A leirtakhoz hasonló kisebb hadműveletek, portyázások, gyujtogatások, dúlások és fosztogatások mindkét részről, sajnos, napirenden voltak, de ezeknek hadtörténeti szempontból nagyobb jelentősége nem lévén, tárgyalásukba itt nem bocsátkozhatunk.

A nyár folyamán Erdélyben inkább a politikai kérdések és események léptek előtérbe. Egyes erdélyi urak, kikkel titokban gróf Bethlen Miklós kancellár is egyetértett.[1] már a nyár elején komolyan foglalkoztak a gondolattal, hogy Rákóczit az erdélyi fejedelmi székbe emelik s ezért gróf Pekry Lőrinc, gróf Mikes Mihály tábornokok, továbbá gróf Teleky Mihály és báró Száva Mihály személyében küldöttséget menesztettek hozzá, hogy vele a dolgot megbeszéljék. Rákóczi nem szívesen ment bele a dologba, mert attól tartott, hogy az erdélyi kérdés előtérbe lépése elvonhatná őt a sokkal fontosabb magyarországi események vezetésétől. Végre nagy kapacitálásra engedett a felszólításnak s a küldöttséget azzal az utasítással bocsátotta el, hogy a kérdés megvitatása s esetleg a választás megejtése céljából Gyulafehérvárra országgyűlést hivjanak egybe, a hová ő a maga képében, vagyis maga helyett Radvánszky Jánost küldte azzal a szigorú meghagyással, hogy a dolgokba ne avatkozzék és az üléseken ne vegyen részt, hogy azzal is kimutassa a választás eredménye iránti közömbösségét.[2] Radvánszkyt azonkivül június 13-án solti táborából kelt rendeletével arra is utasította, hogy az Erdélyben található összes hadakat megszemlélje, lajstromba szedesse és az ottani katonaság által elkövetett rendellenességeket és garázdálkodásokat kivizsgálja és megszüntesse.[3] A dolgoknak az lett a vége, hogy Rákóczit július 6-án valóban megválasztották Erdély fejedelmévé.[4]

[1] Ezért Bussy-Rabutin tábornagy a gyanússá vált Bethlent letartóztatta és 1705-ben elitélés végett Bécsbe kisértette. (Feldzüge…Ratzenhofer id. m. 176): „Rabutin liess Bethlen verhaften und sandte ihn als die Verbindung mit Siebenbürgen wieder hergestellt war (1705.), zur weiteren Aburtheilung nach Wien.”

[2] Rákóczi emlékiratai, V., 165.

[3] R. Kiss István id. m. Adattár, 120. old. – Az elkövetett garázdálkodásokra nézve lásd Cserey id. m. 332.

[4] R. Kiss István id. m. – Thaly Kálmán, gróf Bercsényi család, III., 185. – Rácz Imre, gróf Pekry Lőrinc életrajza. – Szalay László id. m. VI., 192. – Hengelmüller, Franz Rákóczi, 142. – Rákóczi erdélyi fejedelemmé történt megválasztását augusztus 9.-én szegedi táborából hozta XIV. Lajos tudomására: „je suis été élu prince de Transsilvanie le 6. du mois dernier.”