| « c) A Badeni Lajos őrgróf vezette főseregnek és Heissler altábornagy erdélyi hadtestének bevezető hadműveletei. | KEZDŐLAP | e) A batocsinai csata 1869. augusztus 30.-án. » |
Attól tartva, hogy a Jagodinánál álló törökök hamarosan tetemes erősbítéseket kaphatnak, Badeni Lajos eredetileg azt határozta el, hogy a Moraván átkelve, Arab Redseb hadát megtámadja, azonban az utánszállítás teljes csődje ehelyett inkább a visszavonúlást tette szükségessé, s így a sereg augusztus 26-án a Királymezőt odahagyva, az őrgróf ismét nyakába vette a felette nehéz terepen át Grabovácra vezető úton való kínos-keserves visszavonúlás sok veszéllyel és fáradsággal járó felelősség nyomasztó terhét. A szeraszkír az őrgróf visszavonulását a gyengeség jelének vélvén, elhatározta, hogy a keresztényeket követni fogja, mi célból a hozzá beosztott tatár khán fiának, Galga-nak parancsot adott, hogy 12.000 lovassal a Morava jobb partjára átkelve, közvetlenűl kövesse, illetve üldözze a visszavonúlókat, míg ő 40.000 emberrel Jagodinaról Batocsin-ra vett irányt, hogy majdan két tűz közé szorítsa ellenfelét.
Badeni Lajos őrgróf csakhamar tisztába jött az ellenség szándékával, s így elhatározta, hogy Grabovacnál a Moraván át hidat verve, azon annak balpartjára kelt át, hogy a Belgrádra vezető országúton szállhasson szembe a szeraszkírral. Augusztus 28-án a Morava-híd elkészűlt ugyan, azonban a csapatok fáradtságára való tekintettel a sereg a 29-ikére hajló éjszakát még Grabovacnál töltötte. Utóbb említett napon reggel, ép amikor a sereg a grabovaci tábort a Morava-híd irányába elhagyni készült, két tatár foglyot hoztak be, akiknek vallomásából bizonyossá vált, hogy az ellenség tényleg a fentebb említett csoportosításban két oszlopban nyomúl előre. Erre az őrgróf gyalogságát Heissler tábornok parancsnoksága alatt a Morava balpartjára tolta át, míg ő a rendes lovassággal a Resava folyó és az annak balpartja mentén tovahúzódó magaslatok között arccal délkeletnek foglalt állást. Végül a Csáky-huszár ezredet, valamint a Deák parancsnoksága alatt álló magyar és rác nemzetőröket St. Croix ezredes közös főparancsnoksága alatt a rendes lovasság arcvonala előtt, attól jobbra, előre, az ottani erdőborította terepen lesállásba helyezte el, szándékában lévén mindenekelőtt a tatár khán fiával végezni, hogy aztán teljes erővel a szeraszkír hadára vethesse magát. Alig hogy az őrgróf ezzel elkészült, a tatárok máris megjelentek a láthatáron, követve néhány ezer szpahi és 500 lovasított janicsár által. Az őrgróf a kellő pillanatban az előre megállapított jelet megadván, a magyarok bőszült iramodással vetették rá magukat a rendes lovasság által egyidejűleg arcban is megtámadott tatárokra[1] akik zavarba hozva, hamarosan megfordultak, magukkal rántván a tatár khán fiának zömét is. Ez utóbb újból ellenállni próbált, de nem sok eredménnyel, mert az újabb összeütközésnél megint csak a keresztény lovasság lett a győztes. A most már megvert ellenséget a keresztények, főleg a gyorslovú magyar huszárok, 4 órán át üldözték, abból 400-at leölvén, és 12 zászlót elfoglalván. Badeni Lajos erősen kimerült lovassága este 7 órakor érkezett be a Morava-híd környékére, ahol a sereg a folyó mindkét partján töltötte az éjjelt.
[1] Röder id. m. II, 101; „Auf einmal liess der Markgraf mittels eines verabredeten Zeichens die Ungarn aus dem Versteck hervorbrechen und in völliger Carriére auf die Tataren losgehen, während er mit den bei den schweren Divisionen (F. M. Lt. Veterani und piccolomini) zur Unterstützung im Galopp folgte.”
| « c) A Badeni Lajos őrgróf vezette főseregnek és Heissler altábornagy erdélyi hadtestének bevezető hadműveletei. | KEZDŐLAP | e) A batocsinai csata 1869. augusztus 30.-án. » |