre csak annyit jegyzünk meg, miszerint Mercandin március 16.-án Ob. Drauburgból közbejött események folytán Sillianba tért vissza, ahol Károly főhercegnek 14-ikéről kelt azon parancsát vette, miszerint 2 zászlóaljat Lusignanhoz Pieve di Cadorera küldjön, a többi csapatokkal pedig lehetőleg sietve Görz felé tartson.

Március 17.-én, midőn már Károly főherceg alighanem tisztában volt magával, hogy az Isonzo mögött sem igen fogja magát sokáig tarthatni, azt a parancsot küldte a már Spitalnál vagy legalább Sachsenburgnál vélt Mercandinnak, miszerint a hadosztályához tartozó 4 magyar gránátos zászlóaljjal Ocskay és Köblös támasza gyanánt Tarvisba meneteljen, 4 német gránátos zászlóalját pedig, valamint a Sommariva dandárt általános tartalékul Villachnál állítsa fel.

Március 18.-án este a főherceg a visszavonulás elrendelése alkalmával komolyan foglalkozott a gondolattal, hogy azt az Isonzo mentén felfelé a Flitscher Klause irányában hajtassa végre, sőt ez értelemben tüzértartalékát 19.-én reggel útnak is indította Tolmeinon át Caporettora, melynek védelmére a délelőtt folyamán arra a hírre, hogy Cividalén át Caporetto felé egy francia oszlop van előnyomulóban, Gontreuil tábornok alatt még 4 Bajalich-hadosztálybeli zászlóaljat is Caporettora indított útnak.