Havasalföld és Moldva sohasem voltak Magyarország hű és megbízható hűbéres tartományai s így mindenesetre nagyon helyes volt, hogy Zsigmond a nagy török küzdelmek előestéjén mindenekelőtt ezt a két tartományt igyekezett szorosabban magához, illetőleg az országhoz kapcsolni.

Mircsével könnyen ment a dolog, mert ő a törökök által székhelyétől elűzetvén, maga keresett oltalmat és védelmet a magyaroknál, ellenben Moldva csak akkor adta be derekát, amikor már alaposan a tyúkszemére léptek.

Igaz ugyan, hogy az olyan barátság, amelyet fegyveres erőszakkal kényszerítünk ki, nem szokott őszinte, szívből jövő lenni, de ez egyszer ezt a két előtartományt, miután azoknak a törökökkel való leszámolásban nagy szerepük volt, akár jóval, akár kényszer útján, de feltétlenül engedelmességre kellett szorítani.

Zsigmondnak ama rendelkezése, hogy elővéd-csapat gyanánt a helyi ismeretek felett rendelkező és az oláhok szokásait és harcmódját legjobban ismerő székelyeket alkalmazta, mindenesetre helyes volt. Ezek voltak legalkalmasabbak arra is, hogy az oláhok által emelt torlaszokat minél előbb és minél könnyebb szerrel széthányják.

Végül figyelemre méltó és helyes előregondoskodásra vall Zsigmondnak ama kikötése Mircsével szemben, hogy ez országában a magyar sereg ellátását tőle telhetőleg előmozdítani és megkönnyítani tartozik.