A francia főtámadó csoporthoz tartozó hadosztályok március 10.-én kezdték meg az előnyomulást. Messena e napon Feltreig hatolt előre, 11.-én pedig a Cordevole beömlésénél rövid ideig folytatott harc után, Lusignan csapatjait visszavonulásra késztette, melyeknek egy része Agordo felé tért ki, a zöme ellenben Longarone felé hátrált. Itt 12.-én Massena által újból megtámadtatván, a helységben szállásaikban meglepett csapatok egyrésze foglyul esett, a többiek pedig széjjelszórtan menekültek el Cortina d'Ampezzon át Tirolba. Massena Pieve di Cadoreig üldöztette a visszavonulókat, azután pedig a Cellina völgyén át a Tagliamento mentén fekvő Spillinbergo-nak vette irányát, ahova március 17.-én érkezett be. A francia sereg zöme ezalatt március 10.-én Asolig nyomult előre; Guyeux egyelőre Trevisonál maradt.

A francia csapatok előnyomulásának hírére Károly főherceg Hohenzollernek meghagyja, miszerint a Tagliamento felé húzódjék vissza, minek folytán ez 13.-án Fontana Freddát, 14.-én pedig Valvasonet éri el.

Bonaparte már március 12.-én szándékozott a Piavén átkelni, ez azonban a megelőzés esőzés következtében annyira megáradt, hogy a terv kivihetetlenné vált; 11-ike folyamán az esőzés megszűnvén, néhány óra mulva a Piave is megszűnt akadálynak lenni s így a francia sereg élével 13-ika folyamán Sacile–Portobuffole vonaláig 14.-én pedig Pordenoneig nyomult előre.