Ez a hadművelet már megint tisztán csak dinasztikus érdeket képviselt, miből magának az országnak tulajdonképen csak kára lehetett. Nagyban véve tehát ez még olyasféle II. Endre korabeli magánvállalkozásnak minősíthető és valóban csodálkoznunk kell, hogy ez ellen az ország főnemesei az akkori súlyos viszonyokra hivatkozva, óvást nem emeltek. Ez is egyik legjobb bizonyítéka annak, hogy most már a bizalom és egyetértés a király és alattvalói között teljes mértékben helyreállt.[1]

[1] Lásd az V. rész 112. oldalán tett megjegyzéseimet.