Ezzel a hadjárattal Károly király és Magyarország hatalmi állása a külföld szemében még magasabb fokra hágott. Ez erkölcsi sikeren kívül az általa elért anyagi siker sem volt megvetendő, mert Pozsonyt valóban az ország egyik legfontosabb területrészének lehetett tekinteni. Komoly, véres összeütközések az egész hadjárat folyamán nem fordultak elő, főkép, miután az osztrákok a támadókkal szemben számottevő erőket nem állítottak szembe. Az egész hadjárat ennélfogva tulajdonképpen csak dúlásból, fosztogatásból és ahol ekközben szükségessé vált, egyes várak és erődített helyek ostromából állott, mely katonai szempontból kevésbé érdekes és tanulságos hadviselési móddal az akkori időben igen gyakran találkozunk.

Miután a megindítandó hadjáratban a magyar sereg már eleve sem gondolt rendes, hanem csak portyázó hadműveletekre, nem valószínű, hogy Károly király oly nagyszámú hadat állított volna talpra, aminőnek azt a cseh kútfő feltűntetni szeretné.