« b) A hochkirchi csata 1758 október 14.-én. | KEZDŐLAP | Megjegyzések. Elmélkedések. » |
Daun nemcsak harcászatilag, hanem hadászatilag sem használta ki hochkirchi győzelmét, amennyiben Frigyessel szemben, aki Kreckwiotznél erődített állásba vonult, a Jenkwitz melletti táborban egészen tétlenül maradt. Sziléziában ezalatt gróf Harrsch táborszernagy, aki augusztus 4-ikétől kezdve Neisse várát körülzárva tartotta s október 26.-án annak rendszeres ostromához fogott, november 3.-án sietve elvonult onnan. Épígy beszüntette november 6.-án De Ville lovassági tábornok Kosel ostromát is, mivel Frigyes, erősbítéseket vonván magához, GörlitzLaubanMünsterbergen át Neisse felé vonult. Az ostromot beszüntető császári csoportok erre Morvaországba vonultak vissza.
Daun a porosz király elvonulása alkalmával csak Loudont küldte utána, míg ő maga, eredeti tervéhez, Szászország elfoglalásának gondolatához visszatérve, oda felé vette útját s november 7.-én Drezdánál az Elbén átkelvén, Bockwitznál, az odarendelt birodalmi sereg pedig Freibergnél foglalt állást. Erre az Itzenblitz parancsnoksága alatt álló porosz erők Meissen felé vonultak vissza. Ezek után Daun Drezdát lövette. Ennek hírére Frigyes újból Szászország felé vonult, mire Daun november közepe táján Csehországba, a birodalmi sereg pedig Frankhonba tért vissza. Erre Frigyes a Lausitzban és Szászországban téli szállásokba vonult, Dohna tábornokot pedig az időközben előrenyomult svédek ellen küldötte, aki azokat Stralsund és Rügen felé szorította vissza.
Ezzel az ezévi hadjárat véget ért.
« b) A hochkirchi csata 1758 október 14.-én. | KEZDŐLAP | Megjegyzések. Elmélkedések. » |