XX/4. számú melléklet.

A 42.000 főnyi (közte 10.000 lovas) osztrák sereg március 17.-én Kis-Geete jobbpartján fekvő halmokon Dormael és Oberwinden közt, mintegy 8 kmnyi széles kiterjedésben foglalt állást. Ugyane napon a 47.000 főnyi (közte 4000 lovas) francia hadak a Nagy- és Kis-Geete folyók között vonultak fel.

Március 18.-án a franciák előretolt balszárnnyal 8 oszlopban indultak az osztrák állás ellen kettős átkaroló támadásra. Amikor a francia balszárny az osztrák állás közelébe ért, Coburg a jobbszárnya mögött fekvő Halle-n át vezető visszavonulási vonalát féltve, az itt álló Károly főherceg támogatására újabb csapatokat küldött, amire nagy szükség is volt, mert Miranda Dormael falut birtokába ejtette, Léau felől pedig Champmorin hadosztálya Halle-t fenyegette. Károly főherceg úgy segített magán, hogy ellentámadásba ment át, miáltal sikerült a harchelyzetet e szárnyon legalább ideiglenesen ismét helyreállítani. Amikor pedig a Coburg által küldött erősbítés megérkezett, annak egy része Champmorint Léauba szorította vissza, másik része pedig Benyovszky tábornok alatt Miranda baloldalába tört. Ezáltal a franciák balszárnya a Kis-Geete-n át viszavettetvén, a csata az osztrákok javára dőlt el. A déli szárnyon folyt még ugyan egy ideig a küzdelem, de Clerfait táborszernagy a Boros tábornok vezette lovasság segélyével a Valence által vezetett francia jobbszárnyat is visszavetette, mire aztán Dumouriez kénytelen volt az általános visszavonulást elrendelni.

E győzelemnek rendkívül nagy volt a fontossága, mert a franciák soraiban csakhamar felbomlott a rend s amikor Dumouriez három nap mulva Löwenbe ért, közben a sereg már 20.000 főre olvadt el.

Dumouriez lassan egészen a határig hátrált; itt érte a konvent határozata, mellyel ez őt a fővezérlettől megfosztotta és eljárásának igazolására Párisba rendelte. Azonban Dumouriez jól tudta, hogy ott mi vár rá s így a konvent küldöttségét Beurnonville hadügyminiszterrel együtt az osztrákok kezébe adta át, akiknek egyúttal ajánlatot tett, hogy seregét a jakobinusok uralmának megdöntésére Páris ellen vezeti, ez igérete betartásának biztosítékául Condé várának átadását is igérvén. Ennek az árulásnak szándéka kitudódván, a francia seregben zendülés tört ki, mely elől Dumouriez az osztrák táborba volt kénytelen elmenekülni.