Károly főherceg még március 12.-én megtudván a francia oszlopoknak a Piavén való átkelését, seregének, melyet Bajalich, Reuss, Seckendorf, Spork és Schulz alatt 5 gyalog hadosztályra oszlott, a Tagliamento mögött való összpontosítását rendelte el, ahol a franciák további előnyomulásának midaddig ellenállni szándékozott, mígnem a Rajna mellől részben még útban levő erősbítések seregéhez be nem érkeznek. A kiadott intézkedések szerint az egyes hadosztályoknak következőleg kellett legkésőbb március 15-ig a Tagliamento mögött állást foglalniok: Bajalich hadosztályának, 9 zászlóalj, 1 lovas század, 4720 fővel, az Ocskay, Köblös és Graffen dandárokra tagozva, Osoppo – S. Daniele – Carpacco vonalában; visszavonulás esetére Ocskaynak Lusignan felvétele céljából Pontafel, egy 2 zászlóaljból álló különítménynek Zettwitz őrnagy alatt Tolmezzo, a hadosztály zömének pedig Udine jelöltetett ki gyülekező helyül, megjegyezvén, miszerint Károly főherceg Lusignannak Longaronenál szenvedett vereségéről és Tirolba való leszorításáról csak március 15-ike folyamán értesült. Reuss hadosztályának, melynél dandárnokul csak Gontreuil tábornok volt beosztva s melyben 6200 embert számláló 9 zászlóalj nyerte beosztását, Dignano és S.-Odorico között, a tartalékkal Meretto di Tombanál; Seckendorfnak a 2900 főt számláló 8 zászlóaljnyi Kerpen-dandárral Codroipo előtt, őrállásokkal a Tagliamenton lefelé egészen Latisanáig; Spork hadosztályának a Mitrowski és Augustinetz dandárokkal, 10 zászlóalj 4650 fővel, általános tartalék gyanánt Bertiolonál; végül a Hohenzollern gyalog- és a Barbaczy lovas dandárból alakult Schulz hadosztálynak, – 2 zászlóalj, 7 önálló gyalog- és 16 lovas század, összesen 3570 fő, ezek között 2170 lovas – a gyalogdandárral szintén a Tagliamento balpartján Valvasoneval szemben, a Reuss és Seckendorf hadosztályok között kellett felállania, míg a Barbaczy lovas dandár a Tagliamento mentén az előörsöket állította ki.