Erőcsoportosítás 1793 február közepén. Az osztrákok részén Coburg herceg parancsnoksága alatt mintegy 70.000 ember a Rajna és Erft folyó között Cöln és Düsseldorf tájékán gyülekezett. A hollandi sereg az Orániai herceg és az angol segélyhad York alatt Flandriában még csak gyülekezőfélben volt.

A franciák Északi hadserege két csoportban állott. 60.000 fő Valence parancsnoksága alatt a Roer folyó alsó szakasza mentén, ennek a seregnek egy része Miranda alatt Maastrichtot tartotta körülzárva. A másik, kisebb csoport, mintegy 30.000 ember, Dumouriez személyes vezetése alatt Brüssel tájékán állott.

Hadműveleti tervek. Coburg herceg mindenekelőtt Maastrichtot akarta felmenteni, s aztán a Maas folyón mindaddig megállapodni, amíg a Közép-Rajnán Mainz elesik s csak azután szándékozott Brüssel irányában továbbvonulni.

Dumouriez már ezt megelőzően még február havában saját seregcsoportjával Antwerpen–Rotterdam irányában, Valence seregének egy részével pedig a Maas jobbpartján Amsterdamba akart vonulni, hogy Hollandiát föllázítván, ennek népét a francia ügynek megnyerje, Miranda-nak ezalatt Maastricht ostromát tovább kellett folytatnia.

A hadműveletek lefolyása. Dumouriez február 17.-én tört be Hollandiába és március 4-ikéig Antwerpenig, előcsapataival a Maas torkolatáig jutott, de ekkor az osztrák sereg támadó előnyomulása folytán visszatérni kényszerült.

Coburg ugyanis február 26-án a Roer folyón átkelvén, a franciák ottani szétszórt seregét megtámadta, majd március 1.-én Aldenhovennál magát Valence-ot is megveri, mire ez a Maas mögé vonul vissza s aztán a Maastrichtot ostromló csoporttal együtt Brüssel felé visszahúzódván, Tirlemont és Löwen között foglal állást.

A Maasnál való hosszabb időzés miatt Coburg csak március 17.-én ér a francia állások elé s azokat 19.-én szándékozik megtámadni. Közben azonban Dumouriez visszatért s mivel magatartását a kormány biztosai kifogásolták, az eddigi hibákat jóváteendő, az osztrákok azonnali megtámadását határozta el. Igy került már március 18.-án csatára a dolog.