« d) Érsekujvár ostroma és megvétele. KEZDŐLAP

Tartalomjegyzék

d) Lala Mohamed nagyvezír elfoglalja Visegrádot és Esztergomot. »

c) Némethy Gergely dunántúli hadjárata.

Habár Bocskay 1605 tavaszán a dunántúli magyarsághoz is intézett felhívást a hozzá való csatlakozásra, ez az országrész eleinte meglehetős közömbösen viselkedett a mozgalommal szemben. Csak amikor 1605 május közepén a hajdúk a Csallóközt elfoglalták s ezzel kapcsolatban Némethy Gergely mintegy 2000 főnyi hajdúcsapattal Rajkánál a Dunán átkelve,[1] a Fertő vidékének feldúlása után Csepreget és Pápát is megvette, kezdtek a dunántúliak is mindjobban a mozgalomba bekapcsolódni. Némethy a dunántúli urakat Csepregre tanácskozásra meghíván, ez alkalommal sikerült neki az urak és nemesek legtöbbjét, köztük Nádasdy Tamást, Hagymásy Kristófot, Horváth Bálintot és Rátkay Menyhértet a Bocskay-ügynek megnyerni. Ezek után Némethy, főleg Hagymásy és Horváth által támogatva, megvette Türjét, Kőszeget, Sümeget, Ujlaki Lajos veszprémi erősségét pedig Horváth foglalta el s a püspököt megölte, mire a megrémült Thúry Ferenc Szombathelyt is átadta. Körmend, a Batthyányiak vára, egyideig ellenállott ugyan, hanem aztán éhség által kényszerítve, ő is beadta a derekát. Ezután Némethy a szigetvári, pécsi, kanizsai és koppányi pasák által rendelkezésre bocsátott 3000 török által támogatva, Ausztria és Stiria határszéleit kezdte pusztítani, miközben hadai 17 mezővárost és falut felperzselvén, Fürstenfeldet is hatalmukba kerítették; ennek polgárai 27.121 forintra tették a hajdúk révén ez évben szenvedett kárukat.[2]

Közben Hagymásy Sopront támadta meg, de a Trautmannsdorf és Puchheim alatt álló védőrség visszaverte a támadást. Erre Némethy maga szállt Sopron alá s azt a Körmendről hozott ágyúkkal lövetni kezdte, majd a külvárosokat is bevette és felgyújtotta, de a belvárost a védőrség és a polgárság minden erőlködés ellenére megtartotta. Miután pedig ugyanekkor Basta is mintegy 6000 főnyi sereggel a szorongatott város fölmentésére jött, Némethy annak ostromát beszüntette.

Közben a hajdúk és a török-tatár csapatok majdnem Bécsig űzték portyázásaikat, Némethy pedig Sopron alól a Dráva felé indította el portyázó hadait, de amidőn július vége felé e folyón át akart kelni, Draskovics János és Batthyány Ferenc bánok, Zrínyi Miklós és Trautmannsdorf, hadaikat egyesítvén, 11.000 főnyi sereggel csakhamar visszaszorították a portyázó vezért s az általa elfoglalt városok és erősségek visszafoglalása után augusztus végén Némethyt a Duna balpartjára való visszatérésre kényszerítették. Ilyenformán Némethy ama törekvése, hogy a Dunántúlt is Bocskay fenhatósága alá hajtsa, végeredményben teljesen dugába dőlt.[3]


[1] Lásd a 38. oldalon.

[2] Ilwof cikke a Mittheilungen des Vereins für Steiermark XXXII. kötetében. A következő évben elkészült hivatalos felvétel szerint a hajdúk az 1605. évi portyázások alkalmával 1551 házat gyújtottak fel, 3513 embert megöltek vagy foglyul ejtettek és 5000 lovat és 12.408 szarvasmarhát elhajtottak.

[3] Istvánffy id. m. XXXIV, 826. – Pray, Epist. Proc. III, 283. – Wagner, Analecta Scepus. 20. – Dobner, Monum. II, 453. – Valvasor, Ehre Krains IV, 550.

« d) Érsekujvár ostroma és megvétele. KEZDŐLAP

Tartalomjegyzék

d) Lala Mohamed nagyvezír elfoglalja Visegrádot és Esztergomot. »